Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)

Muzeológiai tanulmányok - Kostyál László: Pataky Andor (1891–1945) emlékezete

212 Kostyál László azonban az itt szerzett bizonyítvány az önálló egzisz­tencia megteremtésére sok esetben már önmagában is elegendőnek bizonyult. Az Iparművészeti Iskolában zajló oktatásról a tanul­mányait két évvel korábban, 1905-ben elkezdő, élete nagy részét Párizsban töltő Csáky József (1888-1971) emlékirataiban olvashatunk. A felvételi, mint írja, egy indadíszes gipsz dombormű lerajzolásából és egy nö­vényi díszes magasrelief utáni mintázásból állt. A si­keres belépő után Csáky is Mátrai Lajos (1850-1906) keze alatt tanulta a mintázást. A Párizsban pallérozó- dott Mátrai az iskola megalapításától annak tanára.7 A csípős tollú Csáky szerint tehetségtelen volt, és már az ő idejében is öreg. Az első évben a mintázás kizárólag másolásból állt: öregember feje lapos domborműben, dekoratív növényi kompozíciók, virágfüzérek repro­dukálása. A tanár csak ritkán jött korrigálni.8 A szob­rászati (kisplasztikái) mesteriskolában tanító Simay Imre (1874-1955) egy interjúban azt hangsúlyozta, hogy „nem a Grand Art felé terelem növendékeimet, hanem ellenkezőleg, azon vagyok, hogy felébresszem bennük a gyakorlati iparművészeti feladatok iránti lelkesedést s megtanítsam őket célszerű, jó és nemes ízlésű dolgoknak a megalkotására”.9 Ezt a szemléletet tükrözi Pataky Andor első ismert, a Simay-interjú il­lusztrációjaként ugyanitt reprodukált alkotása is, ami egy tojás formájú kerámia cukortartó, melynek tetején - fogantyúként - egy béka trónol. Kialakítása kétség­kívül ötletes, bár kissé bizarr, különösen annak tuda­tában, hogy a békával való fizikai érintkezéstől sokan undorodnak. Az Iparművészeti Iskola befejezése után Pataky sorsa ismét homályos. Békássy szerint 1912-ben Bécs- ben végzett főiskolai tanulmányokat, majd egy évig Olaszországban élt, ahonnan visszatért Bécsbe, és itt kiállítást is rendezett a Wiener Werkstätte-ben, majd pedig Budapesten, közelebbről meg nem nevezett he­lyen rendezett önálló tárlatot.10 11 A mély benyomásokat eredményező itáliai tartózkodást Bálint is említi," azonban a bécsi főiskolai tanulmányok legfeljebb egy rövidebb kurzust takarhatnak, az említett ottani ki­állítás pedig alighanem egy csoportos tárlat lehetett. Egy harmadik ismertetés szerint Patakynak rajztanári képesítése volt,12 amit az az adat is alátámaszt, hogy 1921-1923 között Budapesten rajztanárként dolgo­zott.13 Az első világháború mindenesetre az ő kibontako­zó művészi pályáját is megakasztotta. Az I. honvéd gyalogezredhez vonult be hadiszolgálatra, később, már főhadnagyként a csernovitzi repülős alakulathoz került. Hadi érdemeit több kitüntetéssel is elismer­ték. A tanácskormány bukását követően két évig a Horthy-féle nemzeti hadsereg tisztjeként szolgált, in­nen követő leszerelését követte rövid rajzpedagógusi működése.14 Az bizonyos, hogy az 1920. év első két hónapjában nyitva tartott Téli Tárlatot követően (ezen négy akvarellel és hat rajzzal vett részt) 1922 májusáig a Nemzeti Szalon összesen nyolc kiállításán szerepelt neve a résztvevők között, két alkalommal mint a Ma­gyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesületének tagja (a szervezet VIII. és IX. tárlatán).15 A Nemzeti Hadse­regtől történő leszerelése a Békássy által összeállított életrajzi adatok szerint 1921-ben történt, így 1920—21 - es intenzív kiállítási részvétele tényszerűsége ellenére is meglepő. Feltehetően 1923-ban a későbbi életét meghatáro­zó esemény következett be. A Patakyak rokonságban álltak a Türjén jelentős birtokukon gazdálkodó, itteni kúriájukban lakó Zdrávy-családdal, amely azonban éppen ebben az időben kihalt, és örökségük a két Pa- taky-fiúra szállt, akik az ősi premontrei monostor köré települt Zala megyei faluba költöztek. Az öreg Pataky gyógyszerész talán már nem is élt, de a gazdái kodáshoz bizonyosan nem értett, miképpen fiai sem. Elemér fia­tal korában apja nyomdokait követve gyógyszerésznek készült, azonban inkább zongoristaként vált ismertté a környéken. Andor feladta a tanítást, saját műtermet és kerámiaműhelyt épített, és a festészetben, szobrászat­ban, kerámiában egyaránt jártas művészegzisztenciát épített fel, ami a kor magyar falvaiban ritkaságszámba ment. A két testvér hullámzóan jövedelmező műkö­dését az ilyen formán gyorsan olvadó birtoknak kel­lett volna stabilizálni, ami azonban hosszú távon nem biztosított hátteret, ezért Pataky Andornak különösen kedvezően jött a harmincas évek második felének hősi emlékművek állítására irányuló mozgalma.16 7 MÉL 8 CSÁKY 1972, 18-22. 9 SIMAY 1912,38. 10 BÉKÁSSY 1930,450. 11 BÁLINT 1924 12 HÁJAS 1998, 39. 13 BÉKÁSSY 1930,450. 14 BÉKÁSSY 1930,450. 15 Nemzeti Szalon katalógusai 16 HÁJAS 1998,39-40.

Next

/
Thumbnails
Contents