Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)

Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Göncz László: „Álmaink álma Alsólendva és a Muraköz”. Mindszenty (Pehm) József erőfeszítései a Mura mente visszacsatolásáért

„Almaink álma Alsólendva és a Muraköz ’ 51 propaganda folyt annak érdekében, hogy a nyolcszáz éves történelmi kötődésre hivatkozva, a túlnyomórészt horvátok lakta Muraköz ismételten Zala megye részét képezze. Rendkívül aktív volt e téren (már korábban is) a Muraköz Szövetség, amelynek keretében, illetve amellyel összefüggésben Pehm József tevékenysége rendkívül fontos volt. Pontos meghatározását Pehm közreműködésének az említett szövetségen belül nem sikerült tisztázni, mert az arról tanúskodó kézirat - melynek egy másolata e tanulmány szerzőjének a bir­tokában van - eredetének és forrásának egyes elemei bizonytalanok (a hozzám juttató személyre sajnos nem emlékszem). Ettől függetlenül rendkívül érdekes a há­rom tanulmányt16 tartalmazó „kötet” előtti, kézzel írott szöveg, amely pontosan jellemzi és bizonyítja Pehm József rendületlen elkötelezettségét és erőfeszítését a Muraköz Magyarországhoz csatolása tárgyában. A há­rom tanulmány-jellegű írás előtti kézirat a következő­ket tartalmazza: „Muraköz visszacsatolása (cím, aláhúzva). A tria­noni hékediktátum által (az ismételten kinyilvánított népakarattal szöges ellentétben) elcsatolt Muraköz lakossága Zala vármegye vezetőférfiainak intenzív tá­mogatásával nagyszabású mozgalmat indított és vívott 1940-1941-ben az anyaországhoz való végleges visz- szacsatolás érdekében, s annak keretében Pehm József zalaegerszegi római katolikus apátplébános (a későbbi Mindszenty nevet felvett bíboros hercegprímás) vezeté­sével küldöttségeket, memorandumokat irányított Bu­dapestre Bárdossy miniszterelnökhöz és összeköttetést keresett több tekintélyes magányos független politikus­sal, közöttük velem is. Pehm apáttal engem dr. Terbócz Miklós miniszteri tanácsos (aki maga is muraközi birtokos volt) hozott össze a Gresham kávéházban, ahol is az apát úr nekem az itt levő három litografált iratból 2-2 példányt azzal a kérelemmel adott át, hogy azokat gondosan áttanul­mányozva ifjú Horthy István MA V elnök-igazgatót (a kormányzó fiát) keressem fel. Az iratok tartalmát neki személyesen élő szóval is adjam elő, és kérjem meg, hogy az édes apját (a kormányzó urat) Muraköz vissza­csatolása kérdésében oly irányban befolyásolja, hogy e kérdésben Bárdossy miniszterelnökre ne hallgasson, és a Muraközről Horvátország javára semmi körülmé­nyek között le ne mondjon. Kért, hogy az iratokból 1-1 példányt Horthy Istvánnak adjak át. Én az apát úr kérelmét magamévá tettem, mert az az én Trianon-békeellenes mindenkori parlamenti fel­szólalásaimmal mindenben egyezett, Horthy Istvánt a MÁV igazgatóságon felkerestem, Muraköz lakossága óhajának erélyes képviseletére megnyertem. Úgy ő, mint az édes apja megtették kötelességüket és nem raj­tuk múlt, hogy az elvitathatatlan nemzeti érdek e kér­désben elbukott. P.d. Pehm apát úrral azóta (tehát 1941 óta) nem találkoztam, nem érintkeztem, róla csak annyit tudok, mint a többi újságolvasó. 1956-os magatartását nem helyeslem, sőt elítélem. ” A kézzel írott szöveg Pehm József rendületlen Muraköz-szeretetéről vall, és bizonyítja, hogy az apát­plébános a legmagasabb állami vezetők megkeresését is igénybe vette, valamint annak érdekében állami szinten legbefolyásosabb személyekkel is kapcsola­tot teremtett. Személyesen felkereste (és levelet is írt) Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszternek, majd - mivel törekvései nem jártak sikerrel - Bárdossy Lász­ló miniszterelnökhöz folyamodott. E látogatásokat - részben Közi Horváth József írásait kutatva, valamint az eléggé közismert Munczi Antal tanulmányt és más forrásokat felhasználva - mélyrehatóan tanulmányozta Varga E. László,17 ezért ezen a helyen azzal apróléko­san nem foglalkozok. Muraköz visszacsatolása érdekében 1941. július 5-én - 115 zalai törvényhatósági bizottsági tag indít­ványozására - rendkívüli törvényhatósági közgyűlést hívtak össze Zalaegerszegen, ahol a vitaindító beszéd­re Pehm Józsefet kérték fel.18 Felszólalásának beve­zető részében a pápai prelátus hangsúlyozta Muraköz hovatartozásának általános jelentőségét, majd utalt arra, hogy a területért folytatott küzdelem nemcsak a megye, hanem az egész ország érdeke. Hangsúlyozta a történelmi jog fontosságát is, hiszen szerinte a Mura­köz „896 óta magyar föld”. A határvédelemmel kap­csolatosan a következőképpen szólt: „Az új Magyar- ország, amelyről annyit beszélünk most, komoly határ­vonalakra rendezkedjék be! Az elmúlt negyed század alatt fegyveresen kandikáló ellenségtől négy oldalról övezett, nyitott puszta ház volt a szomorú Csonka-Ma- gyarország. Szőregnél és Rédicsnél a libaőrző magyar kislány nem vette észre a fűben futó határvonalat és a granicsárok fegyvereitől a magyar kislány vére festette azt láthatóvá. A Mura nem határ, nyáron átgázolha­16 A három irat közül - amelyek a Muraközi Szövetség eléggé elfogult álláspontja alapján ismertetik a Muraköz történelmét, társadalmi és föld­rajzi viszonyait, népességét, közigazgatását, statisztikáját, valamint a terület iránti magyar érdekek létjogosultságát - a legkorábbi 1940. július 5-i, a második viszont 1941. március 10-i keltezésű, a harmadik, amelyet Dr. Csury Jenő elnök mellett (aki aláíróként mindhármon szerepel) dr. Kakasdi Hajós Kálmán is jegyez, 1941. május 4-én íródott. 17 Varga E. László: A Muraköz és Mindszenty József. Magyar Napló 2011 - augusztus. 29-41. 18 ZML-Zala vármegye törvényhatósági közgyűlése 1941. július 5-én tartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyve, 665.

Next

/
Thumbnails
Contents