Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Muzeológiai tanulmányok - Cseh Valentin: A amerikai 15. légi hadsereg bombázóinak tevékenysége a zalai olajmezők felett a második világháborúban
ZALAI MÚZEUM 21 2013 199 Cseh Valentin Az amerikai 15. légi hadsereg bombázóinak tevékenysége a zalai olaj mezők felett a második világháborúban Bevezetés Az 1943-as esztendő fordulatot hozott a második világháború menetében a Tengelyhatalmak év eleji sztálingrádi és Don-menti vereségei, Eszak-Afrika szövetségesek kezére jutása, a szicíliai partraszállás, valamint Olaszország ősz eleji kapitulációja miatt. Ezeknek az eseményeknek a következtében a Wehrmacht az összes fronton elvesztette a hadászati kezdeményezést, s folyamatos defenzívába szorult, amely előrevetítette hazánk számára is a hadszíntérré válás valós veszélyét; amely egyelőre az égbolt barátságosnak tűnő kék egén jelent meg 1943 nyarán, de a támadások megtervezése már jó ideje folyamatban volt. A szövetséges felderítés és a CBO-terv Nem sokkal azt követően, hogy a magyar kormány megszakította a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal és beállt a hadiállapot (1941. 12. 12., ill. 1942. 06. 05.) a Stratégiai Szolgálatok Hivatala1 elkezdte a lehetséges magyarországi katonai és ipari célpontok kijelölését 1942 őszétől kezdve. Ebben az OSS segítségére voltak magyar emigránsok is, s már 1942. szeptember 11-én és 28-án két jelentés2 is elkészült a bombázás esetén szóba jöhető hazai célpontokról. Egy esztendővel később a Royal Air Force Mosquito gépei megkezdték az ország légi felderítését,3 míg az amerikai Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottsága4 1943 novemberében kezdett el foglalkozni, az OSS 1942 szeptemberében elkészült anyagainak felhasználásával, a Magyarország elleni bombázás kérdésével. Az OSS még november 27-én kiadott egy „Ipari célpontok Magyarországon” című összefoglalót,5 amelyben részletesen elemezték a zalai olajmezők helyzetét. Ugyanis a magyar olajat egyre fontosabbnak tartották Németország számára, hiszen a Tengely- hatalmak termelésének 11%-a összpontosult Dél-Za- lában, s ez az arány a szintetikus olaj előállításával együtt is 6%-ot ért el. A jelentés összeállítói szerint bombázással csak 15%-os termeléskiesést lehetett volna elérni, s úgy vélték, a károkat gyorsan helyre lehetne állítani, ezért a magyar olajmezők bombázását gyakorlatilag elvetették, nem így a kőolaj-finomítók elleni támadások lehetőségét. Ennek ellenére a bevetések előkészitése nem állt le, s az 1943 végén létrehozott amerikai 15. légi hadsereg (USAAF 15th Air Force) hadműveleti tervet készített a magyar olajipar elleni légitámadások lehetőségéről. Közben pedig a szövetségesek befejezték 1944 áprilisáig a magyar olajcélok légi felderítését. Majd májusban a The Enemy Oil Committee For the Division of Fuels and Lubricants Office of the Quartermaster General kiadta a The Petroleum Facilities of Hungary6 című 113 oldalas összefoglaló jelentését a magyarországi olajiparról. A dokumentumban részletesen bemutatják a hazai olajipar helyzetét, az olajmezőket (Budafapuszta/Lispe, Lovászi, Bükkszék), a kutatási területeket (Hahót, Salomvár, Tótkomlós, Görgeteg) a kőolaj-finomítókat, az olajtávvezetékeket és az olaj lerakatokat. A dokumentum érdekessége, hogy a Magyar Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) és a Vacuum Oil Company Rt. működésével és telephelyeivel kapcsolatosan valószínűleg az amerikai anyavállalatoktól származó pontos információkkal rendelkeztek. így tudták az 1 Office of Strategic Services - OSS 2 KARSAI 1985, 504-505. 3 Office of Strategic Services - OSS 4 Joint Chiefs of Staff-JCS 5 KARSAI 1985, 517-520. 6 AFHRA K-67/02, May, 1944.
