Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Göncz László: „Álmaink álma Alsólendva és a Muraköz”. Mindszenty (Pehm) József erőfeszítései a Mura mente visszacsatolásáért
„Almaink álma Alsólendva és a Muraköz ’ 51 propaganda folyt annak érdekében, hogy a nyolcszáz éves történelmi kötődésre hivatkozva, a túlnyomórészt horvátok lakta Muraköz ismételten Zala megye részét képezze. Rendkívül aktív volt e téren (már korábban is) a Muraköz Szövetség, amelynek keretében, illetve amellyel összefüggésben Pehm József tevékenysége rendkívül fontos volt. Pontos meghatározását Pehm közreműködésének az említett szövetségen belül nem sikerült tisztázni, mert az arról tanúskodó kézirat - melynek egy másolata e tanulmány szerzőjének a birtokában van - eredetének és forrásának egyes elemei bizonytalanok (a hozzám juttató személyre sajnos nem emlékszem). Ettől függetlenül rendkívül érdekes a három tanulmányt16 tartalmazó „kötet” előtti, kézzel írott szöveg, amely pontosan jellemzi és bizonyítja Pehm József rendületlen elkötelezettségét és erőfeszítését a Muraköz Magyarországhoz csatolása tárgyában. A három tanulmány-jellegű írás előtti kézirat a következőket tartalmazza: „Muraköz visszacsatolása (cím, aláhúzva). A trianoni hékediktátum által (az ismételten kinyilvánított népakarattal szöges ellentétben) elcsatolt Muraköz lakossága Zala vármegye vezetőférfiainak intenzív támogatásával nagyszabású mozgalmat indított és vívott 1940-1941-ben az anyaországhoz való végleges visz- szacsatolás érdekében, s annak keretében Pehm József zalaegerszegi római katolikus apátplébános (a későbbi Mindszenty nevet felvett bíboros hercegprímás) vezetésével küldöttségeket, memorandumokat irányított Budapestre Bárdossy miniszterelnökhöz és összeköttetést keresett több tekintélyes magányos független politikussal, közöttük velem is. Pehm apáttal engem dr. Terbócz Miklós miniszteri tanácsos (aki maga is muraközi birtokos volt) hozott össze a Gresham kávéházban, ahol is az apát úr nekem az itt levő három litografált iratból 2-2 példányt azzal a kérelemmel adott át, hogy azokat gondosan áttanulmányozva ifjú Horthy István MA V elnök-igazgatót (a kormányzó fiát) keressem fel. Az iratok tartalmát neki személyesen élő szóval is adjam elő, és kérjem meg, hogy az édes apját (a kormányzó urat) Muraköz visszacsatolása kérdésében oly irányban befolyásolja, hogy e kérdésben Bárdossy miniszterelnökre ne hallgasson, és a Muraközről Horvátország javára semmi körülmények között le ne mondjon. Kért, hogy az iratokból 1-1 példányt Horthy Istvánnak adjak át. Én az apát úr kérelmét magamévá tettem, mert az az én Trianon-békeellenes mindenkori parlamenti felszólalásaimmal mindenben egyezett, Horthy Istvánt a MÁV igazgatóságon felkerestem, Muraköz lakossága óhajának erélyes képviseletére megnyertem. Úgy ő, mint az édes apja megtették kötelességüket és nem rajtuk múlt, hogy az elvitathatatlan nemzeti érdek e kérdésben elbukott. P.d. Pehm apát úrral azóta (tehát 1941 óta) nem találkoztam, nem érintkeztem, róla csak annyit tudok, mint a többi újságolvasó. 1956-os magatartását nem helyeslem, sőt elítélem. ” A kézzel írott szöveg Pehm József rendületlen Muraköz-szeretetéről vall, és bizonyítja, hogy az apátplébános a legmagasabb állami vezetők megkeresését is igénybe vette, valamint annak érdekében állami szinten legbefolyásosabb személyekkel is kapcsolatot teremtett. Személyesen felkereste (és levelet is írt) Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszternek, majd - mivel törekvései nem jártak sikerrel - Bárdossy László miniszterelnökhöz folyamodott. E látogatásokat - részben Közi Horváth József írásait kutatva, valamint az eléggé közismert Munczi Antal tanulmányt és más forrásokat felhasználva - mélyrehatóan tanulmányozta Varga E. László,17 ezért ezen a helyen azzal aprólékosan nem foglalkozok. Muraköz visszacsatolása érdekében 1941. július 5-én - 115 zalai törvényhatósági bizottsági tag indítványozására - rendkívüli törvényhatósági közgyűlést hívtak össze Zalaegerszegen, ahol a vitaindító beszédre Pehm Józsefet kérték fel.18 Felszólalásának bevezető részében a pápai prelátus hangsúlyozta Muraköz hovatartozásának általános jelentőségét, majd utalt arra, hogy a területért folytatott küzdelem nemcsak a megye, hanem az egész ország érdeke. Hangsúlyozta a történelmi jog fontosságát is, hiszen szerinte a Muraköz „896 óta magyar föld”. A határvédelemmel kapcsolatosan a következőképpen szólt: „Az új Magyar- ország, amelyről annyit beszélünk most, komoly határvonalakra rendezkedjék be! Az elmúlt negyed század alatt fegyveresen kandikáló ellenségtől négy oldalról övezett, nyitott puszta ház volt a szomorú Csonka-Ma- gyarország. Szőregnél és Rédicsnél a libaőrző magyar kislány nem vette észre a fűben futó határvonalat és a granicsárok fegyvereitől a magyar kislány vére festette azt láthatóvá. A Mura nem határ, nyáron átgázolha16 A három irat közül - amelyek a Muraközi Szövetség eléggé elfogult álláspontja alapján ismertetik a Muraköz történelmét, társadalmi és földrajzi viszonyait, népességét, közigazgatását, statisztikáját, valamint a terület iránti magyar érdekek létjogosultságát - a legkorábbi 1940. július 5-i, a második viszont 1941. március 10-i keltezésű, a harmadik, amelyet Dr. Csury Jenő elnök mellett (aki aláíróként mindhármon szerepel) dr. Kakasdi Hajós Kálmán is jegyez, 1941. május 4-én íródott. 17 Varga E. László: A Muraköz és Mindszenty József. Magyar Napló 2011 - augusztus. 29-41. 18 ZML-Zala vármegye törvényhatósági közgyűlése 1941. július 5-én tartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyve, 665.
