Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Muzeológiai tanulmányok - Cseh Valentin: A amerikai 15. légi hadsereg bombázóinak tevékenysége a zalai olajmezők felett a második világháborúban
Az amerikai 15. légi hadsereg bombázóinak tevékenysége a zalai olaj mezők felett a II. világháborúban 201 néziában állomásoztak, majd 1943/44 fordulóján Bari és Foggia térségébe települtek át.17 A 15. légi hadsereghez öt bombázóezred (5., 47., 49., 55., 304.), egy va- dászrepülő-ezred (306.), egy felderítőezred, egy meteorológiai és egy térképészeti század tartozott 3624 fős tiszti és 16 875 fős legénységi állománnyal, valamint 931 db repülőgéppel,18 amelyek száma 1944 májusára elérte az 1500-at.19 Ezzel a jelentősnek számító légierővel szemben Magyarországon az 1932-ben - titokban - létrehozott légierő állt, amelyet a jugoszláviai Bledben, 1938-ban, hazánk és a Kisantant országok (Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia) közt létrejött egyezség után, 1939. január 1-jei hatállyal önálló fegyvernemmé nyilvánítottak, s neve Magyar Királyi Honvéd Légierő lett. Pár hónappal az angolszász be- és átrepülések kezdetét követően, 1943. november 10-én a katonai vezetés részéről kiadták az „Irányelvek az 1943/44. szervezési évben a légierő hadrendfejlesztésére” című dokumentumot. Ez alapján a magyar légtér védelmét három vadászszázadra bízták volna. E századokat a tervek szerint Magyarországon gyártott 114 db Messerschmitt Bf-109G típusú vadászgéppel akarták ellátni, míg a többi repülőköteléket 126 db Messer- schmitt Me-210 típusú repülővel szerelték volna fel, de 1944 tavaszáig nem sikerült kiépíteni az új rendszert, így nem véletlen, hogy a térségbe vezényelt német repülőalakulatokkal együtt sem volt a hazai légierő képes a magyar légtér védelmére a szövetségesekkel szemben.20 A magyar légvédelem Az 1933-ban létrehozott Országos Légvédelmi Parancsnokság (OLP) volt a magyar légvédelem legfőbb irányító szerve. A védekezést az Országgyűlés által elfogadott 1935. évi XII. törvénycikk és a végrehajtására kiadott Légoltalmi utasítás (17.176 ein. 15-1936 sz. H.M.), illetve az 1939. évi II. törvénycikk is elősegítette. Utóbbi alapján az országot 7 légvédelmi körzetre osztották fel,21 ami megegyezett a honvéd vegyes dandárok területével. A honi légvédelmi kerületekben a honi légvédelmi parancsnok irányította a légvédelmet, a helyi légvédelmi szerveknél, például a fővárosban a főpolgármester, a városokban a polgármesterek, a vármegyékben az alispánok, a járásokban a főszolgabírók. E légvédelmi szervezet mellett a második világháború alatt létrehozták az ország legfontosabb ipari célpontjainak védelmére hazánk ipari légoltalmi körzeteit. Az ország légterét 1943-ban 8 légvédelmi tüzércsoport védte a legfontosabb ipari és közlekedési központokban: Budapesten, Szolnokon, Miskolcon/Oz- don, Kassán, Kolozsvárott, Fűzfőn, Lispén és Győrött. E tüzércsoportok fegyverzetét a háború alatt folyamatosan fejlesztették. A magyar légierőnél rendszeresített legfontosabb légvédelmi ütegek a 80 mm-es 29M és a 40 mm-es 36M voltak, amiket a MÁVAG készített a svéd Bofors cég licence alapján. E két lö- vegtípus mellett a németek megvásárlásra ajánlották a 88 mm-es 37/1M légvédelmi ágyút, majd hazánk német megszállása után 180 db átalakított 88 mm-es üteget hoztak be, de ezekből csak 35 darabot alkalmaztak. A magasan repülő nehézbombázók a 105 mm- es 39M légvédelmi ágyút tudták a leghatásosabban alkalmazni, s így a németek 1944. szeptember-október folyamán 26 db 39/1M és 39/2M típusú légvédelmi ágyút adtak át a magyar légvédelemnek.22 A légvédelmi ágyúk mellett a légvédelem fontos részét képezte a célfelderités, amelynek a legfontosabb eszközei a távcsövek, fényszórók és fülelőkészülékek23 voltak. Ezek mellett fontos szerepet kaptak az 1942-ben Németországtól megrendelt Ereya (Sas), Würzburg- Riese (Bagoly), és Würzburg-D (Borbála) típusú lokátorok,24 amelyek egy részét itthon a Standard Villamossági Kft. gyártotta német licenc alapján. A fontosabb ipartelepeknek az „Építmények és egyéb vagyontárgyak védelméről” szóló 1939: II. te. 137§ U10 bekezdése szerint saját légvédelmi tervet kellett készíteniük,25 s saját légvédelmi szervezetet 17 A támaszpont áthelyezését az tette lehetővé, hogy a brit 8. hadsereg 1943. október 28-án elfoglalta Foggiát, ez megnyitotta a szövetségesek előtt a lehetőséget arra, hogy az Eszak-Afrikában levő repülőegységeik átrepülhessenek Dél-Olaszországba. 18 Az amerikaiak a 15. légi hadseregnél Consolidated B-24 Liberator és Boeing B-17 Flying Fortress típusú négymotoros nehézbombázókat alkalmaztak. E gépeket Lockheed P-38 Lightning és P-51 Mustang vadászgépek védték. 19 PATAKY-ROZSOS-SÁRHIDAII. 1992, 101-103. 20 M. SZABÓ 1999, 111-112. 21 1938-ban már 8, míg 1940-től 9 körzet volt. 22 SIPOS 1997, 495. 23 Magyarország német Siemens és olasz Galileo fényszórókat használt az 1930-as évek második felétől kezdődően, míg légvédelmi felelésre az osztrák Goerz cégtől rendeltek készülékeket. - SIPOS 1997, 257. 24 1944 márciusában 2 db Freya (Sas) távolfelderítő készülék működött Sári és Jászkisér mellett, a budapesti légvédelmi tüzérütegnél 3 db Würzburg-D (Borbála) tűzvezető lokátor volt, Dunapentelén pedig 1 db Freya (Sas), valamint 2 db Würzburg-Riese (Bagoly) éjszakai vadászirányító lokátor. Az ország német megszállása után Pécs, Kecskemét, Fertő-tó, Szeged, Celldömölk, Veszprém, Pápa, Lovászpatona kapott lokátor állomást. - SIPOS 1997, 264. 25 1939: II. te. 137§ 3. bek.
