Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Megyeri Anna: „…maradandó öröm emlék…”. Mindszenty (Pehm) József építkezései Zalaegerszegen
82 Megyeri Anna végezték. Fővárosi mesterek voltak a dekoratív műkőmunkák kivitelezői: az időközben elhunyt Vögerl Alajos és Szabó Rezső, aki a belső gipszmunkákat is készítette. A villanyvilágítást és a villámhárító berendezést Orsovszky István szerelte fel, a főoltár műmárvány-munkáit Neuhauser János, a díszkovács munkákat Berkes Kálmán készítette, míg a szószék Kraft István faszobrász-mester munkáját dicséri. A főoltár felszerelését az Ecclesia Egyházművészeti Rt. szállította, a főbejárati Szent Ferenc-szobor és a kertben álló szép Immaculata Visnyovszky Lajos szobrász alkotása, a főoltáron lévő szobrok Meyer (Mayer) Sándor szombathelyi szobrász müvei. Több helyi mester kapott itt munkát, ezek alkalmazására az építési szerződés is kötelezte a kivitelezőt. A műkőlépcsőket és lábazatokat Florváth István zalaegerszegi műköves, az összes szegőző lakatosmunkát, a zárdaablak összes rácsát, a kápolna ablakrácsait, lépcsőrácsokat és a torony alatti rácskapu díszlakatos munkáit D. Horváth Imre lakatosmester készítette. Az asztalosmunkákra Lendvay László és fia, Lendvay Pál, a mázolásra és festésre Klosovszky Ernő és Társa, Péntek Ernő kapott megbízást, míg Grünwald Ernő a templom és zárda színes és ornamens üvegezésére, a bádogosmunkákra pedig Portisch János.36 A templom megáldása és a kolostor használatbavétele már 1926 októberében megtörtént. A templomot gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspök szentelte fel annak teljes elkészülte után, 1927. szeptember 25-én. Ezt az alkalmat és a templomépítést örökítette meg Serényi Árpád zalaegerszegi fényképész, majd hamarosan díszes kiállítású albumot szerkesztett 46 fényképpel a Templomépítő Bizottság megrendelésére.37 Az album a pompás esemény mellett az építkezés támogatóit, kezdeményezőit - Bődy Zoltán alispánt, Pehm József apátplébánost, gróf Batthyány Pálné za- lacsányi földbirtokost, P. Deák Szulpic házfőnököt, Czobor Mátyás polgármestert, a Templomépítő Bizottságot is bemutatta, valamint a város mutatósabb részleteit, jelentősebb középületeit. Az albumhoz Czobor Mátyás polgármester és Pehm József írt néhány soros bevezetőt. „A hosszú mozdulatlanság és fájó mostohaság után nekilendülő Zalaegerszeg városnak — nevezetes esztendejéből, 1927-ből bocsátjuk nyilvánosság elé díszalbumunkat. A képek között meghúzódik és beszél a százados mulasztás, a képeken tavaszi nekilendülés, stílusra, szépre való törekvés lép elénk. ” Az albumot azoknak szánták, akik ,,szeretik Zalaegerszeg múltját, és áhítják, elősegítik szebb jövőjét. ” Serényi a képeskönyv bevételének 10 százalékát a templomnak ajánlotta fel. Pehm József és a Templomépítő Bizottság az albumot elküldte „Ottó királynak és a királyi családnak”. Zita királyné ezért köszönetét fejezte ki.38 Az új templom IV. Károly király emléktemplom néven vált közismertté, szószéke a királyné támogatásával készülhetett el. A város 1927. október 7-i ülésén jegyzőkönyvben fogalmazta meg hálás köszönetét Pehm József apátplébános számára, mert a templom az ,,ő munkálkodásának köszönheti létrejöttét”. „Önzetlen, buzgó és fáradhatatlan” munkájának „maradandó örök emlékét a gyönyörű, II. rám. kath. templom hirdeti”?9 40 A Mindszenty Józsefet mindig támogató Mikes püspök főpásztori örömének adott kifejezést a nagy mű befejezéséért, mely „a zalaegerszegi templom és zárda templom konszekrálása [felavatása] által befejezést nyert [■■■] A mai materiális világban, leszegényedett hazánkban Apát Úr buzdítására az egerszegiek olyan áldozatot hoztak, mely példás Magyarországban, de nemcsak Magyarországban, hanem az egész Egyházban is! A lerongyolódott időnkben sok milli- árdot hoztak össze saját filléreikből és ezen áldozatot [...] két ideálért hozták: az Istenért és a királyért [...] Mindazoknak, kiknek a nagy mű létesítésében része volt, hála és elismerés. ’**° A Magyar Építőművészet 1928.4. száma kizárólag a Kotsis Iván tervezte zalaegerszegi templommal foglalkozott, fotókkal és tervrajzokkal részletesen dokumentálva az épületet. Dr. Kotsis Iván a műszaki egyetem tanára, kora megbecsült építésze volt. Jelentős elméleti munkásságot folytatott, több kötetnyi válogatást készített és jelentetett meg munkáiból.41 Napjaink építészeti ösz- szefoglalói, szakkönyvei is elismerően említik nevét, ismertetik megvalósult épületeit. Kotsis Iván kapott megbízást később városunkban a megyeháza átépítésére is. Az egyemeletes barokk ún. Kvártélyház nagy36 A vállalkozókat a Magyar Építőművészet 1928-as számában sorolta fel Kotsis Iván. 37 Zalaegerszeg rt. város 1927. Fényképalbum. Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, helyismereti gyűjtemény. 38 ZMU 1928. február 17. 5., 1928. február 18. 2. 39ZML V. 1606. Zalaegerszeg város képviselőtestületi jegyzőkönyvei, (tovább: képv.test.jgyk.) 216/927. 24.577. 40 SZEL 8250/1927 41 Esztétikai szempontok a magyar vidéki városok képeinek kialakításáról. Budapest, 1940.; Épületek és tervek. Budapest, 1945. HORVATF1 1993
