Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)

Tanulmányok Asbóth Sándorról - Perger Zoltán: Asbóth Sándor a magyar szabadságharcban (1848–1849)

Asbóth Sándor a magyar szabadságharcban (1848-1849)

45

kiegyezés. Bp., 1883. 142.

126 Aligha arról van szó, hogy Klapka nem bízott volna meg Asbóthban. Hunfalvy már idézett naplójegyzetére utalunk: "Klapka tehát szomorúan győződött meg, hogy seregünket s egész nemzetünket végetlen háborúnak tesszük ki, melyben el fogunk veszni. ” (HUNFALVY 262.) Eszerint Klapka Kossuthtal folytatott beszélgetéséből levont következtetéseit nem félt megosztani Asbóthtal. Egyébként érdekessége a találkozónak, hogy Klapka később tagadta, hogy bármiféle szervezkedésben részt vett volna a békepárt oldalán. Vö.: KLAPKA György: Emlékeimből. Bp. 1886. 161.

127 PUSZTASZERI László: Görgey Artúr a szabadságharcban. Bp. 1984.449.

128 Barta István szerk.: Kossuth Lajos összes munkái XV. köt. Kossuth Lajos kormányzóelnöki iratai. Bp., 1955. 502. (A továbbiakban: KLÖM XV.) Szabó Imrét egyébként már június 2-án hadügyi államtitkárrá nevezte ki Kossuth, így nyilván már korábban is felmerült Szabó utódlásának kérdése. Vö. F. KISS Erzsébet: Az 1848-49-es magyar minisztériumok. Bp., 1987. 595.(Atovábbiakban: F. KISS 1987.)

129 V. Waldapfel Eszter szerk.: A forradalom és szabadságharc levelestára. IV. köt. Bp. 1965. 46.

130 MÓL HM Ált. 1849:18937., ill. MOLOHB 1849:8170.

131 MOLOHB 1849:7993.

132 KLÖM XV. 502.

133 KLÖM XV. 526., Másolata: MNM Udgy. 1966. 13. 2. 10. (közli: HERMANN 1987. 155.) Kihirdették: Közlöny

1849. 137. szám. Asbóth minisztertanács előadó jegyzői feladatkörével kapcsolatban adatot nem találtam a forrásokban és a szakirodalomban. Kossuth csak annyit ír, hogy Asbóth "kötelességeit mindig állandó buzgalom- és ügyszeretettel teljes megelégedésre" teljesítette. (Adalékok 107.)

134 A katonai iroda történetére nézve ld.: FEKETE Miklós: Kossuth katonai irodája. In: Hadtörténelmi Közlemények. 1978/3. 385-402.

135 F. KISS 1987. 139.

136 Vö.: F. KISS 1987. 137.

137 KLÖM XV. 531.

138 KLÖM 531. A KLÖM nem jelzi, de ezt az ügyet is a katonai osztály intézte. Egyébként azok az ügyek, amelyeket a KLÖM Asbóth személyes intézkedéseként közöl, szintén a katonai osztály intézkedései (bár természetesen Asbóth írta alá az iratokat).

139 MOL KKM Középítészeti 1849: 19. kfő, 3/a tétel. Az eredeti tisztázat alapján közli: KOSSUTH Lajos: írások és beszédek 1848-1849-ből. S. a. r. Katona Tamás. Bp., 1994. 443-444., valamint az eredeti fogalmazvány alapján (MOL OHB 1849:8033.): KLÖM XV. 503., itt az előbbi alapján idézzük az irat részleteit. A várfalak lerombolásának fő okáról is Kossuth tudósít: „Buda ős várát az ifjú és virágzó Pest városa biztosítására fel kell áldoznunk; a vár falait tehát le kell rombolnunk (...), hogy a vár a jövőben egyhamar védelmi állapotba ne tétethessék. ”

140 KLÖM XV. 529.

141 KLÖM XV. 530.

142 Másképpen: Petrósz.

143 KLÖM XV. 528. Kossuth kiegészítette Asbóth fogalmazványát.

144 KLÖM XV. 541.

145 KLÖM XV. 557.

146 KLÖM XV. 556-557.

147 Asbóth tartózkodási helyét az iratokon szereplő ,,Ath" monogramból lehet tudni. Az e napokra vonatkozó források: MÓL OHB 54/Kossuth-misc., HUNFALVY 284., MÓL OHB 1849: 8912., 8921., 9000., 9001., 9003., 9004., 9011., 9118.

148 DEGRÉ Alajos: Visszaemlékezéseim. S. a. r. Ugrin Aranka. Bp. 1983. Degré egyébként Asbóth Lajosról beszél, de nyilvánvalóan összetéveszti a két Asbóthot: nem tudunk arról, hogy Asbóth Lajos Kossuth mellett teljesített volna szolgálatot, a Degré által Asbóth Lajosnak tulajdonított feladatkör pedig nyilvánvalóan Asbóth Sándoré volt. Ezért a Degré által írt keresztnevet elhagyom az idézetekben. (A továbbiakban: DEGRÉ)

149 DEGRÉ 268.

150 Uo.

151 DEGRÉ 269. Sajnos nem keltezhető pontosan Degré története: Degré dátumot nem említ, ráadásul meglehetősen pontatlan: szerinte három napig szolgált a kormányzó mellett, de Kossuth nem tartózkodott egyvégtében három napig Cegléden.

152 F. KISS 1987. 142.

153 Pl. MOL OHB 9601., 9602., 9603., 9604. Kossuth júl. 19- én a temesvári táborban járt, ahonnan még aznap visszatért Aradra.

154 Először július 31-én írt alá iratot Asbóth alezredesként (KLÖM XV. 810.) Előléptetése július 16-i hatállyal lépett életbe: BONA 1983. 94.

155 Kászonyi Dániel visszaemlékezései szerint ekkor érkezett Nyíregyházáról, Görgey levelét hozva, ám a minisztertanácsra nem akarták beengedni, de mikor Asbóthtal találkozott, annak bejelentése nyomán rögtön beengedték. Kis szépséghibája a történetnek, hogy a Kászonyi által megadott dátumok meglehetősen pontatlanok (Kászonyi azt írja, hogy július 27-én indult Nyíregyházáról, Görgey viszont csak napokkal később ért oda), s így hitelessége erősen kérdéses. Vö.: KÁSZONYI Dániel: Magyarhon négy korszaka. Ford. Kosáry Domokos, Bev. Márkus László. Bp. 1977. 252.

156 KLÖM XV. 811.

157 KLÖM XV. 810. Wysocki tábornoknak írt Kossuth megbízásából.

158 Pl. KLÖM XV. 746. és 753.

159 IMREFI (Vahot Imre): A magyar menekültek Törökországban. Pest, 1850. 24.

160 HL Kriegsg. Arad 1849. 113/21. doboz (= d.), 4/92. akta

161 HL Kriegsg. Arad 1849. 113/22. d„ 5/122.akta