Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Megyeri Anna: Fényirdák, fényképészek, amatőr fotográfusok Zalaegerszegen, a dualizmus idején
Fényirdák, fényképészek, amatőr fotográfusok Zalaegerszegen, a dualizmus idején 149 óraláncán akarta viselni, de mivel már volt rajta két mütyür, végül eltette emlékbe, unokája őrizte meg számunkra10 11 (6., 7. kép). A fotó egyre inkább népszerűvé vált, már nemcsak színes rajzokat, hanem fotográfiákat is mutogattak a város lakóinak, mintegy a mozi elődje volt ez a szórakozás. 1901. január 27-én érkezett meg Schnee A., s nyitotta meg a Széchenyi téren, dr. Obersohn Mór ügyvéd házában lévő bolthelyiségben Photoplastikumát. A csupán rövid ideig látható élmény „üveg-dombor” fényképeken jelent meg a közönség előtt". Mindennap látogathatták „3 órától esti 10 óráig, vasárnap: Szentpétervár és Moszkva, hétfőn és kedden: Svájcz. Szerdán és csütörtökön: II. Lajos bajor király csodakastélyai, pénteken és szombaton: Párizs” látványában gyönyörködhettek. Február 17-én újabb programot ajánlott: „vasárnap Krisztus születése, hétfőn és kedden Rajna vidéke, szerdán és csütörtökön Konstantinápoly, pénteken és szombaton Afrika” élményében részesítette közönségét, mindössze 10 krajcárért. Azért ilyen mérsékelt áron, „hogy nagyobb családok is mindennap megtekinthessék a minden másnap változó kiállítást”12. Az élelmes kereskedő, Fenyvesi Miksa 1903 Karácsonya előtt kiállítást rendezett áruházában, „ahol gyermekjátékokat, majolika, china-ezüst, bronz, plüss” dísztárgyakat kínált eladásra óriási választékából, ugyanolyan olcsón, mint a főváros legnagyobb áruházaiban. Vásárlóinak egy rendkívüli kedvezményt is nyújtott: aki 10 forintot költött üzletében, annak ingyen adott „egy remek kivitelű, saját fénykép után készült promidoplatin fényképet”13 14. A kifejezésnek nem találtuk nyomát, bizonyára egyfajta nagyított kép lehetett, aminek „elegáns” elnevezést adtak (8. kép). Az ingyenes képek nagy sikert arattak, így később is alkalmazták ezt a reklámfogást. 1910-ben Marton Márkusz (Weinberger H. és Fia utóda), Úri és Női divatáruházában, dr. Obersohn házában, szintén egy életnagyságú képet kapott ajándékba az, aki 10 koronás értékben vásárolt. A sajtóreklámban egy ovális férfiportrét is bemutattak mintaként ,4. 1903-ban két rendelet vált közismertté a fényképészek munkabeosztásával kapcsolatban. A kereskedelemügyi miniszter 28559/1003. számú rendelete szerint vasárnapokon, Szent-István király napján, s a nemzeti ünnepeken az ipari és kereskedelmi munkákat általában reggel 6 órától másnap reggel 6 óráig az 1891. 13. t. c. 1. és 2. paragrafusa értelmében szüneteltetni kellett. Egész nap végezhető ipari munka azonban, szólt a rendelet, ha a fogyasztó közönség igénye megkívánja: ezek közé tartozott a fényképészipar is15. A miniszter egy másik rendeletére hivatkozva közzétették, hogy a fényképész „a képesítéshez nem kötött iparosokhoz tartozik, s ennek következtében ezen iparra nyert ipar-igazolványa alapján nem tartozik az ipartestület kötelékébe belépni s ennek beíratási, illetőleg tagsági díjat fizetni”16. Ám a fényképészek, jól felfogott érdekükben, mégis ápolták a kapcsolatot az ipartestülettel. 1903 tavaszán egy bécsi fényképész ügyességét ecsetelte a helyi sajtó munkatársa. A fényképész, városunkban járván, „néhány utcát s érdekesebb házat le is fotografált. A mint egy ilyen háznál motoszkált, megkérdi a házban lakó iparost, nem rendelne-e a házfelvételből 3 kópiát, csak 3 koronáért. Azután képes levelező lapokkal hozakodik elő. 50 darabra kap megrendelést. Most meg az úrnak, nejének s a személyzetnek együttes fényképét emlegeti. Tízen vannak, mindegyik rendel egy-egy koronáért ilyent. 10 Megyeri Anna: Zalaegerszeg társadalomtörténete - adatközlés fotográfiákhoz. Deák Sándorné Tüttőssy Erzsébet adatközlése. Göcseji Múzeum Adattára (tovább GMA) 1957-1996. 11 MP 1901. január 20. Előleges jelentés. 12 ZM 1901. február 17. 13 ZM 1903. december. 13. 9. 14 ZM 1908. február 2. 15 ZM 1903. augusztus.23. 4. 16 ZM 1903. november 22. 6. Elvi határozat. 1902. évi július 18. 34183/VI11. sz. rendelet
