Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)

Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Balogh Margit: A pályakezdés. Pehm József életútja a diákévektől az apátplébánosi kinevezéséig

30 Balogh Margit helyett nevelte a fiúkat. Ritkán dicsért, inkább feddést osztott. A diákok jótevőjükként tisztelték Pehm Jó­zsefet, de félték szigorát. Az a hír is járta róla, hogy karácsonyonként, szerény böjti vacsorája után, ko­moly összeggel a zsebében járta végig a szegény, többgyermekes családokat. A városi ONCSA-házak építéséhez kamatmentes kölcsönnel járult hozzá.108 Zalaegerszeg összes szociális problémáját természe­tesen képtelen volt megoldani, az egyháznak nem is ez az elsődleges feladata, de ő tevőlegesen is sokat tett a lakosság szociális és kulturális helyzetének javításáért, növekvő befolyását gyakran használta fel segítésre. Miközben a szegények problémáira érzékeny, élet­vitelében egyszerű és puritán ember volt, nyomasztó szigorúsággal elvárta a papi szentséghez tapadó tekin­tély tiszteletét. Hitoktatói, káplánjai felültek kerék­párra és motorbiciklire is, ő maga azonban nem. „Egyszer azonban nem jött érte időre a parádés hintó, és kénytelen volt, hogy el ne késsen, felülni Rohn Ernő oldalkocsis motorkerékpárjába. De csak a városon kív ül ült fel és a falu határában szállott le.”109 Nem tűrte az egyházon viccelődő vagy tiszteletlen megjegyzéseket. A zalaegerszegi városi kórház igazgatóját feljelen­tette, mert Jézus Krisztust csak úgy emlegette, mint „az a göndörhajú, szőke zsidógyerek”, ám habozás nél­kül megbocsátott tolvaj háztartási alkalmazottjának. Készületlen káplánját keményen megbüntette, de a lámpalázas, felsült kisgyermeket vigasztalóan magá­hoz ölelte.110 Személyiségében haláláig ott lakozik ez a kettőség: hitéhez, hivatalához és annak minden külsőségéhez a végletekig ragaszkodik, mondhatni érzéketlenül kemény, ugyanakkor gyengéd, figyel­mes és elnéző, amikor emberi esendőségről volt szó. Jellemét egyszerre uralta az együtt érző, meleg lelkű pap és az erélyes, acélakaratú mi les Christi. Működésével felettese, Mikes János megyéspüs­pök meg volt elégedve, és már 1921-ben esperes­plébánossá nevezte ki, miáltal megnőtt a felelőssé­ge, de a befolyása is. Majd 1924. március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén megkapta az Antiochiai Szent Margitról nevezett pornói apáti címet. Az apáti avatáson a vármegye és a város színe-java képviseltette magát, „a főpásztor az isko­lásgyermekek és a cserkészek sorfala között harang­zúgás közepette érkezett négyesfogaton a városba”- tudósított a sajtó.111 Pehm József titulusa ettől kezdve 1944-ig - amíg püspöki kinevezése után vissza nem adja a címet a szombathelyi püspöknek112- „apátplébános”. Az apáti kinevezéssel egy időben a szombathelyi püspök subdelegálta, azaz egyházjogilag továbbadta Pehmnek a pápától kapott saját gyóntatási felhatalmazását azokra az esetekre, amelyek akkor még (és részben ma is) a pápának vagy a püspöknek voltak fenntartva: eretnekség, tiltott könyvek olvasá­sa, párbajozás, szabadkőművesség, engedély nélküli vegyes házasság, gyermekek nem katolikus papnál történő keresztelése, nem katolikus neveltetése miatt járó kiközösítés, abortusz miatti kiközösítés stb.113 Ezen bűnök alól csak akkor oldozhat fel egy gyóntató, ha arra főpásztori felhatalmazása van, ami lehet egyszeri, alkalmi vagy állandó. Pehm apátplébános állandó gyóntatási felhatalmazása nem volt különös kiváltság, egy bizonyos szolgálati idő után ez inkább csak egy szokásos egyházjogi aktus. Hivatalának és rangjának Pehm mindig megkö­vetelte a tiszteletet. Az utcán lefelé nézve, sietősen járt, talpát lúdtalpasok módjára kifelé rakva, és széles karimájú, nap fakította kalapját jobbra, balra emel­getve viszonozta a köszönéseket. A felületes szem­lélőnek egyfajta patriarchális viszony tükröződött a szertartásos mozdulatban, amellyel jobbját úrnak és parasztnak, férfinak és asszonynak egyaránt csókra nyújtotta, ám ez nem személyének, hanem pásztor­gyűrűjének szólt. Megtiszteltetés volt a ministránsá- nak lenni. „Mindig nettül jött misézni - emlékezik vissza egyikőjük -, megkövetelte tőlünk, hogy cipőnk tiszta fényes legyen, összetett kezünkön a körmök tiszták, és hajunk megfésülve. 1-1 fillért adott egy ministrálásáért, amiért cserebogár-csokit, vagy egy bakancsfűző cukrot vehettünk. Nem szerette a csa­ládi lármát [...] Balatonban sohasem fürdött, mert elképzelhetetlen volt fürdőruhában, reverenda nél­kül.”114 Ha erőskezű, határozott volt hívei felé, még job­ban az volt saját portáján, a plébánián, ahol igen szi­108 SzEK, ős. XXVIII/alsó II. Emlékezések: Fonyadt Antal rumi plébános visszaemlékezése. Hely és keltezés nélkül. 109 SzEK, ős. XXVIII/alsó II. Emlékezések: Bucsis Gyula visszaemlékezése, Hannover, k. n. 14. fok; Dr. Varjas Győző volt püspöki titkár és irodaigazgató visszaemlékezése, k. n. 110 SzEK, ős. XXVIII/alsó II. Emlékezések: dr. Ekler Ferenc ny. ellenőrző főorvos visszaemlékezése. Szombathely, 1991. április 16. 111 „Pehm József apáttá avatása”. Zalavármegye, III. évf. 37. sz. 1924. március 28. Címoldal; SzEL AC 91/1924. VKM-miniszter levele Mikes János püspökhöz, Budapest, 1924. január 7. 112 VÉL AD 3665/1944, ill. SzEL AC 2294/1944. 113 SzEL AC 319/1924. zalaegerszegi apátplébános állandó gyóntatási felhatalmazást kap. 1924. január 31. (Pehm esperes-plébánost a hivatalos márciusi avatás előtt azért titulálhatták apátnak, mert a VKM-miniszter 1924. január 7-én már tudomásul vette azt. SzEL AC 91/1924.) 114 SzEK, ős. XXVIII/alsó II. Emlékezések: Dr. Varjas Győző volt püspöki titkár és irodaigazgató visszaemlékezése, k. n.

Next

/
Thumbnails
Contents