Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)

Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Megyeri Anna: „…maradandó öröm emlék…”. Mindszenty (Pehm) József építkezései Zalaegerszegen

88 Megyeri Anna lett, „s oly erővel folytatni, hogy az a mennyezetekkel együtt három hét alatt teljesen elkészüljön. "11 Grősz József 1936. október 1-jei levelében engedé­lyezte a plébánia udvarában álló melléképületek kite­lepítését a majorba, ugyanis „ az elkészült két emeletes, díszesebb plébániához az udvaron lévő két magtár, ólak ép úgy nem illenek, mint a kocsiszín. ”72 73 A költségek elszámolására csak 1937-ben került sor, a számla összege 57 000 pengőt tett ki, ahogy az apátplébános egy 1937. május 31-i leveléből kitűnik. Ez az eredeti költségvetés túllépését okozó munkála­tok árát is tartalmazta, mint a belső aszfaltozás, zsaluk és csatornázás.74 1936 őszére tehát neobarokk homlokzatot kapott a Kazinczy téren álló, 18. századi ódon épület, mely már régóta szűkössé vált a megnövekedett igények számá­ra. Pehm József püspöki biztosként vendégeket foga­dott, a káplánok, hitoktatók számára is kellett a lak­hely. Wölfer István városi mérnök tervezte az épületet. Ismerjük az eredeti tervvázlatot, mely jóval nagyobb tömegű, hosszabb épületet mutat.75 Grősz püspök le­vele kiválóan megvilágítja, hogy e nagyszabású épület kivitelezéséhez nem sikerült sem a pénzügyi fedeze­tet, sem a székeskáptalan támogatását megszerezni. Azonban e szerényebb, kétemeletes épület - ívelt, kor­látos erkélyével, kővázával kiemelt, timpanonos orom­zatán kagylóval, füzérdísszel, középen címerpajzsban Mária Magdolna alakjával - sokat javított a város rep­rezentatív főterének látványán. Nem volt utolsó szem­pont az sem, hogy az új plébánia földszintjét üzletek számára lehetett értékesíteni, míg az emeleti irodák egy részét hivatalnak adták bérbe. A plébánia melletti kevéssé mutatós, földszintes lakó- és üzletházak to­vábbra is megmaradtak. A ságodi birtok megvásárlása és fejlesztése 1936-ban ismét a plébánia javadalmi major épü­leteinek állapota került terítékre az egyházközség gyűlésén. Megállapították, hogy a major épületeinek javítása halaszthatatlan. Ennek felülvizsgálatára ki­küldték dr. Turcsányi Sipos Józsefet, a kir. törvény­széki tanács elnökét, és dr. Szalay Gyula vármegyei tiszti főügyészt. Megállapították, hogy egyedül a szé­náspajta épült téglából, ennek szalmateteje teljesen rossz állapotban van, újrafedése az épület állagának megóvása érdekében feltétlenül szükséges. A többi gazdasági épület tömésből készült, a falak romlado- zóban vannak, megsüllyedtek, ennek következtében a tetőszerkezet is megroggyant. Az istállót és a cseléd­lakást is magában foglaló épület köz- és életveszélyes, a kidűlőben lévő falak javítási munkákkal helyre nem állíthatók. Ezért ezeket le kell bontani, s újra felépíte­ni. A szalmával fedett, facölöpökön nyugvó „félszer” is düledező állapotban van, szintén újra kell építeni.76 A felülvizsgálat tanúsítja, hogy az egerszegi major épületei 1937-re már nagyon rossz állapotba kerültek, ezért az apátplébános arra kérte a püspököt, egyezzen bele, hogy az előbb-utóbb megszűnő zalaegerszegi majorról átvihesse Ságodba a fenntartási kötelezettsé­get, mert annak felújítási költségei kisebbek.77 Ezzel a plébánia birtokállománya is jelentősen növekedhetne. 1937-ben a püspökhöz írt hosszú levélben sorakoztatta fel érveit, hogy miért van szükség az új birtok megvá­sárlására, valamint ismertette, milyen anyagi fedezete van erre, s hogy képzeli az adásvétel kivitelezését. „1. A zalaegerszegi plébánia 98 kát. hold szántóból, szőlőből és beltelekből álló birtoka 34 helyen fekszik, és így 68 mesgyét körmölgetnek el a földet, és főként az egyházi földet szerető kisbirtokos szomszédok. Ta­gosítás a határban nem volt és nem is várható. [...] át­lag 20 évenként 1V2—2 holdat elkotrogatnak. Emellett 4 fogatból - mondhatni egy dolog nélkül sétál a mezőn az elaprózottság és távolság miatt. 2. A mezőőri baj és kártétel itt elég gyakori, de egyetlen birtokon sem annyi, mint az egyházin. A falukról bejött zsellér-elem, a szegényebb iparosok - minden nélkül disznótartók lévén - állandóan teréznek a lóheréből, lucernából; burgonya, kukorica, gabonakévék állandóan veszen­dőben vannak. [...] A földeken át az önkényes gyalog­utak is számosak és egyre szaporodnak. 3. A 65 kát. hold szántó fele annyira a városban, a város tövében vagy a közeli fejlődés vonalában fekszik, hogy előbb- utóbb megszűnik ott a mezőgazdálkodás lehetősége. 72 SZEL 1936/1531 73 Plébánia irattár 1936/1983. További kutatás szükséges annak megállapításához, hogy ekkor elbontották-e a melléképületeket. Egy 1935-ben készült légifelvételen ezek jól látszanak. 74 SZEL 1937/1532 75 A tervrajz Serényi Árpád reprodukciójában maradt fenn a megye levéltárában. ZML 5985. IV. 433. Letétek. 76 Egyházközségi jgyk. 1936. április 26. 77 Az 1936. április 26-i egyházközségi gyűlésen még arról tárgyaltak, ha nem sikerül a ságodi csere, akkor az egerszegi major javítását kell befejezni. Továbbá: SZEL 1937/1676. 1937. július 18. A fenntartásra kötelezettek a canonica visitatio szerint: túlnyomórészt a szombathelyi püspökség, mint kegyuraság; a plébániabeliek adják a szalmát és a kézi erőt, a filiabeliek a kerítést végzik. Akiknek kötelezettséget kell vállalni: Zalaegerszeg megyei jogú város, továbbá az abba beolvasztott Óla, Kaszaháza, Neszele, Gébárt filiálisok, valamint Zalabesenyő, Vorhota, Eber- gény, Szenterzsébethegy, Ságod községek. (Péhm József Grősz József püspökhöz írott levele)

Next

/
Thumbnails
Contents