Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Muzeológiai tanulmányok - Kostyál László: Pataky Andor (1891–1945) emlékezete
214 Kostyál László de ez nem azonos az egyébként sikerült alkotásnak mondható keszthelyi szoborral. 1926 májusában Pa- taky a megyei dalosversenyre is készített egy terrakotta Keresztvivő figurát,25 s bár ezt még nem mutathatták be az 1925-ös kiállításon, de elképzelhető, hogy ez a variáns megegyezik a kiindulási pontunkat képezővei. Ebben az esetben az 1924-es budapesti és az 1925-ös zalaegerszegi tárlaton szereplő, hasonló témájú alkotás ugyanaz (is) lehetett. Az sem zárható azonban ki, hogy a témát (legalább) három alkalommal feldolgozta, miután a keszthelyi változat csak az Alkotás Művészházban szereplő legkorábbival nem lehet azonos. Emellett fel kell tennünk az „és miként került a Balatoni Múzeumba?” kérdést is, amivel ugyan indokolatlanul előre szaladunk, mégsem kerülhetjük meg a választ. A Györgyi Dénes által tervezett pompás keszthelyi múzeumépület 1925-28 között épült, belső munkálatai azonban még sokáig elhúzódtak, a gyűjtemények ide költöztetésére csak 1935- ben került sor. Ezt megelőzően, 1934. augusztus 2. - szeptember 15. között, a keszthelyi ünnepi hetek keretében nagyszabású kiállítást rendeztek a még üres épületben. A művészeti részleg díjai közül a sajtó a Balatoni Szövetség oklevelét említette először, s a díjazottak között szerepelt Pataky Andor neve is.26 Bár a kiállított műveinek listája nem ismeretes, jó esély- lyel feltételezhető, hogy a Keresztvivő paraszt ekkor került a múzeumba. Alighanem hamar megtörtént vele a baleset, és egy nehezen összeragasztható, hiányos kerámiaszobrot nem akartak ilyen állapotban nyilvántartásba venni, helyreállítására nem volt kapacitás, így a félretett szobor ügye lassan feledésbe merült, és csak a közelmúltban sikerült Csipkerózsika- álmából felébreszteni. Pataky nem csak a művészet területén vállalt közéleti szerepet. Az Országos Frontharcos Szövetség tür- jei szervezete őt választotta elnökévé.27 Ugyancsak a lakóhelyéhez, Tőrjéhez kapcsolódó hírként értesülhettünk róla 1924 végén, hogy a tüdővész elleni védekezési bizottság 8 tagja közé Pataky Andor földbirtokost (ilyen státuszának ez az egyetlen ismert említése) is megválasztotta a türjei képviselőtestület. Ugyancsak tagja lett a Levente Egyesület megalakítása céljából alakított testnevelési bizottságnak is.28 1927-ben az Országos Magyar Iparművészeti Társulat tagtoborzó akciót hirdetett, melynek során összesen 68 új rendes tag csatlakozott a Társulathoz, köztük K(osuti) Pataky Andor.29 Bár a közéleti szereplés is növelte hírnevét, azt elsősorban kiállításai révén öregbítette. 1926 júniusában, Budapesten a Nemzeti Szalon 9 művészt bemutató csoportkiállításán szerepelt négy kerámiájával, majd novemberben a Türjével szomszédos Zalaszentgróton, egy üres („volt Lányi-féle”) üzlethelyiségben rendezett kiállítást,30 az év végén pedig Kássa Gáborral, Göbel Árpáddal és Németh Juliska iparművésznővel közösen az egerszegi vármegyeháza nagytermében. A tárlatot a sajtó hasábjain a levéltár igazgatója, Fára József méltatta, aki kiemelte: „Pataky a falu szobrásza. Csak a falu művésze teremthette meg a fővárosban is feltűnést keltett Hegybírót. Pompás alak, amelyre azt mondta az egyik látogató: ’Hisz ez az alak be van csípve’. [...] Pataky általában a falusi élet derűsebbik oldalát látja müveiben. Mintha az élet nehézségeit, gondjait csak a ’gazda’ Pataky érezné, viselné, a ’művész’ Pataky pedig csak azt veszi észre, ami mosolyra derít, ami búfelejtő, ami a falusi élet könnyebbik, gondnélkülibb oldala. Állatszobrai is valami hasonló rokonvonást(l) tüntetnek fel...”.31 A vármegyeházi kiállítás kapcsán készítette Serényi Árpád ismert zalaegerszegi fotográfus azt a fényképét, amely az 1928. évi Zalai Évkönyv képmellékleteként jelent meg (téves aláírással Pataky türjei műtermét jelölve meg a felvétel helyszíneként.32 A képen a művész kerámiafigurái között áll a megyeházi díszterem hátsó bejárata előtt, a karzat alatt. Baloldalt jól felismerhető a több tudósításban is szereplő Juhász című kisplasztika (4. kép). A következő év (1927) novemberében Pataky Göbel zalaegerszegi és Wolf nagykanizsai rajztanár festőművésszel közösen nagyszabású közös bemutatkozást tervezett Nagykanizsán,33 azonban ennek megvalósulásáról a későbbiekben nem olvashatunk. Karácsony előtt azonban már a megyeszékhelyen, újra a vármegyeházi díszteremben szerepelt hat további, részben autodidakta művésszel együtt egy mindössze négynapos (december 20-24.) kiállításon. A tárlat résztvevői 25ZMÚ 1926.05.28,2. 26 Idézi: KOSTYÁL 2004, 288.; ZMÚ 1934.08.03, 2. és ZMÚ 1934.09.28, 2. 27 HÁJAS 1998,40. 28 ZK 1924.12.02, 4. 29 MIM 1927, 178. 30 ZMÚ 1926.11.03,2. 31 ZMÚ 1926.12.09, 2-3.; Fára József dr: Kássa-Pataky képkiállítás 32 ZÉ 1928, XXXVIII. kép 33 ZMÚ 1927.11.01,3.
