Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Béres Katalin: Mindszenty József és Zalaegerszeg kulturális élete
74 Béres Katalin kedvelőinek előadásában láthatták a Noszty fiú esete Tóth Marival című darabot.48 A városban nem igazán volt a műkedvelői darabok bemutatására alkalmas színpad: az Arany Bárány Szálló színpadát a hivatásos színtársulatok használták, bérleti díjat ritkán, egy-egy nagyformátumú darab bemutatásakor tudtak érte fizetni az egyesületek. Többek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy a plébános 1930-ban kibővíttette és modern, korszerű színpaddal és színpadtechnikával szereltette fel a Katolikus Házat.49 Megváltoztatta az épület korábbi elnevezését is, azért lett Kultúrház a neve, hogy „a nem katolikusok tán közelebb jönnének és maguknak addigi indokolatlan távoltartásuk talán megszűnnék.”50 Az épület a továbbiakban nemcsak az egyházközség és a katolikus egyesületek céljait szolgálta, hanem bérbe vehető volt világi célokra, színházi előadások, bálok, liceá- lis előadások megtartására is, persze szigorú cenzúra mellett.51 A kibővített épületet és az új színpadot az egyházközség műkedvelői által bemutatott - a Szent Imre év alkalmából született - Liliomos királyfi című darabbal avatták fel.52 Ettől kezdve egymást érték a különféle egyesületek bemutatói. A színpadon előadták többek között Katona József: Bánk bánját, Kisfaludy Károly: Kérők-jét, Sík Sándor: István királyát, Kodály: Háry Jánosát s persze számtalan - ma már ismeretlen szerző tollából született - vígjátékot, irredenta és népszínművet, társadalmi drámát. A gyorsan terjedő színjátszó mozgalomban, főleg vidéken bemutatásra kerültek olyan darabok is, amelyek nem voltak irodalmi színvonalúak, sőt a helyi hatóságok szerint a „közerkölcsiség szempontjából” súlyos kifogás alá estek, a Színházi Életből vett „modern” elveket közvetítettek, azaz nem valláserkölcsi alapon álltak. Zala megyéből, Bődy Zoltán alispántól, aki mögött Pehm József apátplébánost sejthetjük, indult az a kezdeményezés, hogy a műkedvelőket megrendszabályozzák. 1934-ben született meg az a rendelet, amely szerint a rendőrhatóságok csak olyan darabok bemutatását engedélyezhetik, amelyeket a népművelési hatóságok előadhatónak minősítenek.53 A kultuszminiszter egy 450 színdarabból álló jegyzéket állított össze, amelynek kínálatából válogathattak a színjátszók. A műkedvelő színjátszás nemcsak szórakozást. hasznos időtöltést biztositott művelőinek, hanem főleg az alsóbb néprétegek számára valódi tanító, nevelőerővel bírt, gyarapodott műveltségük, szókincsük, kifejezőkészségük, megtanultak szerepelni, kiállni a nyilvánosság elé, erősödött önbizalmuk és öntudatuk is. Végül, de nem utolsósorban meg kell emlékeznünk a zalaegerszegi apátplébános máig maradandó, legnagyobb hatású művéről, a Notre Dame rend Zalaegerszegre telepítéséről, az iskolák és rendház felépítéséről, a benne működő leányiskolák és tanítóképző megszervezéséről. Az iskola történetét már számosán megírták,54 ezért csak jelentőségére utalnék. Nemcsak egy új, impozáns épülettel gazdagodott Zalaegerszeg, hanem az elemi iskola létrehozásával csökkentette az évtizedek óta megoldatlan városi népoktatás problémáit, az iskolahiányt, s az osztályok zsúfoltságát. Korszerű tantermeivel, felszereltségével etalonná vált a következő iskolaépítések számára. Zalaegerszeg városában a két világháború között a legnépszerűbb iskolatípus a polgári iskola volt. A város legnépesebb rétege, az iparostársadalom, továbbá a kistisztviselők és a törekvő földművesek gyermekei jártak ide. Már a 19. század végén megszervezték a városban a polgári fiú- és leányiskolát, a zárda megépítésével felekezeti alapon jött létre új leányiskola, miközben az egyetlen állami polgári fiúiskola saját épülete fél évszázados küzdelem után csak 1935-ben nyílhatott meg. Az iskolakomplexum legfontosabb eleme azonban a tanítóképző volt. Létrehozása ugyan ellentmondott annak a női szerepnek, amelyet az apátplébános üdvösnek gondolt, s amelyet Az Édesanya című művében fogalmazott meg: a nők legfontosabb hivatása az anyaság.55 Saját elvein túllépve szervezte meg azt a korszerű nőnevelő és tanítóképző intézményt, amely a városhoz kapcsolódó gazdaságilag és szellemileg elzárt vidék, Göcsej felemelését szolgálta. Az itt végzett tanítónőket nemcsak az elemi oktatásra készítette fel az intézmény, hanem az iskolánkívüli népművelés feladatainak elvégzésére is. A zárdában oklevelet kapott tanítónők nemcsak a háború előtt, hanem az új rendszerben, igaz Zala megye végvidékeire kitelepítve, de megállták helyüket, generációk köszönhetik nekik az olvasás és betűvetés tudományát. Ez az intézet lett a zalaegerszegi felsőoktatás bölcsője. 48 Műkedvelő előadás. Zalavármegye, 1927. okt. 30. 3. 49 A legmodernebb színpad várja a „Liliomos királyfi” előadását. ZMU 1930. dec. 4. 1. 50 A Zalaegerszegi Római Katolikus Hitközség jegyzőkönyvei 1930. II. 23. - 1940. VII. 28. 115. Idézi: TÓTH 1995, 38. 51 Uo. 52 Megjelentek a plakátok. ZMU 1930. nov. 30. 3. 53 Zalai kezdeményezésre ezentúl csak hatóságilag engedélyezett darabot adhatnak elő a műkedvelők. ZMU 1934. nov. 11.1. 54 NOTRE DAME 1930, 3-12., MÁTRAHÁZI 1991, HÓBOR - HÓBORNÉ KISS 1996, 19-24., MAKOVECZ TAMÁSNÉ 2001 55 BALOGH 2009
