Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Muzeológiai tanulmányok - Gyanó Szilvia: A keszthelyi Balatoni Múzeum ember formájú méhlakásai
A Keszthelyi Balatoni Múzeum ember formájú méhlakásai 245 sérülésmentes, a szentszobrok kopottak, repedezettek és töredezettek. Összevetve a Boross által közölt más ember formájú köpűkkel és a külföldi példákkal, szembetűnő különbségeket láthatunk mind a szobrok stílusában, kidolgozottságában, mind a kaptár és a szobor összeillesztésében. A szentek hátára erősített dobozszerű kaptárak anyaga és megmunkálásának módja is eltér maguktól a szentszobroktól. Míg a szobrok önmagukban képzőművészeti alkotásként, mint faragott szentszobrok is megállják a helyüket, a hozzájuk illesztett kaptárak, bár technikailag jól kidolgozottak, praktikus és egyszerű mézgyűjtő dobozok. A szobrok kidolgozottsága és stílusa, a megformált szentek személye eltérő, sőt példátlan a külföldi párhuzamokkal összevetve. Úgy tűnik, a szobrok a méztartó dobozoktól eltérő célból készültek, és utólag, eredeti funkciójukból kikerülve és kissé átalakítva alkalmazták őket méhlakásként. Elképzelhető, hogy templomból vagy kápolnából kikerült szobrok másodlagos felhasználására, korabeli újrahasznosításra látunk példát.13 Továbbgondolva a Boross által említett keresztről levett Krisztust ábrázoló méhkaptárról szóló adatot, mely szerint mind a szobor mérete, mind stílusa megfelel múzeumunk két méhkaptárának, a három szobor eredetileg összetartozhatott. A két csaknem azonos méretű női szent szobra talán éppen egy kompozíció (oltár?) ellentétes oldalán helyezkedett el, egymás vagy egy központi fi- gura/jelenet felé fordulva. Irodalom BEITL 1989 Beitl, Klaus (szerk.): Der Mensch und die Biene. Die Apikultur Sloweniens in der Wirtschaft und Volkskunst. Ljubljana und Wien, 1989. (= Veröffentlichungen des Österreichischen Museums für Volkskunde XXIV). BOROSS 1963 Boross Marietta: Méhlakások a Néprajzi Múzeum gyűjteményében. Néprajzi Értesítő, XLV. 1963. 35-79. BOROSS 1977 Boross Marietta: „ember formájú köpű” szócikk. In: Magyar Néprajzi Lexikon /., 1977. 684. GUNDA 2001 Gunda Béla: Zsákmányoló méhészkedés. In: Paládi-Kovács Attila (szerk.): Magyar Néprajz II. Gazdálkodás. Budapest, 2001. 64-88. JUNG-HOFFMANN 1993 Jung-Hoffmann, Irmgard (szerk.): Bienenbäume, Figurenstöcke und Bannkörbe. Berlin, 1993. KERECSÉNYI 1969 Kerecsényi Edit: A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén. Néprajzi Közlemények XIII. Budapest, 1969. 3-4. KOTICS 2001 Kotics József: Paraszti méhészet. In: Paládi-Kovács Attila (szerk.): Magyar Néprajz II. Gazdálkodás. Budapest, 2001. 89-103. The anthropomorphic beehives of the Balaton Museum in Keszthely The anthropomorphic beehives are unique folk works among the hives. Typically the whole tree trunk was carved in a sculpturesque way, and their forming was shaped not so much for practical purposes but for aesthetical claims. The carved figures also could bring good luck and could keep the evil away. The different forms and colouring makes the orientation of the bees easier. They spread mainly in German, Czech, Slovak and Polish areas, while they are rarely encountered in Hungary and they are mostly related to German settlers. The two anthropomorphic beehives of the Balaton Museum in Keszthely differ in style, forming and usage from those ones which were collected in other parts of the country. These two hives were likely adjusted lately to the Baroque wood sculpture depicting two women saints. So supposedly the sculptures of Saint Veronica and another female saint are examples for secondary apiarian use. Translated by Lívia Simmer 13 Divatos szóhasználattal nevezhetjük recycling artnak is.
