Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Megyeri Anna: Fényirdák, fényképészek, amatőr fotográfusok Zalaegerszegen, a dualizmus idején
Fényirdák, fényképészek, amatőr fotográfusok Zalaegerszegen, a dualizmus idején 159 Természetes, hogy a jól bejáratott szombathelyi műhely visszaszólította, de talán mégsem adott kellő anyagi alapot, így 1907-től ifj. Kenbel Ferenc a közigazgatásban helyezkedett el. Antal Béla (1895-1908) Antal Béla (1862-1911) Knebel Ferenc utódaként mutatkozott be a városban, 1895-ben a Zala [ma Batthyány] utcai műtermet vette át. Előtte Székesfehérvárott dolgozott, 1882 körül Schmidt Vilmossal rövid ideig közös műteremben (Schmidt és Antal), majd önállóan a Kórház utca 3-ban79. 1895-ben családostul költözött Zalaegerszegre, feleségével, feltételezhetően József és Béla fiával. Itt született decemberben János nevű kisfiúk, aki azonban egynapos korában elhunyt80. Hamarosan, 1897. szeptember 11-én megszületett Árpád. Az anyakönyv adatai tájékoztatnak arról, hogy a római katolikus vallású Antal Béla Egerben született, 1897-ben 35 esztendős volt. Felesége, Tuschek Emilia Nagybajomban, Somogy megyében született, ekkor 34 esztendős. 1899. június 12-én Antal Béláné egy Ilonka nevű kisleánynak adott életet, ekkor a Galamb utca 2-es számú házban laktak81. A családtagok hamarosan megjelentek a városka társadalmi eseményein. Antal Béláné, ahogy a hölgyektől elvárták, jótékonykodott: fánkot küldött a Karácsonyfa egylet 1901. január 19-i szokásos mulatságára, melyet a Kazinczy téri Korona szálloda nagytermében rendeztek meg82. „A főgymnasiumi diákok” 1901 februárjában tartott mulatságán szintén megjelent a hölgykoszorúban83. 1901 májusában Antal Béla és fia, ifjú Antal Béla egyaránt támogatója lett a helybeli tűzoltó testület zenekarának84. A Zalamegye 1902 januárjában „Holmi gyanús alakok”-ról számolt be, akik felkeresték Antal Béla fényképészt. Azok, akik között egy magát fényképésznek mondó férfi is volt, mint kiderült, pénzhamisítással foglalkoztak, a fényképésztől akartak vegyszert vásárolni. Antal Béla jelentette a történést a rendőrségnek, akik kitoloncolták a kellemetlen alakokat85. Antal Béla működésének kezdetén a képek kartonján felhasználta korábbi, név nélküli verzó litográfiáit, vagy az elődjétől örökölt darabokat, ezeken bélyegzővel jelezte műtermét, a nagyobb képeken később is látható a piros tintás pecsét (46. kép). Az egyik szecessziós, vízi világot ábrázoló, zöld nyomatot a Veszprémi utóda Pejtsik K. cég nyomta Budapesten (47. kép), egy másik kép hátlapját Lépőid Türkei Bécsben (48. kép). Dervarics Ilonka portréjának verzóján jelenik meg a fotografáló angyal, mint motívum, ekkor még pecséttel (49., 50. kép). Az „Antal Béla fényképész Zalaegerszeg” feliratú nyomat egy 1899-es datálású képen is szerepel (51. kép.). A századforduló tájékán készülhetett a legtöbb felvételén megjelenő, különféle színekkel (zöld, kék, barna) nyomott, fényképező, laboráló angyalokat ábrázoló hátlap BONDY SZIGM. BECS jelzettel, illetve a jelzés nélküli, hasonló, kissé más rajzolatú nyomat86 79 Kincses Károly: Történet, fotó, Székesfehérvár. In: http://em.pixeloid.hu/index/professionals (2015.01.02.) 80 ZM 1895.12.15. Halottkémi jelentés. 81 ZML XXXIII. lb. Állami anyakönyvről készült mikrofilm. Mára ennek akis utcának a házsorai eltűntek, a Zala (ma Batthyány) utcából nyílott, ma a ZTE stadion nyugati frontjára néz a területe. 82 MP 1901. január 27. 3. 83 MP 1901. február 7. 6., február 10. 84 MP 1901. május 23.5. 85 ZM 1902. január 26. 86 Hasonló hátlapot mások is használtak, mint pl. Szigeti Szekszárdon. http://www.fenyiratok.hu/product_tag/neprajzethnography/ (letöltve: 2015. augusztus 31.)
