Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Muzeológiai tanulmányok - Bekő Tamás: Zalatárnokiak a Donnál, 1942–1943
160 Bekő Tamás helyi III. fogatolt vonatosztály egyes szállító, hadtáp és egyéb alakulataihoz szólt a behívó parancsa. „A laktanyában nagyon sokan vagyunk tárnokiak. Novák Jenő, Varga Pista, Lóránt Gábor, Nagy Sanyi, Gál Károly, Császár Kálmán, mind a géppuskásoknál. ” - írja a bevonulása után néhány nappal - március 24-én — Varga Jenő tizedes az egerszegi kaszárnyából7 (4. kép). A mozgósított tárnoki férfiakról pontos adatok nem állnak a rendelkezésünkre, de jelenlegi ismereteink szerint ez a szám megközelítette a 90-100 főt. Ennek ismeretében megállapítható, hogy a zalatárnoki felnőtt és hadköteles férfiak kb. 20%-a vett részt az oroszországi hadműveletekben 1942—1943 folyamán. A fiatalabbak elsősorban a gyalogsághoz és a tüzérséghez vonultak be, míg az idősebb és többgyermekes tartalékos generáció tagjai a fogatolt vonatosztály katonái lettek. A bevonulást követően rövid, néhány hetes összeszoktató, alaki és harcászati kiképzés várt rájuk. Ez idő alatt a családtagok - ha tehették - több ízben is meglátogathatták a hozzátartozóikat. Balogh György né Bor Anna visszaemlékezése szerint, 1942 márciusában (az akkor még csak hat éves vakolai kislány) többször járt édesanyjával Felsőpáhokon, ahol édesapja, Bor Ferenc (5. kép), a III. fogatolt vonatosztály kiképző táborában állomásozott. Hazai ételt, italt és biztató jó szót vittek a családfőnek.8 A katonavonatok, a 9. könnyű hadosztály fegyverzetét, műszaki és egyéb felszerelését, valamint személyi állományát szállító szerelvények, Keszthelyről április közepétől, Nagykanizsáról a hónap végétől, míg Zalaegerszegről május első napjaiban indultak a frontra. A berakodás nem minden esetben ment zökkenőmentesen, és gyakran komoly feladat elé állította a katonákat. Ennek kapcsán, Káli Béla szentkozma- dombjai tüzér, aki a IV. hadtestbeli pécsi gépkocsizó közepes tarack tüzérosztálynál nyert beosztást, a következőket jegyezte fel naplójában: „1942. május 8-án délután rakodtunk be Pécsen, de a berakodás nagyon nehezen ment. A csőkocsi még csak valahogy bement a vagonba, de a talpegység sehogy sem akart, mert egy pár centivel hosszabb volt, mint a vagon belseje. így aztán délután négy órától este tizenegy óráig tartott a berakodás, és még csak azután kaptuk meg a vacsorát. ”9 A harctérre indulás előtti órákban ki-ki a maga módján köszönt el a szeretteitől. Volt, aki személyesen, volt, aki csak levélben. Varga Jenő, a 17/111. zászlóalj egyik géppuskás tizedese (6. kép) május 4-én ezt írta menyasszonyának: „Kedves Ilus! Az utolsó levelemet írom Egerszegről, mert innét el kell mennünk messze idegenbe. Már az egész zászlóalj elment, mi vagyunk az utolsók. Egy vonat elment vasárnap este, egy másik hétfőn este, mi a géppuskások utolsóként, kedden este kilenc órakor fogunk indulni. Azért csak írjál, ha elmegyünk is, mert a levél eljön utánunk. ”10 A besorozott katonák közt sok volt a családos ember. Csak néhány példát említve: Sipos Károly zalatárnoki gazdálkodónak három kiskorú gyermekétől és várandós feleségétől, Gergácz József kisorokláni földművesnek két kiskorú gyermekétől és házastársától, Bogdán József szentkozmadombjai lakosnak pedig első gyermekét váró feleségétől kellett elszakadnia. Az ő búcsúzásuk volt a legfájdalmasabb és a legtragikusabb: soha többé nem láthatták viszont egymást. A be vagon írozást követően egy-egy szerelvény kiérkezése a frontra általában nyolc napig tartott. A családtól és az édes otthontól való elszakadás szomorú valóságát csak az utazás élménye tette némiképp elviselhetőbbé. A katonák megcsodálhatták a szebbnél szebb tájakat, járhattak a történelmi múltat idéző régi városokban, és megismerkedhettek más vidéken élő, idegen ajkú népekkel. Káli Béla kivonulása az orosz frontra 1942. május 9-től május 16-ig tartott. Utazásának történetét egy kis kockás füzetben örökitette meg, amelyben - többek közt - így emlékezett vissza katonaéletének erről az időszakáról:I 11 „ Május 9-én 01 órakor indult el a vonatunk Pécsről Ujdombóvár felé, és reggel Z2 8 órakor értünk be a városba, ahol megettük a reggelit, és egy kicsit meg is mosdottunk, mert igen porosak voltunk. [...] Este hat órakor ért be a vonatunk Székesfehérvárra, itt egy keveset késtünk, így volt alkalmam megnézni azt a szép várost, melyben édesapám töltötte a katonaéletét a huszároknál. [...] Május 10-én kora reggel 5 órakor értünk Érsekújvárra, ahol megettük a reggelit, a pénzt pedig összeszedték tőlünk, hogy átváltják német márkára, mert a I Varga Jenő 1942. március 24-én kelt levele. Ezúton mondok köszönetét Varga Jenőnek és családjának, hogy az általuk őrzött eredeti dokumentumokat a rendelkezésemre bocsátották. 8 Uo. 9 Káli Béla 1942-1943-as harctéri naplója két füzetből állt. Az elsőt 1942. május 8-tól június 18-ig, a másodikat június 19-től 1943. január elejéig vezette. A második rész 1993-ban még megvolt, azóta nem került elő. A naplóban fellelhető helyesírási és fogalmazási hibák a közérthetőség érdekében javításra kerültek. A napló első részének másolata, a szerző tulajdonában, (a továbbiakban: Káli Béla harctéri naplója) 10 Varga Jenő 1942. május 4-én kelt levele. II Káli Béla harctéri naplója.
