Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Muzeológiai tanulmányok - Kostyál László: Pataky Andor (1891–1945) emlékezete
220 Kostyál László (feltehetően nemcsak a mai, hanem az eredeti is) utal erre. A gyermekét a kezében tartó Patrona Hungáriáét általában a magyar szent koronával a fején, jogarral a kezében, uralkodói tartásban jelenítik meg, ezért is feltűnő, hogy a művész egészen más beállítást választva ezt figyelmen kívül hagyta. Az alkalmazott ikonográfiái séma és a felirat ilyen formán ellentmond egymásnak, s bár ez a szobor ájtatos megrendelőit aligha zavarta, az egész jelenségnek provinciális jelleget kölcsönöz. Közelebbi lakóhelyén, Türjén is tudunk Patakynak egy - sajnos csak hajdani — alkotásáról. A községi temetőben ma is áll ugyan a Pataky-fivérek számára örökhagyó Zdrávy-család síremléke, azonban felirata már egy másik família emlékét őrzi. A család kihalt, a jó állapotú, de gondozó nélkül maradt síremléket pedig az utókor hasznosította. A két szélén kannelúrázott oszloppár által keretezett, műkőből készült klasszici- záló sztélét egykor Pataky Andor szép Mária Imma- culata-reliefje díszítette (26. kép).60 A földgolyón álló, a lábai alatt tekergő kígyót taposó sudár nőalak helye ma már ismeretlen, ami kétségkívül nagy veszteség az utókor számára. Pataky épületplasztikai tevékenységéről alapvetően N. Szabó Gyula idézett interjújából (1931) értesülünk. Közelebbről meg nem nevezett fővárosi paloták mellett két zalaegerszegi épületet említ, a vármegyeházát és a rendőrségi palotát. Előbbi Kotsis Iván által tervezett bővítése, a mai homlokzat kialakítása 1928-ban zajlott, utóbbit 1929-ben építették Árvay István tervei szerint. Mindkét épület homlokzatát egy-egy címer koronázta. A megyei adminisztráció székházán (ma a levéltár épülete) a girlandok, tölgy- és akantuszlevél, valamint volutás díszek által keretezett, műkőből készült megyecímer jelent meg, amit 1928. március 28- án szállítottak a türjei műhelyből a megyeszékhelyre (27. kép).6' A rendőrségi palota (ma a Zala Megyei Főügyészség épülete) középrizalitjának attikájára szintén ő mintázta a Magyar Királyság állami címerét (28. kép). Ugyancsak az ő alkotása volt a megyeszékhelyi Katolikus Kultúrház színpadát a nézőtértől elválasztó köríves nyílás fölött egykoron elhelyezett, kétoldalt egy-egy babérkoszorútól kísért szentkorona is.62 Az eddig elmondottak ellenére le kell szögeznünk, hogy Pataky Andor művészetének feltérképezése (talán a köztéri alkotásokat leszámítva) még csak a kezdetén tart, a további kutatás előtt ugyanakkor számos nehézség tornyosul, ami elsősorban hagyatékának, műveinek szétszóródásából adódik. Azt azonban bátran megfogalmazhatjuk, hogy pályája párhuzamba állítható egy-két olyan, szintén a két világháború közötti magyar vidéki lét keretei között kibontakozó, és az anyagi felszínen maradás érdekében jelentős kompromisszumokra kényszerülő szobrász-egyéniségével, mint a szombathelyi Rumi Rajki Istváné (1881-1941), aki egy hazai középvárosban próbált művészetéből megélni, de nem kényszerült tehetségének olyan mértékű szétaprózására, mint a türjei lét minden ódiumát felvállaló Pataky.63 Az ő művészetük ékes bizonyítéka annak, hogy a hazai művészet palettája a két világháború között sokkal színesebb volt annál, mint amit akár a legalaposabb összefoglalások megjeleníteni képesek, és az országban számos olyan, másodvonalbeli alkotó munkálkodott, akiknek teljesítményére előbb- utóbb érdemes rácsodálkoznunk. Irodalom BÁLINT 1924 Vágh Weinmann Nándor, Vágh Weinmann Mihály festőművészek és Pataky Andor szobrászművész együttes kiállításának katalógusa, Budapest, Alkotás Müvészház, 1924. BÉKÁSSY 1930 Békássy Jenő: Zala vármegye feltámadása Trianon után (Zalai fejek). Budapest, 1930. CSÁKY 1972 Csáky József: Emlékek a modern művészet nagy évtizedéből. Corvina Kiadó, Budapest, 1972. HÁJAS 1998 Hájas László: A Pataky család. In: Türjei Kalendárium 1998, Zalaegerszeg 60 HÁJAS 1998,41. 61 ZMÚ 1928.03.29,3. 62 ZMÚ 1930.12.04, 1. 63 SALAMON 2009
