Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Tanulmányok Asbóth Sándorról - Hermann Róbert: Asbóth Sándor és Julius Haynau afférja 1848 májusában
24 Hermann Róbert Kiss Miklós), a népből négyet (Oszvald György, Szeiler János, Veigl Vencel, Peres György). 4. Hollósy főbíró és egy esküdt útján a megye felszólítja a várost, hogy délután négy órakor tartsanak rendkívüli városi közgyűlést. 5. A határozatokhoz a jelenlévők mindegyike hozzászólhat. A délutáni városi közgyűlésre a 20.000 lakosból már 5-6000 fő gyűlt össze, ezért azt nem a városházán, hanem a piactéren tartották. A vezérszónok ismét Gorove volt; a népgyűlés elfogadta a 12 pontot, sőt, követelésként még hozzáadta a katonai Határőrvidéknek a bécsi Udvari Haditanács fennhatósága alól történő felszabadítását, a lakosságnak a katonai terhek alól való felmentését, s a terület Magyarországhoz történő visszacsatolását. A városban a rend fenntartására harmincfős bizottmányt választottak, s úgy határoztak, hogy másnap megkezdik a nemzetőrségbe jelentkezők összeírását. A forradalom győzelmét jelezte, hogy a középületeket magyar zászlókkal díszítették fel.2 Március 20-án „a megyei pecsovics párt” Ambrózy György alispán vezetésével ellentámadásba lendült, s a megyei nemességet próbálta meg felizgatni a megyei közcsendi bizottmány ellen. Ambrózy a megyeházba tanácskozást hívott össze, „ de a bizottmányi tagok erélyesen emelvén ki a bizottmány eljárásának épségbeni megőrzése szükségét, a tanácskozmány szétoszlott. ”3 Március 21-én érkezett meg Temesvárra Batthyány Lajos miniszterelnök első, 1848. március 17-én Pozsonyban kelt körlevele, amely a rend fenntartására szólított fel, s nyilván ezzel együtt érkezett Batthyány miniszterelnöki megbízásának híre is. Előbb a város-, majd a megyeházán tartottak újabb gyűlést, s a volt ellenzék kijelentette, „ miként most székeit cseréli, s kormánypárttá alakul. ”4 A hatóságok amúgy is tudták a dolgukat, hiszen a városi hatóság éppen az előző nap szólított fel minden hazafit a rend és köznyugalom fenntartására.5 Március 22-én Temes megye Temesvár várossal közös ünnepély tartott „a nemzeti fiiggetlenség és szabadság nagy napját megülendő”. Az ünnepélyen „a hatóságok mind jelen valónak, még a katonaiak is, a kommandíro- zó báró Piret vezetése alatt. ” A szervezők gondoskodtak arról, „hogy a manifestatiónak minden nyilvános ága tisztán magyar legyen. ” Ez nem aratott osztatlan tetszést, néhány prókátor „szerette volna, ha ez alkalommal illír és szerb szimpátiák is kitörhetének”. Némileg beárnyékolta az ünnepet, hogy miután valamennyi vallás papjai nyilvános istentiszteletet tartottak, a nép egy része felingerült a zsidók ellen. Ezt követően újabb megyegyűlést tartottak, ahol a miniszterelnöki körlevél szellemének megfelelően, a rendre ügyelő bizottmány visszaadta megbízatását, s a rend fenntartását a megyei hatóságra bízta. Március 23-24-én megkezdődött a nemzetőrség összeírása, 25-éig 370 fő jelentkezett.6 Március 24-én Bécsben kelt levelében leköszönt a megye adminisztrátori tisztéről Ambrózy Lajos báró.7 Március végén a városban már ingerültség mutatkozott a zsidók ellen, de a városi hatóság ellen is bujto- gattak. A nemzetőrség szervezése kapcsán aggodalmat keltett a tervezett nemzetőrségi törvény azon passzusa, amely a nemzetőröket a város határán kívüli szolgálatra kötelezte volna.8 Vukovics Sebő egy félhivatalos jelentésében arról írt, hogy a zsidók elleni fellépést a város polgármestere (Preyer János) részint gyávaságával, részint nemtörődömségével maga is elősegíti.9 A megye és a város közönsége élénk figyelemmel kísérte az 1848. március-április fordulóján a független felelős minisztériumról szóló törvényért Bécs, Pozsony és Budapest között folyó küzdelmet, s amikor az uralkodó március 28-i leiratában az úrbéri szolgáltatások megszüntetéséről szóló március 18-i és a felelős magyar kormányról szóló március 23-i törvényjavaslat átdolgozására szólította fel az országgyűlést, mivel az önálló magyar had- és pénzügyhöz nem járulhat hozzá, az úrbéri törvényjavaslatban pedig nem látja biztosítva a birtokosok kárpótlását, a megyei hatóság tiltakozott ez ellen.10 Április 4-én a megyében követválasztást akartak tartani, hogy a megye március 15-én leköszönt konzervatív követeit liberálisokkal váltsák fel. Miután azonban várható volt, hogy a rendi országgyűlés rövidesen befejezi munkáját, ettől eltekintettek, ám miután Ambrózy György alispán bejelentette a lemondását, Ambrózy Lajos főispáni helytartó pedig írásban közölte azt, a nagyobbrészt szintén konzervatívokból álló megyei tisztikar egésze lemondott. Ezt követően megválasztották a két új alispánt, Vukovics Sebőt és Kulterer Ignácot, majd egy kilenctagú választmányt bíztak meg azzal, hogy készítse elő a tisztújítást, amit másnap, április 5-én meg is tartottak. (Asbóth Sándor nem volt a megválasztottak között.)11 A megye még április 4-én tisztelgő feliratot juttatott el Batthyány Lajos miniszterelnökhöz, amelyben bizalmát nyilvánította az új kormány iránt.12 A március 31-i, a felelős minisztériumot jóváhagyó királyi leiratot a megye közgyűlési határozatban üdvözölte április 5-én.13 A kormány kinevezése és a törvények április 11-i szentesítése után megnyugodhattak a kedélyek, ám a város és a megye közönségét április 24-én Nagykikin- dán kitört zavargások, majd az egyre agresszívabb szerb nemzeti mozgalom kezdte foglalkoztatni. Vukovics Sebő, aki korábban amiatt aggódott, hogy a három bánsági határőrezred valamennyi zászlóalja még az ezred- kerületben állomásozik, a nagykikindai zavargásokról értesülve immár arra szólította fel Piret altábornagyot, hogy a cs. kir hadügyminisztérium által Illíriába rendelt határőrzászlóaljak útba indítását egyelőre halassza el, amit Piret a cs. kir. hadügyminisztériumtól érkező egyenes utasítás hiányában vonakodott megtenni.14
