Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Muzeológiai tanulmányok - Mészáros Melinda: Egy Árpád-kori kemence Felsőpáhok határából
ZALAI MUZEUM 21 2013 131 Mészáros Melinda r Egy Árpád-kori kemence Felsőpáhok határából Felsőpáhok belterületétől északkeletre, a Páho- ki-patakra meredeken lejtő domb tetején, és részben keleti lejtőjén elterülő Felsőpáhok-Vida-gödör-dűlő III. régészeti lelőhely középső részén került sor a 76. számú főút Hévíz - Alsópáhok elkerülő út építését megelőző feltárás elvégzésére 2008. november 13—26. között (1~2. kép)} A feltárás vezetője Eke István, munkatársai Fullár Zoltán, Mészáros Melinda, Straub Péter régészek és Császár Renáta technikus voltak. Az átkutatott 3797 m1 2 felületen 12 objektum (gödrök és egy kemence) került elő (3. kép).1 Az objektumok az őskor (rézkor, bronzkor) és az Árpád-kor leletanyagát (edénytöredékek, kőeszköz) tartalmazták. Az objektumok a kutatott terület keleti részén kerültek elő. A folyamatos mezőgazdasági műveléssel erősen bolygatott területen sokszor az objektumoknak csak az alját sikerült megfogni. Az előkerült objektumok közül a legépebben az 5. számú maradt meg (4. kép). Az ovális, kelet-nyugati tájolású, 125 x 144 cm nagyságú kemence betöltése réteges volt: felül 34 cm vastagon barna, agyagos, kemény, enyhén paticsos, faszenes réteg (8. rétegkód), alatta 30 cm barna, faszenes, nagy paticsrögökkel kevert omladék (6. rétegkód) volt megfigyelhető. A kemence teteje beomlott, oldala kb. 40 cm magasságig volt megfogható. Oldalát belül 2 cm vastag vörösre átégett agyag (5. rétegkód), illetve ezen kívül 8-10 cm vastag vörösesbarnára enyhén átégett agyag (9. rétegkód) alkotta. A sütőfelület és az oldala között kb. 6-12 cm vastagságban nem volt átégve a sárga agyag (12. rétegkód). A kemence 125 x 132 cm nagyságú sütőfelületét egyszer megújították, a felső 2 cm, az alsó réteg 4 cm vastag (13. rétegkód) volt. A alsó ta- pasztás alatt 3 cm vastag vörösesbarnára átégett agyag 1 M=l:10 000 méretarányú EOV topográfiai térkép, 42-433 sz. lap. 2 Geodézia és térinformatika: Geoservice Kft. 3 JANKOVICH 1991, 188. 4 KVASSAY 2005, 246-247. 5 KVASSAY 2007, 57. (9. rétegkód) volt megfigyelhető. A kemence szája nyugat felé nézett. A kemence sütőfelületéhez képest az előtér alja 15-20 cm-rel mélyebben volt. A 372 x 215 cm nagyságú előtér hosszúkás, ovális, a kemence szája előtt összeszűkülő. A sütőfelület, illetve a kemence szája előtt a felszínen kb. 4 cm vastagságban és 50 x 70 cm-es felületen vörösre átégett agyag (5. rétegkód) volt megfigyelhető, valószínűleg ide húzták ki a parazsat. Az előtér betöltése réteges volt, a felső 20-30 cm barna, agyagos, kemény, enyhén faszenes és paticsos réteg (8. rétegkód) alatt 30 cm sötétszürke, hamus, laza, erősen faszenes, paticsos réteg (7. rétegkód) volt megfigyelhető. A kemence és előterének betöltéséből edénytöredék, kő, állatcsont és patics került elő. A Felsőpáhok-Vida-gödör-dűlő III. régészeti lelőhelyen előkerült kemence párhuzamai megtalálhatóak a Nyugat-Dunántúlon előkerült Árpád-kori külső kemencék között. Alakja, méretei és tájolása rokonítja a Fenékpusztán a 17. szelvényben előkerült 12-13. századi kemencével.3 A különbség csak annyi, hogy míg a fenékpusztai kemence szájának két oldalán köveket figyeltek meg, addig a felsőpáhokinál kövek csak a kemence és előterének betöltéséből kerültek elő, amelyek a kemence felépítéséhez, szerkezetéhez nem voltak köthetőek. Hasonló 11-12. századi kemencék kerültek elő a megyében Letenye-Korongi-tábla4 régészeti lelőhelyeken. A Nagykanizsa-Récsei út menti északi-dűlő lelőhelyen előkerült 3. objektumnál, egy aknakemencénél, a felsőpáhoki kemencéhez hasonlóan megfigyelhető volt, hogy a sütőfelület és a felmenő fal között csak gyengén égett át a sárga agyag altalaj.5 A többi objektumhoz képest a kemence és előtere betöltéséből viszonylag nagy mennyiségű edénytö
