Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Muzeológiai tanulmányok - Kovács Zsuzsanna: Egy elfeledett, majd újra felfedezett vidék – 20. századi életmódváltozások a zalai falvakban
250 Kovács Zsuzsanna bantartott zöld udvart tartanak fenn, sok esetben sziklakerttel, különböző színes, kerámia kerti figurákkal, pihenő pavilonnal. Azoknál a családoknál, ahol gyerekek vannak, kisebb játszóteret építenek, és ez a telekrész válik a család pihenő terepévé, illetve a vendégfogadás helyszínévé. Kutatásunk során bennünket is ebben az udvarrészben fogadtak. A szocializmus időszakában, a központi tervezés szándékai szerint inkább a városok peremkerületeiben álló családi házakhoz hasonló épülethez és telekelrendezéshez5 továbbra is a falusi társadalom tartozik, akik gazdálkodásuk korábbi formáit a birtokaikkal együtt elveszítették ugyan, mégis a mentalitásukban és a megélhetési stratégiáikban egyfelől természetes módon, másrészt a körülmények szorításában kénytelenek a korábbi, gazdálkodáshoz kötött életformájukhoz ragaszkodni. A mindennapok megélhetési stratégiájának kontextusában merül fel a kérdés, hogy a kockaházak lakói a magántulajdonú földek államosítása után, az új épülethez tartozó háztájivá zsugorodó gazdaságokban milyen formájú gazdálkodást folytatnak. A társadalmi kiegyenlítődés irányába ható erők hatására - hasonló méretű, magántulajdonban maradó birtokok, TSZ-ben vagy iparban történő elhelyezkedési lehetőség, szociális háló bővülése; társadalom- biztosítás révén az orvosi ellátás elérhetősége, óvodai elhelyezés kiterjedése, nyugdíj bevezetése; fogyasztási cikkek elérhetővé válása, saját ház megszerzésének lehetősége OTP építési kölcsön által - vajon azonos megélhetési stratégiákat alakítanak ki a falvak lakói? Mennyire érvényesülnek az egyéni élethelyzetek generálta egyéni válaszok? És mi a helyzet ma? A kutatásban olyan családokat választottunk ki, akik az 1960-76-ig terjedő időszakban fiatalok, ebben a gyökeresen megváltozott környezetben kezdik az életüket, házasodnak össze, fognak bele az önálló életbe, a kor adta lehetőségekkel élve saját házat építenek, ekkor választják meg mindennapi megélhetésük forrásait, és lesznek a TSZ dolgozói vagy éppen ipari munkások. Kutatásunk során, a beszélgetésekben beszélgetőtársaink fiatalkorának, aktív éveinek mindennapjairól beszélgettünk, az akkori viszonyokat elemeztük, de találkozásunk 2005-2010 között, a mai viszonyaik között történt, látva az épület mai állapotát, amelyben élnek, a gazdaság változását, ezért nem lenne teljes a kutatás, ha nem tennénk megállapításokat az életük jelenlegi működésére vonatkozóan. Terepmunka módszertana A dolgozat elemzéséhez szükséges interjúk és fényképek zömét adó kutatás elkészítéséhez két terepmunka tábor volt, amely összesen négyhetes kutatást jelentett, a táborok előkészítését, vagyis a vizsgálatba vont települések kiválasztását több hónapos célzott előkészítő munka előzte meg. A szervezett terepmunka mellett, amennyiben múzeumi teendőim engedték, egyénileg is kiszálltam terepemre, és egy-egy napot kutatással töltöttem. A munka során összesen 75 napot töltöttem terepen, a táborok és az előkészítés során több mint 150 interjú készült, emellett pedig több száz fotó került a múzeum adattárába. A kutatás törzsanyagát adó kutatótáborok az alábbiak voltak: 2008. - Szabadtéri Néprajzi Múzeum OTKA programjának keretében, Dr. Sári Zsolt által szervezett kutatótábor: Kávás, Gellénháza.6 2010. - Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának Európai Unió által finanszírozott kutatási programja: Szentgyörgyvölgy, Nemesnép, Résznek.7 A kutatótábor még két további településen, Csesztregen és a ma már Szlovéniához tartozó Dobronakon is állomásozott, de az interjúk és az elkészült adatok nem tartalmaztak olyan információkat, amelyek a többi településsel történő összehasonlításukat lehetővé tette volna. Mindkét kutatótábor résztvevői néprajzos egyetemi hallgatók voltak, akik egy előre megadott, a kockaházak építésére, a ház átalakításaira, a családok megélhetésére vonatkozó kérdéscsoportokból összeállított kérdőív alapján végezték a kutatásukat. A térség helyzete A kockaházak egy speciális társadalmi és politikai környezet hatásainak eredményei, és mintegy szimbólumként testesítik meg a paraszti társadalom után létrejövő falusi társadalom kialakulását és megszilárdulását. Ez az épület tehát nemcsak egy újfajta építmény, hanem egy újfajta falusi társadalom és életmód megjelenésének helyszíne is egyben. Annak a falusi lakosságnak az otthona, amely a szocializmus létrejöttekor jelenik meg, és életmódját tekintve már számtalan ponton különbözik a korábbi évszázadok parasztságától. A szocializmus ambivalens viszonyai között, ahol egyértelmű cél volt a falusi lakosság minél hatékonyabb felzárkóztatása a városi társadalomhoz, 5 KATHY 1961,41. 6 Rurális építészet, lakáskultúra és életmód a 20. században. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum OTKA K82103 sz. kutatási programja. ' Múltunk közös értékei - Elő örökségünk, Sl-HU-1-1-007 címet viselő, Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében végzett kutatás.
