Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Szabó Ferenc: Boldogasszony Éve (1947/1948)
8 Szabó Ferenc SJ gimnazistákat kivezényeltek a sportpályára. Persze én megszöktem, hogy részt vehessek az ünnepségeken. Minthogy a hatóságok betiltották a hangerősítő használatát, Mindszenty beszéde alatt a hívek bekiabálták: „Hangosabban!", „Hangosabban!" Most is fülembe cseng Mindszenty erélyes válasza: „Azt a hatóságoktól kérjétek! ”). Szeptember 8-án Mindszenty bíboros szabadtéri szentmiséjén Grősz József érsek prédikált, majd a bíboros tartotta meg híres beszédét a plébánia mellett felállított szabadtéri oltár pódiumáról. Az emelvénytől három méterre álltam. Mindszenty József nagyszabású beszédében, volt zalai híveihez és a zarándoksereghez szólva, világosan utalt az ország akkori helyzetére, felidézve a török utáni időket: „A Boldogasszony palástja alatt egyszer már felépült az ország. Most nekünk kell módot adnunk erre hívő magatartásunkkal, kitartó csengésünkkel, hogy Nagyasszonyunk megmutassa, hogy pártfogása mit segíthet, hogy édesanyánk ma is. Ezekhez az kell, hogy mi is Mária gyermekeinek bizonyítsuk magunkat az élet egész vonalán. [...] Térjünk vissza őseink hitéhez és életformájához!" A zalní~Manad«mgres~szii5~záróbeszédét—Borbély----István jezsuita tartományfőnök tartotta a főplébánia erkélyéről. Kemény hangon szólt az iskolák államosítása ellen. „Ma már világosan látunk! Nemrég azt hitte volna a jó szándékú ember, hogy bizonyos különös hazai kezdeményezések egy jobb világot készítenek elő. Most azonban — hívő zalaiak — nézzetek körül! Mit láttok? Azt, hogy katolikus iskolák már nem léteznek Magyarországon. Azt, hogy a szerzetesek és apácák nem tanítják többé a ti gyermekeiteket. ” De a jezsuita tartományfőnök mégis a reménység hangján zárta beszédét, hivatkozva a Szűzanya oltalmára. „ Mi tudjuk, ki mellett állunk, fülünkben állandóan ott cseng az Üdvözítő szava: Ne féljetek, én legyőztem a világot! ” Mindszenty bíboros országjárása során óriási tömegeket mozgatott meg. Közben egyre erősödött ellene a rágalomhadjárat, Rákosiék már készítették a kommunisták egyik legkiemelkedőbb, minden bizonnyal Moszkvából diktált, koncepciós perét. Mindszenty beszédei, az egyház elnyomását keményen bíráló kitételei, kétségkívül siettették a végkifejletet. Rákosi minden taktikázó (valójában színlelt) kísérlete a „párbeszédre” a magyar főpásztorokkal és a Vatikánnal szándékoltan hiábavalónak bizonyult. Ismeretes, hogy - a sztálini diktatúra utasítására - a közép-európai csatlósállamokban mindjárt a háború befejezése után megindult a kemény vallásüldözés, az egyházak elnyomorítása. Ez az egyházi vezetők letartóztatásával kezdődött: J.J. Szlipij (1945), A. Stepinac (1946), J. Beran (1949) és Mindszenty József (1949) koncepciós pereivel és elítélésével a vasfüggöny mögötti egyházak vértanúsága következett.2 Amikor XII. Pius pápa és a szabad világ egyhangúan tiltakozott a magyar bíboros igazságtalan elítélése ellen, a magyar püspöki kar nem tett eleget a Mócsy Imre jezsuita által személyesen átadott vatikáni üzenetnek, Tardini államtitkár meghagyásának: „ Mondja meg a püspököknek, hogy nekik is tiltakozniuk kell. ” P. Mócsy 1948 decemberében, Rákosi és Czapik érsek küldötteként ment el a Vatikánba tudakozódni. De Rákosi csak taktikázott, egyáltalán nem akart egyezkedni a Vatikánnal, amint ezt egyesek állították. Köztudott, hogy a diktátor meg sem várta Mócsy páter hazatérését, már december 26-án letartóztatta Mindszenty bíborost. Balogh Margit történész Mindszenty-életrajzában3 ezeket írja: „ Miközben a világból áradt a tiltakozás, a -magyar püspökök hallgattak. Még a cseh püspökök is megelőzték őket, pedig ott sem volt vallásszaUddsag! Mócsy nem hallgatta el, hogy Czapik érsek elképzeléseivel a Vatikán (pontosabban Domenico Tardini) elégedetlen, mire Czapik dühösen kiabálni kezdett, és felelősségre vonta Mócsyt, hogy’ mer a Szentszék nevében beszélni. Nyilvánvaló volt, hogy Czapik irányvonala megbukott. Alig távozott Mócsy az értekezletről, az Államvédelmi Hatóság máris letartóztatta, s ’szóvivői’ munkája jutalmául internálták...” A „fehér vértanú” méltatása Itt emlékeztetek XII. Pius pápának az 1949. február 14-i rendkívüli konzisztóriumon a bíborosoknak elmondott, hosszú beszédére, amelyben élesen elítélte Mindszenty bíboros börtönbe vetését. Miután utalt arra, hogy levelet írt a magyar érsekeknek és püspököknek, hogy nyilvánosan is panaszt emeljen „az Egyházat ért jogsértés miatt”, így folytatta: „Ma pedig, amikor odáig fajult az ügy, hogy e tiszteletre méltó főpap végső megszégyenítésére kerül sor, közönséges bűnözőként börtönbe vetve őt, nem tehetünk mást, minthogy ünnepélyes tiltakozásunkat jelenlétetekben megismételjük...” A pápa ezután részletezi a 2 Lásd MÉSZÁROS 2008 3 BALOGH 2002, 222.
