Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Tanulmányok Asbóth Sándorról - Perger Zoltán: Asbóth Sándor a magyar szabadságharcban (1848–1849)
38 Perger Zoltán a tábornok kiséretében töltötte, Görgey társaságában érkezett Tiszafüredre is. Március 5-én Vetter a táborba jött a Dembiiíski leváltása miatt idesiető Kossuthtal. Úgy ítélte meg, hogy most már nincs szükség a főseregnél Asbóthra, és Debrecenbe küldte, hogy tisztázzák, maradjon-e a főseregnél, vagy induljon-e újra a komáromi várba.95 Debrecenben - ahova Asbóth március 9-én érkezett, Görgeyt kísérve96 - Vetter Stein alezredeshez utasította, aki kötelezte, hogy azonnal induljon eredeti rendeltetési helyére, Komáromba. Asbóthot erősen felzaklatta a parancs, legalábbis erre következtethetünk Hunfalvy naplójából, aki szerint aznapi beszélgetésük során Asbóth Vetterről és Steinről is lesújtóan nyilatkozott.97 Asbóth- nak - rossz tapasztalatai után — valószínűleg nem volt sok kedve ismét Komárom felé indulni. Március 11-én mégis kénytelen volt útra kelni.98 Ezúttal Törökszentmiklós felé próbálkozott, ám ezúttal sem tudott továbbhaladni az ellenség miatt.99 Kénytelen volt észak felé fordulni: Jászberényen és Hatvanon, Vácon keresztül akart átjutni az ellenség csapatain. Ti- szaroffnál átkelt a Tiszán, de Jászkiséren újra kellemetlen hírt kapott az ellenség mozgásáról, s Hevesen át100 kellett útját folytatnia a Mátra irányába. Kerecsendre, Görgey főhadiszállására március 22-e és 26-a között érkezett.101 Asbóth itt azt a tanácsot kapta a tábornoktól, hogy Egerbe, majd onnan Balassagyarmatra menjen, és onnan próbáljon Komárom felé továbbhaladni. Tovább is indult, de Egerben megbetegedett, így útját ismét meg kellett szakítania. Itt írt jelentésében javasolta, hogy addig is, míg megérkezik Komáromba, bízzanak meg valaki mást a vár erődítési igazgatóságával, aki amúgy is ott tartózkodik már.102 Felgyógyulása után Asbóth újból csatlakozott Klapkához, hogy annak oldalán végre eljusson rendeltetési helyére - csatlakozásának időpontját nem ismerjük, így nem tudjuk azt sem, mikortól vett részt a tavaszi hadjáratban. Valószínűleg a tavaszi hadjárat első fele alatt még lábadozott, s csak jókora késéssel indult a Vác irányába továbbhaladó magyar csapatok, köztük Klapka hadteste után. Valószínűleg a Garamon való átkelésnél hasznosította először a sereg Asbóth mérnöki tudását: a magyar hadsereg április 16-án a folyóhoz érve azzal szembesült, hogy a kálnai hidat az ellenség szétrombolta, és eltávolított a környékről, vagy elpusztított minden hídverésre alkalmas anyagot. A magyarok csupán egy hídszerkezetet hoztak magukkal, amely ráadásul nem is volt elég hosszú a megáradt folyó áthidalásához. Ezen kívül mindhárom hadtestnek saját hídra volt szüksége: a jobbszámyon lévő 3. hadtestnek Óbarsnál, középen az 1. hadtestnek Szecsénél, Kálnával szemben, a 7. hadtestnek pedig Zsemléméi.103 Görgey parancsot adott, hogy bontsák le a Léván és környékén levő nagyobb épületek tetőszerkezetét, és kutassanak fel minden, a hídépítésnél használható mesterembert, ácsokat, hajósokat, még halászokat is.104 A három közül a legalkalmasabb pont a hídverésre a folyó mentén legmagasabban fekvő óbarsi volt, és a tervek szerint is a 3. hadtestnek kellett átkelnie a folyón, hogy "a folyó jobb partján lefelé húzódva fedezze lejjebb ”105 a másik két hadtest átkelését, ezért a hídszerkezeten kívül minden, a környéken hirtelenjében fellelhető, hídépítéshez felhasználható anyagot Szodtfried Ferdinánd alezredes, a főhadsereg utászkari parancsnokának kezébe adtak.106 Ennek ellenére mégsem ez, hanem a Szecse és Kálna közötti híd készült el elsőnek, igaz, a nehéz körülmények miatt ez is csak 17-ről 18-ra virradó éjszakán.107 Vajon Asbóth építette-e a három közül elsőként elkészülő hidat? Kossuth 1853-ban Asbóth számára készített bizonyítványában a következőket találjuk erről: „ő volt, ki minden különös előkészületek nélkül egy éjen át hidat vert a Garamon, mely 40,000 főnyi hadseregünket a nagysarlói dicső csata mezejére vezette”m. Más forrás azonban nem erősíti meg Kossuth bizonyítványát. A híd az első hadtest, Klapka hadteste számára készült, és biztos, hogy Asbóth a napokban csatlakozott Klapkához, de az első biztos adatot arra nézve, hogy Asbóth újból Klapka mellett van, Klapkának április 20-ai, Asbóthhoz intézett parancsa szolgáltatja: Azon 6 fontos lovas üteg, amely Fajkürtőre jővén Csekébe vált rendelve, nem oda, - hanem Asbóth Kapitány úrral együtt rögtön Kóltára induljon. ”109 így csak annyit mondhatunk: elképzelhető, hogy tényleg Asbóth építette a kálnai hidat. Az imént idézett utasítás egyébként arról is tanúskodik, hogy Asbóth nemcsak hadmérnökként dolgozott, hanem segédtiszti feladatokat is ellátott Klapka mellett a tavaszi hadjárat végső szakaszában. A parancs hátoldalán ugyanis még különböző, rendszerint ceruzával, sebtében - talán lóháton - feljegyzett üzenetek, utasítások találhatók. Például egyebek mellett egy utasítás, mely szerint minden zászlóalj adja át a javításra szoruló fegyvereket Vándorfy Miksa őrnagynak, az 1. hadtest tábori télparancsnokának. Vélhetően Asbóth feladata volt a parancs továbbítása. Április 22-én érkezett meg Asbóth Komáromba.110 Arra nézve adatot nem találtam, hogy volt-e köze As- bóthnak a Dunán a következő napokban épülő tutajhíd- hoz. Kossuth bizonyítványa szerint Asbóth a komáromi csatában (április 26.) is kitüntette magát,111 de ezt más forrás nem erősíti meg.112 Asbóth, miután végre megérkezett Komáromba, szerette volna hivatalát elfoglalni. Ám ebben megakadályozta Thaly Zsigmond, aki időközben már megszerezte magának ezt a posztot.113 Ludvigh János kormány- biztos is megemlékezett Asbóth és Thaly találkozásáról, amelynek szemtanúja volt: Asbóth „Komáromba
