Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Muzeológiai tanulmányok - Cseh Valentin: A amerikai 15. légi hadsereg bombázóinak tevékenysége a zalai olajmezők felett a második világháborúban
Az amerikai 15. légi hadsereg bombázóinak tevékenysége a zalai olaj mezők felett a II. világháborúban 205 olajvidéket. Pár nappal a Kerettye elleni bombázás után augusztus 2-án délután 17 órakor újabb támadás érte a környéket. Ekkor 4 db P-38 Lightning vadászgép 50-90 méter magasból tűz alá vette Pusztaszentlászló mellett a H-27-es kútnál lévő fúrás munkásait. A gépágyúzás következtében a fúrótorony gépházának a teteje és egy attól 50 méterre lévő présház kigyulladt, de ezeket a tüzeket a toronymunkások eloltották. Percekkel később ugyanezek a vadászok Kerettye közelében a BT- 1-es tankállomáshoz tartó dolgozókra és az Esterházy uradalom keskeny nyomtávú vasútjának mozdonyaira nyitottak tűzet. A mozdonyokat tulajdonképpen szitává lőtték, s megsebesítették az uradalom két munkását is. Szerencsére a következő hetekben komolyabb bombázás vagy berepülés nem volt, de augusztus 22-én — amikor az amerikaiak terv szerint a sziléziai Odetal, Bleckhammer és Löbau olajipari célpontjait támadták - délelőtt 10:25-kor a Balatonújlak és Balatonmá- ria közötti MAORT távvezeték közelébe 4 db bomba esett, amelyből egy felszakította a csövet, és ekkor 8 vagonnyi olaj elégett a bomba okozta tűzben. E napon a MAORT pusztaszentlászlói körzetében a D 4- es fúróüzem közelében 5 db 220-500 kg-os bomba esett le, de kárt nem okoztak. A légvédelem pedig 3 db négymotoros repülőt lelőtt Újudvar térségében, míg a Nagykanizsa felett kibontakozott légi harcban további két gépet. Az Újudvarnál lelőtt repülőkből megmenekült amerikai pilóták közül a munkások öt főt elfogtak, s átadták őket a légvédelmi tüzéreknek.38 Szűk három héttel később az újudvari MAORT alkalmazottak újabb két amerikait fogtak el, miután azok ejtőernyővel kiugrottak megsérült repülőjükből, ami Nagybakónak mellett zuhant le. Egy hónap múlva, 1944. október 7-én, a Bécs környéki finomítókat támadták és a zalai olaj szállítása miatt fontossá váló zalaegerszegi pályaudvart. Az ősz vitathatatlanul legnagyobb jelentőségű eseménye a lovászi olajmezőn következett be 1944. október 12-én. Ekkor az átrepülő amerikai repülőgépek (160 db Mustang támadta Budapest - Győr - Bécs térségét) miatt elrendelt légiriadó alkalmával a Lo- vászi-94-es gázbesajtoló kútnál gázkitörés39 alakult ki. A műszaki baleset előzményei az augusztus 29-i légiriadóig nyúltak vissza, ugyanis akkor fűtőgáz kimaradás miatt 1358 méter mélyen megszorult a fúrócső. Októberben újabb légiriadó miatt 5 órán keresztül fűtőgáz kimaradás volt, ami miatt a gőzkazán alatt a tűz elaludt, és ennek következtében elfogyott a gőzenergia, majd az átöblítetlenség miatt gázkitörés következett be. A kitörést technikai okok miatt nem tudták megakadályozni. Az esetre így emlékezett vissza Buda Ernő: „A kútból kitörő gáz rövidesen begyulladt,40 és az egész légoltalmi elsötétítés ideje alatt december elejéig hatalmas gázfáklya-fénnyel világította meg Lovászi térségét, ahogy mondták, Lentiben újságot lehetett a fényénél olvasni.”41 Emiatt a vállalat vezetésének és a honi légvédelmi szerveknek is rendkívül fontossá vált a kitörés mielőbbi elhárítása. Dinda János, műszaki igazgató vezetésével megkezdődött a kút műszaki mentése. Sikerült október 29-én berobbantani azt, de november 4-én, 6-án, 8-án és 18-án újra begyulladt, s csak december 9-én 13:00- kor szűnt meg kráterbeomlással a gázkitörés. Az eset érdekessége az volt, hogy az amerikai bombázóknak nagyon jó tájékozódási pontként szolgált az égő kút. Erre Buda Ernő így emlékezett vissza egy interjúban: ,,Egy későbbi amerikai tanulmányutam alkalmával, amikor az egyik telephelyről egy kis repülőgéppel egy másik telephelyre utaztunk, a pilóta megtudta, hogy magyar vagyok, és azt az élményét mesélte el, hogy ő Magyarország földjén nem járt ugyan sohasem, de fölötte igen sokszor, mert bombázóként teljesített szolgálatot a háborúban, és amikor Olaszországban felszálltak gépeikkel, tíz-tizenöt percnyi repülés után egy világító láng mutatta neki az utat. Ez a világító láng a lovászi kút fénye volt. ”42 E gázkitörés politikai következményeit Papp Simon így írta le később: „1944. október utolsó hetében a zalaegerszegi nyilas főispán - dr. Csomay — az iparügyi miniszter és az én tudtom nélkül felfüggesztette Dinda János műszaki igazgatót, majd engem, a vállalat alelnökét és vezérigazgatóját, azért, mert a lovászi olajmező 94-es számú fúrásában kitört a földgáz és világító fáklyaként égett. Azzal vádolt bennünket, hogy azt szándékosan idéztük elő, mert jelezni akartuk a Jugoszláviába éjjel berepülő orosz [amerikai, 38 MOGIM Arch. P.S. 47. d. 2. t. 39 Ennek a kitörésnek szerepe volt abban, hogy a 1949-1966 között a lovászi olajmezőn több gázkitörés keletkezett az L-l 10, L-150, L-308 és L-453-as kutaknál. MOGIM Arch. B.E. 7. d. 40 Kráterképződés indult meg, a kitörés gátló és a forgatóasztal elsüllyedt, majd a fúrótorony is megsüllyedt, és október 26-án 7:40-kor a toronyba kiállított fúrócsövek összekoccantak, szikra keletkezett és belobbant a kút. A tűzben kilágyult torony később a kráterbe roskadt. - MOGIM Arch. B.E. 7. d. 41 PÁPAI 2005, 406. 42 KOZMA 1999, 53.