Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 21. Emlékkötet Mindszenty József tiszteletére. Muzeológiai tanulmányok Zala megyéről (Zalaegerszeg, 2013)
Tanulmányok Mindszenty Józsefről - Szabó Ferenc: Boldogasszony Éve (1947/1948)
Boldogasszony Éve (1947/1948) 9 koncepciós pert, a vallomás kikényszerítését „titkos ráhatásokkal”, majd ezt írja: „Mindezekben az eseményekben azonban egy dolog kétségtelenül világos, mégpedig az, hogy ennek a bírósági eljárásnak az volt a fő célja, hogy megzavarja Magyarországon a katolikus egyházat, kétségtelenül arra számítva, amiről a Szentírás szól: ’Megverem a pásztort, és elszélednek a nyáj juhai’. (Mt 26, 31).” Mindszenty bíboros elítélésével rohamos iramban folyt a magyar hierarchia gúzsba kötése, az iskolák államosítása, a szerzetesek szétszórása és működésük betiltása, a kommunistákkal együttműködő „békepapok” mozgalmának megszervezése. A magyar hierarchia részben hivatkozhatott a Vatikán ,, keleti politikájára”. Megjegyzem: az Ostpolitik tárgyilagos feldolgozása még várat magára. Erre most itt nem térek ki.4 Most csak egy megjegyzés: Mindszenty bíboros határozottan bírálta Agostino Casaroli kompromisszumot, modus vivendi-t kereső politikáját, amely - szerinte - az elnyomó bolsevista hatalom malmára hajtotta a vizet. A Szentszék képviselője Emlékiratainak ezt a címet adta: „A türelem vértanúsága”. Visszaemlékezéseit apologia sui-nak is szánta. Szerintem sokkal jobban ki kellett volna állnia a kommunista egyházüldözés valódi vértanúi mellett. Sokan joggal úgy vélik, hogy a „diplomácia egyháza” megfeledkezett a „vértanúk egyházáról”.5 Mindszenty József, száműzött bíboros 1975. május 6-án Bécsben hunyt el. Márai Sándor, tragikus sorsú emigráns írónk - saját sorsára is utalva - mély empátiával emlékezett meg a Biboros haláláról 1975. május 6-i naplójegyzetében: „Exit /meghalt/ Mindszenty József. Személyes tragédiája többrétegű volt: a kommunisták börtönében elszenvedett, minden elképzelést meghaladó kínzások és gyalázatosságok után arra kényszerült, hogy tizenöt éven át hívatlan vendég legyen az Egyesült Államok budapesti követségének épületében. Ez a helyzet önérzetes ember számára, amilyen volt a bíboros, nagyobb emberi megpróbáltatás lehetett, mint a bolsevista kínzások, — és ebben az állapotban, ilyen kényszerű belső emigrációban megélte azt, amit mások külországi emigrációban kénytelenek megélni: megtudta, hogy mindenkire inkább számíthat, mint vélt szövetségeseire. ” VI. Pál pápa egy nappal Mindszenty József halála után mély megindultsággal emlékezett meg az egyházért kiálló főpapról: „A Gondviselés őt tette nemes hazájában az egyház ezeréves történelme legnehezebb és legösszetettebb korszakának főszereplőjévé. ” II. János Pál pápa pedig 1990. február 6-i levelében, amelyet az esztergomi „erkölcsi igazságtétel” napjára Casaroli bíborossal küldött, miután idézte VI. Pál említett szavait, hozzáfűzte: „Még ma is él bennünk annak a megalázó pernek a fájdalmas emléke, amelynek Mindszenty bíborost alávetették [...]. Ma tiszteletemet kívánom kifejezni a magyar egyház e nagy papjának, püspökének és prímásának alakja előtt, annak az egyháznak a nevében, amely iránt a hűségnek olyan ragyogó bizonyítékát adta. ” Irodalom BALOGH 2002 Balogh Margit: Mindszenty József. Élet-kép sorozat. Elektra Kiadóház, Budapest, 2002. MÉSZÁROS 2008 Mészáros István: Árnyak és fények. Kiegészítések a Mindszenty-életrajzhoz. Eötvös J. Könyvkiadó, Budapest, 2008. MÉSZÁROS 1994 Mészáros István: Boldogasszony Éve 1947/1948. Ecclesia, Budapest, 1994. 4 Lásd következő tanulmányaimat:,,^ Ostpolitik emlékezete." Vigilia, 1992/11, 844-848. —„Az Ostpolitik és visszája.” in Studia religiosa. Tanulmányok András Imre 70. születésnapjára. Szeged, 1998, 114—124. -„Az Ostpolitik A. Casaroli szemszögéből. " Távlatok, 2000/3, 436-442. —„Egy lehetetlen vállalkozás. ” Vigilia, 2010/7, 545-547. Továbbá Giovanni Barberini, L ’Ostpolitik della Santa Sede. II Mulino, Bologna, 2007. Uő: La Politico del dialogo. Le Carte Casaroli suli'Ostpolitik vaticana, II Mulino, Bologna, 2008. 5 Előadásom elhangzása óta megjelent monográfiám, amelyben feldolgoztam a Szentszék keleti politikáját, főleg annak magyar vonatkozásait; ennek középpontjában a„ Mindszenty-kérdés ” megoldása állt: Szabó Ferenc SJ, A Vatikán keleti politikája közelről. Az Ostpolitik színe és visz- szája. JTMR - L’Harmattan, Budapest, 2012.
