Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)

Tanulmányok Asbóth Sándorról - Várdy Béla: Asbóth Sándor az amerikai emigrációban a magyar szabadságharc és az amerikai polgárháború között

Asbóth Sándor az amerikai emigrációban

63

International Encyclopedia. XVIII. köt. [2d ed., 24 vols.] New York, 1930. 198. (Mely lényegében ugyanezt állítja.)

19 TAR 91.

20 Új Magyar Életrajzi Lexikon I. köt. 212.

21 JUHÁSZ László: Magyarok az Újvilágban. München, 1979. 24-25.

22 James M. SWANK: History of the Manufacture of Iron in All Ages. 2d. ed. Philadelphia, 1892. 453. Az eredeti angol szöveg: “The first application of the hot-blast in this country was made at Oxford furnace, in New Jersey, in 1834, by William Henry. "

23 íme az idevonatkozó angol szöveg/ “As early as 1838, William Henry was investigating the feasibility of establishing an anthracite fueled blast furnace along Roaring Brook in the Lackawanna Valley. Well schooled in the process of making iron, Henry had been the first American to experiment successfully with applying a hot blast to the smelting of iron ore at the Oxford Furnace in Belvidere, New Jersey. In 1840 Henry bought 503 acres in alliance with his son-in-law Seldon Scranton, George Scranton, and Sanford Grant. The blast furnace was not completed until early autumn of 1841. By the summer of 1844 the furnace averaged five to seven tons of pig iron a day, but the company soon went into the more profitable business of producing T-rails for the railroad industry. In 1847, the company listed 800 employees, including many Welsh, Irish, and German immigrants Lásd: http://www. oldindustry.org/PA_HTML/Pa_Scranton.html.

24 Lásd a 18. és 19. sz. jegyzetet.

25 TAR 92.

26 VADONA János: Az öt világrészből. Budapest, 1893. 230. (továbbiakban: VADONA)

27 A Massachusetts államban megtelepedett jeles Lowel családdal kapcsolatban lásd a következő cikket: Rév. Dr. PUTNAM: The Lowell Family. The New York Times, 1874. november 13.

28 TAR 92.

29 A fenti szövegnek az eredeti angol változata: “The Monument was designed by the Boston artist Hammatt Billings (1818-1874) [...]. The Pilgrim Society laid the cornerstone in 1859 and finally dedicated the finished monument in August 1889. The total cost [...] was over $150,000 and came from the Federal Government, the Commonwealth of Massachusetts, the State of Connecticut, and 11,000 individuals. ” Lásd: http://www.alden.org/ pilgrim lore/monuments.htm#FOREFATHERS.

30 VAS VARY 124.

31 Az eredeti angol szöveg: “Asboth appears to have been a jack-of-all-trades. We are told, although no evidence of it may be found, that he made a living as an engineer in Syracuse and New York, and that his fertile mind was engaged in the work of drawing up plans for Washington Heights and a large city park. We are not told what happened to those plans”. Lásd: Emil LENGYEL: Americans from Hungary. Philadelphia, 1948. 776-777.

32 Magyarok az Újvilágban. Kiállítás a Legújabbkori Történeti Múzeumban. Budapest, Budavári Palota, A épület, 1992. augusztus - 1993. február. 1-12.

33 Az angol mondat így hangzik: “Alexander Asbóth [was] an engineer, who helped plan New York City’s Central Park". Lásd: Steven Béla VÁRDY: The Hungarian Americans. The Hungarian Experiance in North America. New York, 1989. 40.

34 Új Magyar Életrajzi Lexikon 1. köt. 212.

35 Magyar Nagylexikon II. köt. 450-451.

36 The New Encyclopaedia Britannica III. köt. 29. A kétezer dolláros nagydíj 2009-ben negyvenkilencezer dollárnak felelt volna meg. Lásd az “Inflation Calculator” programot a világhálón: http://www.westegg.com/inflation/infl.cgi.

37 Encyclopedia Americana IV. köt (1989.) 254.

38 Academic American Encyclopedia IV. köt. (1980.) 254.

39 Olmsted fenti építményeivel kapcsolatban lásd a Wikipedia “Fredrick Law Olmsted” cikkét.

40 Pillanatnyilag nagy per folyik Mould hagyatéka (rajzai,

tervei) ügyében, amelyek egyrésze egy Sam Buckley nevű egyén birtokában van, aki most a híres New York-i Christie’s aukciósházon keresztül akarja azokat értékesíteni. New York városa azonban a rajzokat magának követeli, amelyek - szerintük - illegálisan kerültek a Buckley család birtokába. Lásd a következő cikket: NYC seeks Central Park drawings. In: Pittsburgh Tribune-Review, 2010. augusztus 13. 10.; valamint a következő Wikipedia cikket: http://www.guardian.co.uk/world/2010/aug/12/

new-york-architect-drawings-mould. Jacob Wrey Mould- dal kapcsolatban lásd: http://en.wikipedia.org/wiki/Jacob_ WreyMould.

41 Olmsted jelentősebb életrajz-kötetei: Laura Wood ROPER: A Biography of Frederick Law Olmsted. Baltimore & London, 1973.; Elizabeth STEVENSON: Frederick Law Olmsted. New York, 1977.; Lee HALL: Olmsted’s America. An Unpracatical Man and His Vision of Civilization. Boston, 1995.; Charles E. BEVERIDGE & Paul ROCHELEAU: Frederick Láw Olmsted Designing the American Landscape. New York, 1998.; Witold RYBCZYNSKI: A Clearing in the Distance. Frederick Law Olmsted and North America in the Nineteenth Century. New York, 1999.

42 Az eredeti angol szöveg: “Vaux and I have [been] engaged to furnish a preliminary plan [...] for laying out the upper part of Manhattan Island [...]. We have six months to do it in, two competent military engineers, Col. Asboth and Mr. Rosa, to assist us [...]. Asboth & Rosa are to be paid $1500 a year”. Lásd: The Papers of Frederick Law Olmsted. Vol. III. Creating Central Park, 1857-1861. (Szerk. Charles E. Beveridge & David Schuyler) Baltimore & London, 1982. 256. Az akkori 1500 dollár mai értéke $35.400 dollár.

43 Asbóth születési évét hibásan írták 1810 helyett 1811 -nek.

44 Az eredeti angol szöveg: “Alexander S. Asboth (1811- 1868), who was born in Hungary and fought under Kossuth, immigrated to the United States and established a practice as a civil engineer. He assisted Olmsted and Vaux in surveying northern Manhattan, and during the Civil War served as chief of staff for General John C. Fremont ”. Lásd: The Papers of Frederick Law Olmsted. Vol. III. Creating Central Park, 1857-1861. 258 n. 5.

45 VADONA 230. Idézi TAR 92.

46 VASVÁRY 124.

47 Washington Heights-szel kapcsolatban lásd az idevonatkozó Wikipedia cikket: http://en.wikipedia. org/wiki/Wa- shington_Heights,_Manhattan.

48 A New York-i Central Parkkal kapcsolatban lásd a következő Wikipedia cikkeket: http://en.wikipedia. org/wiki/ Central_Park; és http://www.ny.com/articles/centralpark. html.

49 Itt meg kell jegyeznem, hogy mikor először megírtam a budapesti Kapu című folyóiratban Asbóth valódi “szerepét” a Central Park tervezésével és kivitelezésével kapcsolatban, a Washingtonban élő Gereben István kifogásolta, hogy Asbóth Sándort én a “nagyotmondó hősök” közé soroltam, mintha ezzel az állásfoglalással hősünk