Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Megyeri Anna: „…maradandó öröm emlék…”. Mindszenty (Pehm) József építkezései Zalaegerszegen
Mindszenty (Pehm József) építkezései Zalaegerszegen 91 dését. Közben Mindszenty József veszprémi megyéspüspök 1944 áprilisában lemondott a városi képviselő- testületi és különféle bizottsági tagságáról. Az egyházközség 1945. szeptember 19-i ülésén megállapították: a tanoncotthon építése lehetetlen. Elhatározták, hogy a felraktározott téglát és cserepet biztonságba helyezik, mégpedig kölcsönadják azzal a feltétellel, hogy később természetben visszakapják. A cserépből kapott a vasúti ONCSA tízezer darabot,91 amit a bombatámadás során sérült házak renoválására fordíthattak.92 Az egyházközség — az ambiciózus elnök irányításával - sokszor nehéz helyzetbe került, többet vállalt, mint amennyit teherbíró képessége lehetővé tett. Mindszenty József az általa kezdeményezett építkezéseket az egyházközség elnökeként irányította, a szükséges pénzügyi fedezetet a kölcsönök, adományok, támogatások mellett az egyházközség anyagi forrásaiból kellett előteremteni.93 Az adósságok, például a zárda kivitelezési problémái, sőt az építéssel kapcsolatban utólag zajló perek nehezítették az elhivatott rendfőnökasszony életét. Ne feledjük azonban, hogy e nagyszabású építkezések időről-időre munkalehetőséget biztosítottak a helyi munkásoknak, segítve megélhetésüket. Mi is sokkal szegényebbek lennénk, ha a megvalósult, szép épületek nem gazdagítanák Zalaegerszeg városképét. Források Magyar Építőművészet, 1926.1. Magyar Építőművészet 1928. 4. Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár iratai (SZEL) Zalaegerszeg régi levéltárának iratai Zalamegyei Újság cikkei (ZMU) Városi közgyűlési jegyzőkönyvek vonatkozó anyaga a Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárában (ZML) Irodalom BAKÓ 2007 Bakó Balázs: Mindszentyről, Mikes püspökről. „Isten szolgája; Emlékkonferencia Mindszenty József bíboros életéről és munkásságáról", Antológia Kiadó, Lakitelek, 2007. BÉKÁSSY 1930 Békássy Jenő: Zalavármegyefeltámadása Trianon után. Zalaegerszeg, 1930. DÉRY- MERÉNYI 2000 Déry Attila - Merényi Ferenc: Magyar Építészet 1867-1945. Urbino, 2000. FARKAS 2009 Farkas Csilla: Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap házépítési akciójának tervezete és megvalósulása Zalaegerszegen. In: Zalai Történeti tanulmányok. Zalai Gyűjtemény 67. Szerk. Paksy Zoltán. Zalaegerszeg, 2009. HALÁSZNÉ 1994 Halász Imréné: Városfejlesztés Zalaegerszegen 1920-1930 között. In: Történeti tanulmányok Dél-Pannoniából. A dél-Dunántúli történészek II. regionális konferenciájának válogatott előa91 Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap támogatásával Zalaegerszegen három telep épült, a legnagyobb volt az ún. vasúti ONCSA, ma a Gönczi Ferenc utca környéke. A 39 épület a vasúttal szembeni dombon épült, innen kapta közszájon forgó nevét. A telep házainak, s a kis téren felállított bádogkereszt ünnepélyes felszentelését Mindszenty József celebrálta. Jelentős szerepe volt annak elbírálásában, kik kaphatnak házat. Ezért az ott lakók a telep építését Mindszenty nevéhez kötötték. Megyeri Anna: „Hogy döntötték el, melyik család kapja a házat? Góczán Ist- vánné: „Mindszenty intézte azt el. Az volt a fontos, ki a legrászorultabb. A Mindszenty volt a kezdeményező, ő kezdte ezt építtetni.” Megyeri: „Úgy tudom, itt szegény emberek kaptak házat.” Pető Lajosné: „Nem szegények, hanem nagycsaládosok. Ezt a Mindszenty építtette.” Megyeri Anna: Gyűjtőnapló, ONCSA-telep, 1990. Göcseji Múzeum adattára: 2200-99, 2202-99. Hámori Péter egy tanulmányában azt írta, hogy a házak magyaros külleme is Mindszenty Józsefnek köszönhető. HÁMORI 2004, 9. Lásd: FARKAS 2009. Véleményem szerint ez a megyei és városi vezetésnek, azok Göcsej értékeit megmenteni akaró érdeklődésének, idegenforgalmi terveiknek köszönhetők, s ezekhez a törekvésekhez Mindszenty József is csatlakozott. 92 A téglából kapott a téli gazdasági iskola, Zalabesenyő község, egy téglagyár, stb. A fennmaradt 15 000 darabot a templom és a Kultúrház renoválására szándékoztak fordítani. 93 TÓTH 1995, 19.
