Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Gyimesi Endre: Németh József 80 éves
14 Gyimesi Endre a Zalai kalendárium különböző évfolyamaiba. Kedvére való feladat volt a Megyeri Anna által szerkesztett Utcák, terek, emberek című könyv bevezető tanulmányának elkészítése. Már két kiadást élt meg az Egerszegi örökség című, gondosan elkészített, színes fotókkal illusztrált adattára, amely számba veszi Zalaegerszeg védett épületeit, szobrait, emléktábláit és természeti értékeit. S hogy ne érje szó a ház elejét, közben 63 szócikket készített a Kanizsai enciklopédia számára is. Önkritikusan így értékelt 2008 decemberében: „ha végigtekintek kutatói pályámon, úgy látom, annak irányát nem annyira a tudatosság, a tervszerűség, inkább a vélt időszerűség vagy társadalmi érdeklődés határozta meg. A műemlékekről szóló könyvecske és a 90-es években németül és magyarul is megjelent útikönyv mellett a Zalaegerszegi örökség címmel megjelent könyvet, a megye irodalmi emlékeiből a Zalai Gyűjteményben megjelent három összefoglaló tanulmányomat és a Horváth Adámról különböző helyeken megjelent dolgozataimat említeném meg.”23. S több mint fél évszázados munkásságát áttekintve, hozzátehető, hogy Németh József a művelődéstörténet minden területén járatos, otthon van. Legjobb, ha megyénk múltjának iíjabb kutatói először őt keresik meg. Tudása, segítőkészsége határtalan. S bár társadalmi tisztségeitől folyamatosan szabadulni igyekszik, mégis sokat jelentett, hogy még 70 fölött is részt vállalt a Zalaegerszeg város tudományos és művészeti életét segítő Millecentenáriumi Közalapítvány kuratóriumának munkájában és tapasztalatával máig segíti a Keresztury Emlékbizottság működését. Ahhoz, hogy eredményes lehessen pályafutása, fontos volt a kiegyensúlyozott családi háttér. Társa, dr. Peterka Gabriella, az Egészségügyi Főiskola vezetőjeként ment nyugdíjba, felnőtt lányai pedagógusok. Büszke négy unokájára, s arra, hogy már a legkisebb is jobban bánik a számítógéppel, tablettel és okostelefonnal, mint a lépést tartani igyekvő nagypapa. Németh József életművét az elmúlt évtizedekben számos kitüntetéssel ismerték el. Kapott Szocialista Kultúráért kitüntetést (kétszer), Miniszteri Dicséretet, Kiváló Munkáért kitüntetést és Munka Érdemrendet is. Tulajdonosa a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjének. Volt Kiváló Népművelő és Kiváló Ismeretterjesztő, s kétszer megkapta a Zala Megyei Tanács Alkotói Díját is. Tevékenységét a múzeumi szakma Móra Ferenc Emlékéremmel, Zalaegerszeg város pedig Pro Űrbe, majd Díszpolgári címmel ismerte el. Kitüntetéseivel kapcsolatban azt tartja: nagyon jól esik, hogy gondoltak rá, de nem igazán szeret reflektorfényben élni. Az okoz örömet neki, ha úgy érzi, hogy valamit igazán megcsinált, s nem kell restelkednie miatta24. Németh Józsefnek nem kell röstelkednie. Nehéz történelmi időszakban, s lemondással, áldozattal kiküzdött, sikeres, példamutató pályát futott be. Bár „nem szólóénekesnek, hanem kardalnoknak” tartja magát, mégis egyike lett a zalai művelődéstörténet-kutatás állócsillagainak. Részese, alakítója volt Zala kulturális felzárkóztatásának, létrehozott egy országosan rangos megyei múzeumi hálózatot. S csak úgy mellékesen: számba vette a megye műemlékeit, s „fogadott” városa teljes emlékanyagát. Nem véletlen, hogy kivívta a megye, s Zalaegerszeg lakóinak tiszteletét, szeretetét. Mindenki azt kívánja, hogy „közeledve az idős korhoz”, olvasson sokat, pihenjen aktívan, tartson-okulásunkra - néha egy-egy előadást, s lektoráljon sokat. Tanítson bennünket Németh László szellemében - és 23 Turbuly: Id. mű 38. p. 24 Mindezekről ld. Búza Beáta: Id. mű 117. p. és Mozsár Eszter: Direktorból Jóska bácsi. In: Zalaegerszeg 2000. május.
