Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Muzeológiai tanulmányok - Berdán Zsuzsanna: Domesticatio et sepultura (Ember és állat viszonya a XXI: században)
298 Berdán Zsuzsanna jelenik meg a família életében, vagy az egyén a háziállattal alakít ki egy családot. Ez a szemléletmód odáig terjedhet, hogy kedvencünk elvesztését embertársunk haláleseteként éljük meg. Az állatvilágot a már említett szempontok mellett az ember más megközelítésből is osztályozhatja, pl. reá veszélyes, vagy ártalmatlan osztályokat különböztethetünk meg. Régebben a veszélyes fajok elejtése dicsőségnek számított, ma már ártalmatlan fajok leöléséért is jutalom jár a vadászversenyeken. A veszélyes állatokat nem csak arra használta az emberiség, hogy erejét, és bátorságát bizonyítsa. Sokszor, embertársaik ellen fordítva, gyilkos fegyverként jelentek meg bizonyos kultúrákban, mint pl. az ókori Rómában az állatviadalokon. Természetesen a győztest annak idején is ünnepelték, akárcsak a mai spanyolországi bikaviadalokon.81 Az ember és állatvilág kapcsolatának alakulását, leginkább a földrajzi elhelyezkedés, és az adott nép kulturális jellemzői határozták meg. (Gondoljunk csak az inuitok szánhúzó kutyáira, vagy a japánok házőrzőire, a tücskökre, amelyek néhány helyen még mindig megtalálhatók Japánban.)82 Amikor haszonállatokat különböztetünk meg az ember számára haszontalan állatoktól, gondolnunk kell arra, hogy minden állat hasznos a maga nemében, hiszen része a táplálékláncnak, része az ökológiai közösségnek. Ezért is jelent problémát egyes fajok kihalása. Régebben, amikor az emberiség közelebbi kapcsolatban élt a természettel, jellemzőbb volt egy-egy állat majdnem teljes körű hasznosítása, mint pl. az indián kultúrákban a bölényé, vagy honfoglaló őseinknél a lóé. Korunkban az egyes fajtákat meghatározott tulajdonságaik miatt tenyésztik (tojó, hús-állat, tejelő stb.). Magyarországon az állattenyésztés haszna az élelmiszer-ellátás, az ipari alapanyagok termelése (gyapjú, bőr, csont), az állattenyésztés melléktermékei közül az istállótrágya a talaj tápanyagellátásához hasznos. Magyarország nemzetgazdasága számára exportérdekből is fontos, nem beszélve a munkahelyteremtés szempontjáról.83 Napjainkban, hazánkban is egyre inkább előtérbe kerülnek a szabadidő eltöltése érdekében tartott gazdasági állatok és a hobbiállatok. Jelentős szerepet játszik azonban az őshonos fajok fenntartása, génmegőrzése, ezek ugyanis hozzátartoznak a hungari- cumokhoz, kulturális örökségünk részei.84 Jegyzetek 1 BÖKÖNYI 1978. 10. 2 Uo.ll. 3 Baldwin Spencer és F. J. Gillen az ausztrál kontinensen végeztek kutatásokat, és meglehetősen sok törzs vallási rendszerét vizsgálták, majd rendszerezett formában mutatták be a tényeket. Emile Dürkheim: A vallási élet elemi formái című munkájában a totemizmus magyarázatához az előbbi két kutató eredményeit is felhasználja. DÜRKHEIM 2003. 60. 4 CEY-BERT 2003.79, 114. 5 BODROGI 1997. 141. 6 Bővebben lásd: Általános álattenyésztés 2004. 23-30. 7 OTTERSTEDT 2012 In: Bundeszentrale fur politische Bildung: Aus Politik und Zeitgeschichte 2012/8-9: 14. 8 BÖKÖNYI 1978. 63-65. 9 SZABÓFALVI 2001.800. 10 DAVIS-VALL A 1978. 608-610. 11 PETRASCH 2007. 295-308. Lásd még: ZALAI- GAÁL 1990 12 BÍRÓ 1997. 12. 13 FREUND 1988. 139. 14 KOVRIG 1999,99-120, VÖRÖS 1999.99-142. 15 Uo. 16 PALÁDI KOVÁCS 2001.617-618. 17 BODROGI 1997. 12-22. 18 A magyar honfoglalás kútfői 2000. 3. 19 Bizánci Kútfők. Összeállította: Marczali Henrik és Dr. Vári Dezső. In: A magyar honfoglalás kútfői. 2000. 35-39. 20 Keleti Kútfők. Összeállította, fordította és jegyzetekkel kísérte: Gr. Kuun Géza. In: Uo. 167. Lásd továbbá: GYŐRFFY 1975, KRISTÓ 2002 21 PALÁDI KOVÁCS ATTILA 2001. 599. 22 BÖKÖNYI 1994.232. 23 A magyar honfoglalás kútfői 2000. 516-517. 24 CEY-BERT 2003. 78, 130. 25 Lásd: SZÁRAZ 2009, SZÁRAZ 2010, 118-138. A témáról bővebben: JANKOVICS 2004. 26 LÁSZLÓ 1994. 20-21. A háziasítással kapcsolatban lásd még: BARTOSIEWICZ 2000. 27 A ló haszonvételi formáiról bővebben lásd: PALÁDI KOVÁCS 2001.641-656. 28 PALÁDI KOVÁCS 2001. 617-618.
