Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Megyeri Anna: „…maradandó öröm emlék…”. Mindszenty (Pehm) József építkezései Zalaegerszegen
78 Megyeri Anna Pehm Józsefet, aki nagyszabású terveihez támogatókra talált, elsősorban a pályáját mindig segítő gróf Mikes János püspökben,6 az egyházközség tagjaiban, a város és a megye vezetőségében, valamint az egyre növekvő számú hívek seregében, a különféle katolikus egyesületek tagságában. Mindszenty József önéletírásában külön köszönetét mond Esterházy Pál hercegnek építőanyag adományozásáért, Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügy miniszternek az iskolákhoz adott állami segélyért, valamint Bődy Zoltán alispánnak a vármegye támogatásáért.7 Pehm József virilistaként tagja volt a megyei törvényhatóságnak és a városi képviselőtestületnek. Az 1917. december 8-án megalakult8 hitközség elnökeként számíthatott az 1924-1938 között világi elnökként működő Bődy Zoltánra, de Czobor Mátyás polgármesterre is (aki 1918. június 1-jétől 1936. július 18-ig töltötte be ezt a posztot), a városi képviselőtestület több jelességére, így szug- gesztív személyiségének köszönhetően akarata sok esetben érvényesülhetett a megyében és a városban is, bár sokan nem értettek vele egyet, az ellenzéki sajtó is számos alkalommal kritizálta.9 A hitélet felvirágzását támasztja alá dr. Szalay Gyula kimutatása: 1922-ben az évi áldozások száma az egész plébánia területén 43 115 volt, ez 1943-ban csak a főplébánia területén 111 286-ra emelkedett. A Notre Dame zárda alapkövében elhelyezett okmány szerint a város lakóinak száma 1927-ben 13 600 fő volt, akik közül római katolikus mintegy 11 111, a plébánia híveinek száma 15 000 fő. Az idős Legáth Kálmán apátplébános utódaként nagyon sok feladat várt a fiatal plébánosra, aki aprólékosan áttekintette plébániájának anyagi helyzetét, a javadalom állapotát, s kész tervekkel állt elő jövedelmének gyarapítására. Nem feladatom beszámolni egyéb vállalkozásairól és pozícióiról, mint a Zrínyi Nyomdaipar és Kereskedés Rt. létrehozása, a Zalamegyei Újság indítása, a Zalaegerszeg és Vidéke Hitelszövetkezet igazgatósági tagsága. Ezek azonban mind-mind segítették abban, hogy a hit terjesztését szolgáló terveit valóra válthassa. Plébánossá választása évében gróf Mikes János szombathelyi püspökhöz írott leveleiben kemény hangon bírálta elődjét, mert különösen a plébánia gazdasági épületeit, a majort nagyon elhanyagolt állapotban hagyta rá, s egyben pénzt kért azok javítására, mert haszonbérbe akarta adni a városnak. Gondot jelentett azonban annak megállapítása, kit terhelnek a javítás költségei.10 A püspökség válaszában közölte: azt, hogy a költségek (21 1465 korona) kit terhelnek, az 1830. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv alapján kell megállapítani. Az újjáépítés jellegű munkálatok a kegyurat, a helyreállítási munkák a fiókköz- ségbeli híveket terhelik, abban az arányban, melyet annak idején a vármegye megállapított. Azonban ez esetben a nagyon rossz állapot oka, hogy nem volt folyamatos a javítás és karbantartás, ha haszonbérbe akarják adni, akkor szükséges a javítás. Pehm József 1920. január 2-án kelt levelében arra kérte a püspököt, ne őt büntessék azért, mert elődje nem gondoskodott a karbantartásról. Ha ő most a híveket mértéken felüli kiadásokra szólítja fel, akkor megromolhat az eddigi jó kapcsolata velük.11 Végül a majort mégis sikerült bérbe adni a városnak 1919. október 1. és 1931. október 1. közötti időre.12 Maga Pehm József az 1919. október 21-i levelében így fogalmazott: „A major állapota tarthatatlan, ormótlan, és a teljes elnyomorodottság minden ismérvét magán viseli.” Elődje 17 évig nem követelte meg híveitől a karbantartást, felelőssége abban áll, hogy hagyta elévülni a karbantartási jogot.13 Hamarosan, 1919 novemberében Legáth Kálmán egyik birtokcseréjét akarta tisztázni. Elődöm ezelőtt 10 évvel — írta a püspöknek - átadta a plébánia Ava- si-dűlőben lévő birtokát Grünbaum Ferenc kereskedőnek, aki téglagyárat emelt rá. Ennek fejében gazdálkodásra átengedte ideiglenesen a Géva-hegy alatt fekvő földet. Amikor helyettesként kinevezték, kérte elődjét az ügy rendezésére, de az nem oldódott meg. „Any- nyi bizonyos, hogy a plébánia földje tönkrement (rajta áll a gyár, a termőréteg elhasználva, a föld rendkívül agyon van lyuggatva). A cserébe adott föld azonban nagyobb, és a plébániának határozottan megfelelőbb. Tárgyilagosan ítélő gazdák állítása szerint a csere előnyös a plébánia számára. Igaz, a minősítés jobb a plébánia eredeti földjénél, mint a cserébe adottnál, azonban a minősítés a papi földeknél nem mindig fedi a valóságot, — így érveltek, és lehet is benne valami. ” Kérte, hogy a püspök a szerződést, s ezzel a cserét hagyja jóvá.14 6 Kapcsolatukról lásd: BAKÓ 2007 7 MINDSZENTY 1989,31. 8 Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár (tovább: SZEL) 1925/3155 9 TÓTH 1995, 16. 10 SZEL 1919/5111 11 SZEL 1919/5111 12 TYEKVICSKA [2001] Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára (tovább:ZML) V. 1607. Zalaegerszeg város polgármesterének iratai 1438. Plébánia birtok haszonbérlete. A bérbevett ingatlanok nagysága kb. 67 hold szántó és a major, mely a Kálvária temető mögött volt. 13 SZEL 1919/5539 14 SZEL 1919/4872
