Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Paksy Zoltán: Mindszenty József küzdelme a nyilasok ellen az 1930-as években
Mindszenty József küzdelme a nyilasok ellen az 1930-as években 41 pítása, mezőgazdasági öregségi biztosítás stb.) felette szükségesnek tartottuk és tartjuk. ” Néhány további kérdésben a konferencia „a kormányzattól nagyobb határozottságot, főleg gyorsabb ütemet” követelt, ilyen volt a bankok és a kartellek megrendszabályozása, a nemzeti jövedelem arányosítása, a kamatszint leszállítása, az álláshalmozás megszüntetése, családvédelmi törvények megalkotása, a „kisegzisztenciák megerősítése, elsősorban a konjunkturális és kapitalista vagyon igénybevételével”. A zsidókérdésre külön kitért az állásfoglalás: „A zsidókérdést mi szociális, gazdasági és világnézeti kérdésnek tekintjük. Ötven éven át elődeink és mi, az uzsoravilág tetőpontja idején lstóczy és később a Néppárt oldalán álltunk akkor is, amikor úgyszólván mindenki liberális zsidóbarát volt az egész országban. Az általunk támogatott Kereszténypárt hozta létre az egyetlen fajvédő törvényt, a numerus clausust, viselve annak ódiumát mind a mai napig. ” Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a program körvonalazta a reformkonzervatívok s Pehm József elvárásait, és tükrözte a politikai nézeteiket, amelyben ismét hangsúlyosan jelent meg a zsidókérdés, mint az egyik legfontosabb, megoldandó belpolitikai probléma. Pehm József 1938. április 30-án kihallgatást kért Serédy Jusztinián hercegprímástól, akivel nyilván a kezdeményest tárgyalták meg. Azonban ez az akció sem vezetett eredményre, a keresztényszocialista párt vezetői, és a mögöttük álló óvatoskodó katolikus egyházfők, püspökök nem tudták magukat rászánni a változtatásra.22 Ráadásul Pehm helyzetét még egy tényező nehezítette. A keresztényszocialistákon belül volt egy csoport, amely a párt átalakítását jobboldali radikális irányba szerette volna megvalósítani, és vagy a nyilasokkal való szövetségben, vagy hasonló szélsőjobboldali párt létrehozásában gondolkodott. Ezek közé a személyek közé tartozott Mindszenty egyik régi munkatársa, a keszthelyi ügyvéd, Meizler Károly is. Ö már az 1920- as évek elejétől tevékenykedett mint Zala megyei keresztényszocialista aktivista, s egyre határozottabb politikai szerepet játszott. 1935-ben a keszthelyi mandátummal be is jutott a parlamentbe. Meizler (aki később Maróthy-ra magyarosította a nevét) 1938-ban valóban kilépett a keresztényszocialista pártból és néhány képviselőtársával saját pártot hoztak létre: a Keresztény Nemzetiszocialista Frontot. Ahogy a neve is mutatja, a párt átmenetet, hidat kívánt képezni a nyilasok és a keresztényszocialisták között. Meizler egyébként nagy tisztelője volt Mindszentynek, 1945 után, amikor nyugatra emigrált, az elsők között írt róla könyvet: Az ismeretlen Mindszenty címmel. Könyvében megírta, hogy pártja létrehozása után Mindszenty megszakította vele a kapcsolatát, még a köszönését sem fogadta. Egyre nagyobb volt tehát a nyomás, hogy eltérítse jobboldali radikális irányba, a prelátus azonban hajthatatlannak bizonyult. Mindezek eredményeként érkezett el az 1939-es esztendő, az újabb parlamenti választás ideje. Ennek azért volt komoly jelentősége, mert a magyar politikai erőviszonyok jelentős átalakulását vetítette előre, annak két aspektusával: a keresztényszocialista párt teljes megsemmisülésével és a nyilasok komoly előretörésével. Zala megyében is folytatódott a térhódításuk, amikor helyben is megjelentek a nyilas mozgalom legradikálisabb, legszélsőségesebb irányzatának képviselői: Nagykanizsán megalakult a Szálasi-párt helyi szervezete. Zalában így most már három különböző nyilas párt tevékenykedett: a Pálffy Fidél féle mérsékeltebb, inkább népi mozgalomként felfogható, a falvakban hódító nemzeti szocialista párt, Meizler Károly keresztény nemzetiszocialista mozgalma Keszthelyen és a Balaton-felvidéken, valamint Nagykanizsán a Hungarista Párt. Mindszenty azonban nem adta fel, és a sikertelen országos kezdeményezések után a saját háza táján próbált meg eredményt elérni. Lapja, a Zalamegyei Újság a nyilasok legádázabb ellenfele lett, s kiadta a jelszót: „Kereszt az eltorzított kereszt ellen!” Vagyis a katolikus kereszt a nyilaskereszt ellen. Az újságban sorra jelentek meg a nyilasokat támadó és leleplező cikkek.23 Az újság még az Eitner család korábbi bírósági ügyeit is újra előszedte, még a nem politikai tartalmúakat is, mint például egy ittasan okozott autóbalesetet vagy valutaügyletet.24 Beszámolt a nyilasok törvénytelen akcióiról, de legnagyobb mértékben a demagóg propagandát igyekezett bemutatni. A cikkek a nyilas mozgalmat a kezdetektől jellemző két legfontosabb vonását, az állandó, főként titkos szervezkedés gyakorlatát és a világmegváltó ideológia elméletét igyekeztek leleplezni. Ezekben a vonásokban nem volt különbség a külön22 BALOGH 2002, 54-55. 23 Zalamegyei Újság, 1939. május 13-24. Néhány cím az újságból: Nyilas terror mindenfelé, (május 23.) A gyengén sikerült gyűlések után újabb trükkhöz folyamodtak a nyilasok (május 20.) Bátorság a „Bátorság” ellen! Kereszt az eltorzított kereszt ellen! Szent István országa és népe nem sorakozhatik a nyilaskereszt alá! (május 13.) Nyilas paradicsom a suttogó propaganda görögtüzében és a valóságban (május 21.) Nyilas taktika (május 24.) 24 Aggkori elmegyengeségre hivatkozik, és 200.000 pengős valutabűnügyében az eljárás megszüntetését kéri Eitner Sándor nyilas nagybirtokos, (május 24.) Halálos autószerencsétlenség miatt 5000 pengőre ítélték Eitner Ákos nyilasvezért (május 25.)
