Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Tanulmányok Asbóth Sándorról - Perger Zoltán: Asbóth Sándor a magyar szabadságharcban (1848–1849)
Asbóth Sándor a magyar szabadságharcban (1848-1849) 41 suth mellett volt, máskor viszont Pesten maradt.147 Véglegesen 8-án hagyta el Kossuth - és vele Asbóth - a fővárost. Kossuth ceglédi tartózkodásáról Degré Alajos visszaemlékezéseiből szerezhetünk információkat, elsősorban arról, hogy milyen mennyiségű munkát végzett el naponta a kormányzó, és vele együtt hivatalának személyzete (Degré ezekben a napokban huszár alszázados volt).148 Cegléden Degré századát rendelték ki díszőrségül Kossuth mellé. Persze nemcsak őrséget állt a század, de rengeteg dolguk is akadt: „ Folytonosan annyi küldözgetés, üzenet volt, hogy egy szakasznak állandóan nyeregben kellett lenni.149 Degré írói képességeit kiválóan tudta hasznosítani a leterhelt katonai iroda: "Asbóth az irodába hívott, hogy segítsek, mert nem győzik az írást. Egyik levél a másikat érte; egyik rendelet a másik után ment. ”150 Délután Degrét teára hívták a kormányzóhoz, majd ismét nekiláttak a munkának. „Éjfél után három óra felé pihentünk le, ötkor már talpon volt a kormányzó, s az egész személyzet, hogy az azon idő alatt felszaporodott ügyeket elintézze. ”151 Július 9-én továbbindultak Szegedre (ide 11-én érkeztek meg). Itt Kossuth szállása közelében helyezték el a hivatalt, magánlakásokban.152 Asbóth Kossuthtal volt annak aradi útján is (júliusl7-21. között).153 Július végén Asbóthot alezredessé léptették elő.154 Nemsokára Szegedet is el kellett hagyni, a további hátrálást választó Dembinski kérésére, akit az emlékezetes július 29-i minisztertanácson bízott meg Kossuth a fövezérséggel.155 Ami az ügyintézést illeti: fővárosból való távozás után feltűnően megritkultak a katonai osztály által intézett ügyek, Kossuth szinte minden ügyben maga intézkedett: valószínűleg a többszöri költözködés miatt nem tudott az iroda normálisan működni. Július 31-én például, mikor - az éppen esedékes költözést előkészítve - a kormányzói hivatal számára Aradon lefoglalták az egyik magánházat,156 addig Asbóth még Szegeden intézett ügyeket.157 Csak a szegedi napokból van néhány, a katonai osztály - és így Asbóth - által, vélhetően nagyobb önállósággal intézett, rendszerint nem túl fontos ügy.158 Arad már az utolsó napok helyszíne. A vég egyre közeledett, a kormány magára maradt: Dembinski Arad helyett az osztrák kézen levő Temesvárra hátrált az augusztus 5-i szőregi vereség után. Görgey már csak a temesvári csata napján tudott megérkezni Aradra seregeinek egy részével, az 1. hadtesttel. A vereség hírére Kossuth augusztus 11-én lemondott, majd délután négy órakor a várparancsnok Damjanich kocsiján elhagyta Aradot.159 Egyedül Asbóthot vitte magával. Ami pedig ez után történik, az már az emigrációhoz tartozik. Mindössze egy „magyarországi” ügy van hátra, az Asbóth elleni itthoni eljárás kérdése. Pestről 1850. január 11-én írtak le az aradi hadbíróságra a császári hatóságok: nem találtak terhelő adatot Asbóthra nézve, Aradon is nézzenek utána. Aradon január 18-án készült válasz, amely szerint itt sem merült fel terhelő adat, és így nem találnak alapot Asbóth vagyonának elkobzására.160 Február 19-én Haynau küldte meg a hadbíróságnak a sumlai menekültek névsorát tájékoztatásul. Aradon bekérették a névsorban szereplő személyekre vonatkozó iratokat, majd május 18-án ad acta tették az ügyet.161 Ezzel az Asbóthtal kapcsolatos eljárás lezárult. Jegyzetek 1 MOL KKM Közlekedési 1848: 7. kútfő (továbbiakban: kfő), 19. t. 2 LENDVAI Miklós: Temes vármegye családjai. II. köt. Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Muzeum- Társulat. Bp. 1899. 19. (A továbbiakban: LENDVAI 1899.) 3 Asbóth Sándor folyamodványa István nádorhoz, Budapest, június 13., MÓL KKM Közlekedési 1848: 17. kfő, 33. t. 4 Krassó megye Széchenyihez, MÓL KKM Közlekedési 1848: 17. kfő, 25. tétel. Temes megye előterjesztése: MÓL KKM Közlekedési 1848: 17. kfő, 33. tétel. 5 „(...) tiszti személyzetem a tőlem való függéstől felmentetik; rajtam hagyattatván mindazonáltal a tisztemmel járó teher és felelősség. ” - írta Asbóth Budapesten, július másodikán kelt, Széchenyihez intézett folyamodványában: MÓL KKM Közlekedési 1848: 17. kfő, 30. tétel. Ezenkívül Asbóth egyik beosztott mérnöke, Vukassovics György május 25-én a megüresedett csatomaigazgatói posztért folyamodott. (Az irat nem maradt fenn, csak a Közlekedési osztály lajstromkönyvében maradt nyoma.) Májusi felutazására nézve ld.: Halden József kérelmét: „ Május hóban pedig Asbóth Sándor (...) Pestre utazván MÓL KKM Közlekedési 1848: 17. kfő, 56. tétel. A kérelem szerint Asbóth május 20-án még Temesváron tartózkodott. 6 Asbóth szerint a főigazgatóság az oka a csatorna elhanyagoltságának is, mert nem fizette ki a szükséges összegeket a fenntartásra, elsősorban azért, hogy aztán a csatorna állapotáért felelős Asbóthot megtámadhassa. Ezen kívül többeket titokban felhívtak: vádolják be őt az építészeti igazgatóságnál. MÓL KKM Közlekedési 1848: 17. kfő, 33. tétel.
