Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Béres Katalin: Mindszenty József és Zalaegerszeg kulturális élete
70 Béres Katalin elismerésre méltó szociális és karitatív tevékenységet folytattak a korszakban. Emellett ők is igen aktív kulturális életet szerveztek a társulaton belül. E régóta működő egyesületek mellé Pehm plébános az 1930-as évek második feléig újabb és újabb vallásos társulatokba szervezte a város katolikus lakosságát azzal a céllal, hogy hitéletüket fellendítése, tagjaik között a vallásos lelkületet elmélyítse, ezáltal a keresztény erkölcsi elveket valósítsa meg a mindennapi életben. Mindemellett az egyesületi tagok számára biztosítsa a művelődés és szórakozás lehetőségét, a szabadidő hasznos eltöltését. Szervezőmunkája során nem tudta, vagy nem is akarta felszámolni azt a súlyos problémát, amely a kisváros társadalmát jellemezte, s amelyről a korabeli újságíró így írt: „Zalaegerszegen nemcsak az általános társadalmi elkülönzés uralkodik, mely többé-kevésbé észrevehető mindenütt, ahol az úgynevezett „végzett" elemek mellett kereskedők és iparosok is élnek, hanem itt valóságos kasztrendszerrel állunk szemben, amennyiben a különböző társadalmi osztályhoz tartozók valóságos kínai fallal zárkóznak el egymástól, s a felsőbbek, az optimaták, csak nagyritkán, igen nagy megerőltetések után fogadnak maguk közé a másik kasztból egy-egy díszpéldányt. ”22 A már emlegetett Szekeres Márton így írta le ugyanezt a jelenséget: „Az olaj nem keveredik a vízzel. Ezt a bölcsességet Zalaegerszegen találták ki. Ez aztán jellemzi is a zalaegerszegieket. Maguk osztályozzák magukat - olajosokra, meg vizesekre. Mintha valami láthatatlan fűszeres, vagy szatócs vigyázna rájuk, hogy ne keveredjenek.”23 Az apátplébános fennhatósága alatt megszervezett egyesületek is visszatükrözik ezt az elkülönülést, ő is többé-kevésbé társadalmi rétegek szerint alakította meg azokat. Plébánossá történt megválasztásával egyidőben szervezte meg a cselédlányok közösségét, a Szent Zita leányegyesiiletet. Célja az volt, hogy elsősorban a falvakból érkezett gyökértelen szolgálólányokat összefogja, közösséget biztosítson nekik, hitükben megerősítse őket, s hasznos és értelmes elfoglaltságokat biztosítson csekély szabadidejük eltöltésére. Összejöveteleiken munkájukhoz kapcsolódó ismeretterjesztő előadásokat hallgathattak, rendszeresen kirándultak, tanultak be és adtak elő rövid színdarabokat. A Zalamegyei Újság nyomon követte az egyesület tevékenységét, időről időre felszólította a cselédtartó háziasszonyokat, hogy alkalmazottaikat engedjék el az egyleti összejövetelekre, sőt ők maguk is tekintsék meg a cselédlányok által bemutatott műkedvelő előadásokat, amelyek a kultúrház színpadán, nagy nyilvánosság előtt kerültek előadásra. 1941-ben Galambos Ilona tanítónő s Berta Sándor káplán voltak a vezetőik. 1922-ben alakult meg a városi elit férfiaiból a katolikusok szellemi és társadalmi érdekeinek előmozdítására, a katolikus öntudat erősítésére a Katolikus Kör.24 25 Elnöke Hollós Ferenc lett. A Kölcsey utcában saját székházat építettek maguknak. 1937-ben így jellemezték tagságukat: A „két szélsőség harcában” a Katolikus Kör azokat a becsületes embereket tömöríti, akik hitükhöz, hazájukhoz és a nemzeti hagyományokhoz szilárdan ragaszkodnak. ” Egy évvel később jött létre a Katolikus Férfiliga, amely a Jézus Szíve kultuszon át mélyítette el tagjai vallási életét, működése során elsősorban hitbuzgalmi tevékenységet folytatott. 1931-ben kezdte meg működését az újjászervezett zalaegerszegi Katolikus Népszövetség, amely „alapcéljaként a katolikus társadalmi rend támogatását, a nép erkölcsi, társadalmi és gazdasági fejlődésének előmozdítását, a katolikus eszméknek a köz- és magánéletben való érvényesítését és a vallás- és államellenes törekvések visszaverését tűzte ki célul .1,25 1934-ben a Szociális Missziótársulat égisze alatt szerveződött meg az iparoslányok Kis Szent Teréz Leányköre azért, hogy „az iskolából kikerült, ipari pályára lépő fiatal lányok vallásos és kulturális nevelését” segítse.26 Iparoslányok voltak a tagjai a Katolikus Legényegylet mellett működő Napsugár Leányklubnak is. 1936-ban alakult meg a városban a katolikus egyház új lelkiségi mozgalma, az Actio Catholica. Végül 1939 áprilisában bontott zászlót Zalaegerszegen a KIOE, a Katolikus Ifjak Országos Egyesületének helyi csoportja, amely a fiatal munkásokat és tanulókat tömörítette, hogy megóvja őket a szociáldemokrácia tanaitól.27 A felsorolt egyesületek mellett meg kell még említeni az egyetemi ifjúság Emericana egyesületét, az Oltáregyletet, a Rózsafüzér társulatot, s a középiskolák Mária Kongregációit, valamint az elemi iskolák katolikus gyermekszervezeteit, a Szívgárdákat. A felsorolt egyesületek többségében, sőt magában az 1916-ban megalakult zalaegerszegi Egy22 Kaszt-rendszer Egerszegen. Zalavármegye, 1925. okt. 24. 1. 23 SZEKERES 1927,42. 24PESTHY 1931, 172. 25 Hétfőn kezdi meg működését a beszervezett zalaegerszegi Katolikus Népszövetség. ZMU 1931. jan. 29. 1. 26 A Leánykor bemutatkozása. ZMU 1934. nov. 11.3. 27 A KIOE zászlóbontó nagygyűlése Zalaegerszegen. ZMU 1939. ápr. 4. 1.
