Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Balogh Margit: A pályakezdés. Pehm József életútja a diákévektől az apátplébánosi kinevezéséig
12 Balogh Margit év múlva a végzős diákok nevében ő búcsúzott az iskolától. A fogalmazási készség, a rendszerező gondolkodás fejlesztése érdekében-mint minden diáknak-gyakran kellett kisebb műelemzéseket írnia. Érdeklődésére aligha következtethetünk a kötelező iskolai penzumok témái alapján, de a dolgozatok külleme, felépítése és tartalma igényességről, szorgalomról árulkodik.5 A gimnáziumban nemcsak a kötelező anyagot tanulta, de azon kívül is sokat olvasott. A történelem iránt édesapja már felkeltette érdeklődését, mélyebb tudást viszont itt kapott. Ennek később jó hasznát vette: kevés főpap volt, aki hozzá hasonló változatossággal nyúlt vissza múltunk évszázadaihoz egy-egy szemléltető példázatért. Cselekvőén vett részt az iskola közéletében is. A hitbuzgalmi Mária kongregáció szorgos tagja, hetedik osztályos korában „consultora” (tanácsosa), utolsó gimnáziumi tanévében ő lett a kongregáció prefektusa, vagyis diákelnöke. Hetedikesként az önkéntes iskolai önképzőkör alkönyvtárosa, végzősként pedig könyvtárosa is volt. Az irodalmi önképzőkör minden tanévben pályázatot hirdetett, az elfogadott munkákat 1856-tól Bimbófüzér címen rendszeresen beköttették. Pehm József nyolcadik osztályos tanuló nevével az 1910-11. tanévről összeállított kötetben többször is találkozni: öt alkotást bírált, három értekezést és egy szépirodalmi művet pedig maga alkotott. Értekezései közül az egyiknek a címe Faji vonások a Rákóczi kor költészetében volt.6 A cím ne tévesszen meg senkit, semmi köze nincs a fajelmélethez, a szó jelentése az akkori szóhasználatban: „nép, nemzet”. A tanulmány nem más, mint egy fiatalember hazafias, lelkes írása annak kapcsán, hogy 1906-ban hazaszállították és Kassán újratemették 11. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, a magyar függetlenségi küzdelmek hősének hamvait. A diák formálódó világképében a labanc „lompos”, a kuruc „oroszlán” jelzőt érdemelt. A Habsburgok „alkotmányunkat akarták elrabolni, de a nemzet végre megemberelte magát” és „megindította a legszebb, a legeszmeibb szabadságharcot, a Rákóczi-felkelést”. Felmagasztosul a magyarok vallás- és hazaszeretete; az idegen és telhetetlen Habsburgok által kiátkozott Rákóczi méltán tért haza, hogy szelleme tovább éljen a nemzet szívében. A bíráló dicsérettel fogadta el a nagy átéléssel megalkotott munkát. Másik írása - Mária- Kongregáció az ifjúság életében — már nem kapott ilyen osztatlan elismerést, mivel a címben megjelölt témára nem megfelelően, hézagosán válaszolt. Pehm gimnáziumi írásait Az alkohol barátai címmel írt, örökzöld témájú két vidám tanmese zárja. Az egyik a részeges kántorról szól, aki mohóságában a borral együtt felhörpinti az italba fulladt egeret is. Ezután úgy megundorodik az italtól, hogy haláláig csak vizet iszik. A másik fogalmazás három cimbora története, akik a karácsonyi éjféli mise helyett is inkább italoznak, és hazafelé imbolyogván a patakba esnek, majd szárítkozás közben a forró kályhán meg- perzselődnek. Szégyenükön csúfolódott a falu összes fehérnépe.7 A témaválasztásban bizonyára közrejátszott az is, hogy a századforduló éveiben bontakozott ki a katolikus antialkoholista mozgalom, amely kiterjedt propagandatevékenységet folytatott.8 Pehm irodalmi próbálkozásai mindenesetre kimondottan eredetiek. A gimnázium nyolc éve alatt a 71 osztálytárs több mint fele lemorzsolódott, míg néhányan másik iskolából újonnan csatlakoztak. Másodikban 52, negyedikben 44, ötödikben 35, hatodikban 29, hetedikben 28, nyolcadikban - egy új tanulóval gyarapodva - ismét 29 volt az osztálylétszám. A végzős osztályban a református és evangélikus diáktársak száma 1-1 főre csökkent, míg az izraelita vallásúak hatan maradtak. A szülők foglalkozás szerinti besorolása is átrendeződött: a föld megműveléséből élők között egy nagybirtokos mellett négy kisbirtokos volt, Pehm József szülei az utóbbiba soroltattak, de igazából ő maradt egyedül a földművelők gyermekei közül. Az 1910-11-es tanév végén érettségiző, magántanulókkal együtt 31 fő diákból jelesen 7, jól 12, egyszerűen 8 felelt meg, kettőt javítóvizsgára, újabb kettőt ismétlő vizsgára utasítottak.9 Pehm József fizikából jóra, a többi tárgyból jelesre érettségizett. A „hogyan tovább?” kérdésére nem volt nehéz válaszolnia: szülei elvárásainak megfelelve, de olvasmányainak, tanulmányainak is köszönhetően, egyre inkább vonzódott a mélyebb hitélet és a papi 5 EPL Processus V-700/30. 173-227. föl. Eredeti, autográf. Másolatban: ÁBTL 3.1.9. V-700/30. Az 1908-ban és 1909-ben írt gimnáziumi értekezések témái: A költészet mint egyik legnemesebb művészet; A népdal és műdal egyező és eltérő sajátosságai; Zrínyi és Tasso; Zalán futása főbb alakjai; Az eposz és regény eltérő epikus sajátosságai bemutatása a Rajongókon és a Buda halálán; Az irányregény és a Falu jegyzője; A gyermekeinek örülő és a gyermeke miatt kesergő anya; Mit tehetne arisztokráciánk a magyar föld érdekében? ° Csornai Premontrei Prépostság Szombathelyi Rendház Könyvtára, Bimbójiizér 1910-11. 7 SzEK, ős. XXVIII/alsó I. 6. mű. Pehm József Vili. oszt. tanuló: Az alkohol barátai. 1. A kántor szerencsétlensége; 2. Az alkohol hatása c. írásai. Kézirat. Ugyanez bekötve: Csornai Premontrei Prépostság Szombathelyi Rendház Könyvtára, Bimbófüzér, 1910-11. 8 KLESTEN1TZ, megjelenés alatt. 9 KÁRPÁTI 1911,75.
