Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Muzeológiai tanulmányok - Horváth Imre: Egy spanyolozott borotvatok harmadik élete
308 Horváth Imre 5. Terpentinnel való tisztítás A díszítőviasz oldódik, csekély tisztítóhatás mellett. 6. Metanol és diklór-metán keverékével történő tisztítás. Elfogadható tisztítóhatás, de a spanyolozás is oldódik. Mindezek figyelembevételével végül is úgy döntöttem, hogy az első tisztítási módszert mechanikai tisztítással kombinálva fogom alkalmazni. így a zsíralkohol- szulfát vizes oldata fellazította a szennyeződést, amit szike segítségével mikroszkópos nagyítás mellett eltávolítottam a felületről. Ezt a műveletet párszor megismételtem, amíg a megfelelően tisztított hatást el nem értem. A mechanikai tisztításra a nagyon vastag szennyeződés miatt volt szükség, mert így a lerövidített eljárással nem nedvesedett át annyira a borotvátok anyaga. A mikroszkópos nagyítás mellett végzett mechanikai tisztítás egyik nagy előnye, hogy pontosan addig tisztítom a műtárgy felületét, ameddig a szennyeződés tart. (12-14. kép) Mivel a borotvatartó faanyagán aktív rovarfertőzés jelei nem láthatók, ezért fertőtlenítését nem tartottam szükségesnek. Egy másik nyomós érv is emellett szól, hiszen a megelőző és megszüntető faanyagvédőszer oldószere szerves alapú, amely oldhatja vagy felpuhíthatja a viaszt, ez pedig különböző károsodásokat okozhat, pl. poros szennyeződés megkötését, a viasz deformáló- dását, esetleg kiesését. Az itt bemutatott képeken jól lehet látni a borotvátok restaurálás előtti és utáni állapotát (15-18. kép), továbbá megfigyelhető a restaurálás folyamata. Jegyzetek 1 CZAGÁNY 1983. 12-14. 2 HOFER-FÉL 1994. 9. 3 MANGA 1972. 50. 4 MANGA 1963. 22. 5 DOMANOVSZKY 1981. (I. kötet) 227. 6 SZELESTEY 1996. 319-323. 7 Bizsók: apró szerszám, rövid pengéjét ólomöntéssel erősítik a nyélbe, tehát nem lehet behajtani. A hegyére kukoricacsutkát vagy faragott pengetokot helyeztek, hogy ne szúija ki a tarisznyát és a pengéjét is védje. A bizsókból - amely a kés pásztori neve - több darabot tartottak a tarisznyában a különböző faragásokhoz. MALONYAY: 1911. 101. 8 Magyar néprajzi lexikon 4. 487. 9 FÉL-HOFER-K. Csilléry 1969. 83. 10 GRÁFIK 1996. 336. 11 Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de megjegyzem, hogy a betyárokkal raboskodó, fafaragó Németh Mihályt, a munkáit azonosító Szelestey László két cikkében is (a Vasi Szemlében 1992-ben, valamint a Göcseji Múzeum 1993-ban kiadott Jó pásztorok hagyatéka c. katalógusában) Deák Antal táblabíró kocsisaként, másutt (az 1988/4-es Elet és Tudományban, majd az 1996-ban megjelent Vas Megye Népművészetében) Deák György táblabíró kocsisaként említi. A kettő közül valószínűleg Deák György zalatámoki földbirtokos lehetett Németh Mihály munkaadója, Deák Antal ugyanis a Ferenczi Zoltán által készített nemzetségtábla szerint két generációval fiatalabb volt, így nem lehetett Németh Mihály kortársa. FERENCZY 1904. 458-459. 12 MALONYAY 1911. 193. 13 SZELESTEY 1980/2. 30-33. 14 MALONYAY 1911. 190. Irodalom BÁTKY 1906 Bátky Zsigmond: Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére. Budapest, 1906. BÁTKY- GYÖRFFY- VISKI (é.n.) BátkyZsigmond - Győrffy István - Visky Károly A magyarság tárgyi néprajza. [Budapest] [1918— 1920 között] CZAGÁNY 1983 Czagány Lajos: A fa díszítő faragása. Budapest, 1983. DOMANOVSZKY 1981 Domanovszky Sándor: A magyar nép díszítő- művészete I-II. Budapest, 1981. FÉL-HOFER- K. CSILLÉRY 1969 Fél Edit - Hofer Tamás - K. CSilléry Klára A magyar népművészet. Budapest, 1981. FERENCZI 1904 Ferenczi Zoltán: Deák élete. Budapest, 1904 GRÁFIK 1992 Gráfik Imre: Gondolatok Vas megye
