Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Tanulmányok Asbóth Sándorról - Perger Zoltán: Asbóth Sándor a magyar szabadságharcban (1848–1849)
Asbóth Sándor a magyar szabadságharcban (1848—1849) 43 megyei születésű tisztjei. In: Molnár András szerk.: A szabadságharc zalai honvédéi 1848-1849. Zalai Gyűjtemény, 33. Zalaegerszeg, 1992. - szerint néhány évig hadfi volt Selmecbányái és késmárki tanulmányait követően, de még mérnöki szigorlata előtt. BON A Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-1849. Bp. 1983. (a továbbiakban: BONA 1983.) még nem említi, hogy As- bóth korábban katona lett volna. A Hazánk ‘s a Külföld 1866. 44. száma szerint katona akart lenni, mint Lajos bátyja, de anyja kérésére inkább mérnök lett. Asbóth maga is csak annyit írt a nádorhoz írt folyamodványában, hogy járatos a fegyverforgatásban, pedig bizonyosan említette volna katonai múltját, ha lett volna ilyen. 46 MÓL HM Ált. 1848:10886. 47 MOL KKM Közlekedési 1848: 17. kfő, 81. tétel. A jelentés szerint a mérések még szeptember vége előtt megkezdődtek. 48 MÓL KKM Közlekedési 1848: 17. kfő, 71. tétel. A térképet később Asbóth átadta az illetékeseknek (MOL OHB 1849:8107.,jún. 13.). 49 OLCHVÁRY 101. Klapka 1849. június 7-én, Komáromban keit, Asbóthnak a 3. osztályú érdemjellel való kitüntetését javasoló felterjesztésében (MÓL HM Ált. 1849:18937.) két órát írt ugyan, de ez vélhetően egyszerű elírás lehet hét óra helyett. 50 MÓL HM Ált. 1849:18937. 51 Kossuth Hírlapja 1848. 144. szám. Az ütközetre vonatkozó egyéb adatok: Közlöny 1848. 186. és 187. sz., Pesti Hírlap 1848. 237., 238. és 240. szám, Kossuth Hírlapja 1848. 143. sz. 52 Barta István szerk.: Kossuth Lajos összes munkái XIII. köt. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottság élén. I. Bp. 1952. 823. 53 HUNFALVY Pál: Napló 1848-1849. S. a. r. Urbán Aladár, h. n„ 1986. 177. (továbbiakban: HUNFALVY ) 54 Stein Miksa báró alezredes utasítása Asbóth Sándorhoz, MÓL Asbóth-ir. 55 MÓL KKM Vízszabályozási 1849: 17. kfő, 6. tétel. 56 Ezek nem maradtak fenn. 57 MÓL KKM Vízszabályozási 1849: 17. kfő, 2. tétel, ill. eredeti fogalmazványa: MÓL Pm Pénztári 1849:1311. 58 MÓL KKM Vízszabályozási 1849: 17. kfő, 1. tétel. 59 MÓL KKM Vízszabályozási 1849: 17. kfő, 5. tétel, ill. eredeti fogalmazványa: MÓL Pm Pénztári 1849:1361. 60 MÓL OHB 1849:1941. 61 MOL OHB 1849:1445. Ennek melléklete a KKM-hoz benyújtott kérvényének (MÓL KKM Vízszabályozási 1849: 17. kfő, 6. tétel), valamint Kovács levelének (MÓL KKM Vízszabályozási 1849: 17. kfő, 1. tétel.) másolata. 62 Asbóth Sándor Egerben, 1849. április 4-én kelt jelentése Klapka György tábornokhoz, MÓL Asbóth-ir. 63 Asbóth Sándor jelentése Klapka György tábornokhoz, MÓL Asbóth-ir. 64 MÓL OHB 1849:1445. 65 MÓL OHB 1849:1445. 66 MÓL KKM Vízszabályozási 1849: 17. kfő, 4. tétel, ill. eredeti fogalmazványa: MÓL Pm Pénztári 1849:1524. 67 MÓL KKM Vízszabályozási 1849: 17. kfő, 6. tétel. 68 MOLOHB 1849:1941. A kérvényt Asbóth Lajos öccse kérését támogató kérvénnyel (uo.) továbbította 10-én. 69 MÓL KKM Vízszabályozási 1849: 17. kfő, 7. tétel, ill. eredeti fogalmazványa: MÓL Pm Pénztári 1849:2368. 70 MÓL KKM Vízszabályozási 1849: 17. kfő, 8. tétel. 71 Asbóth Sándor Egerben, 1849. április 4-én kelt jelentése Klapka György tábornokhoz, MÓL Asbóth-ir., valamint Klapka György bizonyítványa Asbóth Sándor számára, MÓL Asbóth-ir. Asbóth Klapkával még a Bánságban ismerkedett meg: MÓL HM Ált. 1849:18937. 72 MOL OHB 1849:3292. („A helyben létezőfőtiszt Urakróli kimutatás") szerint Asbóth 19-én Debrecenben volt, ez azonban tévedésen alapulhat. 73 Asbóth Lajos február 10-i, öccse kérését támogató folyamodványa szerint (MÓL OHB 1849:1941.): ,,A most folyamatban lévő T: Füredi híderődítési munkálatok tekéntetéből testvér ötsémet, mint gyakorlatilag béavatott szakértőt még néhány napig itt füreden vissza tartóztatni szükségesnek" tartják. Valószínűleg 13-ra elkészültek a híddal, így Asbóthra itt már nem volt szükség, és ezért újra elindulhatott. 74 Klapka id. bizonyítványa, MÓL Asbóth-ir. Valójában nem Windisch-Grätz egész haderejéről van szó, hanem a Colloredo-dandárról, melyet azzal a feladattal küldött február 12-én a tábornagy Gyöngyösre, hogy kipuhatolja a magyar fősereg mozgását, valamint összeköttetést teremtsen Pétervásárán keresztül Schlik hadtestével, mely már korábban is a térségben tartózkodott. A Schlik hadteste mellett megjelenő új csapatok persze valóban kelthették azt a képzetet, hogy akár az egész ellenséges erő vagy annak jó része érkezett a térségbe. Vö.: BORÚS József: Dembinski fővezérsége és a kápolnai csata. Bp. 1975. 150-151. (továbbiakban: BORÚS) 75 Klapka id. bizonyítványa, MÓL Asbóth-ir. A „Szaloki” ütközet a kápolnai csata egyik mellék-összecsapása volt._ 76 BORÚS 279. 77 GÖRGEY Artúr: Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben. I-II. köt. S. a. r. Katona Tamás. Bp. 1988. I. köt. 392. (A továbbiakban: GÖRGEY-KATO- NA) 78 A cs. kir. 9. huszárezred Miklós orosz cár nevét viselte. 79 Dembinski Magyarországon. S. a. r. Danzer F. Alfonsz. Bp., 1874. 153. (A továbbiakban: Dembinski Magyarországon,) 80 BORÚS 283. A két sereg ezután estig farkasszemet nézett egymással, de újabb összeütközés nem történt. 81 Bállá kapitány és a 13. huszárezred hét közvitézének bizonyítványa Asbóth Sándor táborkari százados számára, MÓL Asbóth-ir.
