Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)

Muzeológiai tanulmányok - Cseh Valentin: Egy elfeledett zalai köznemesi család, az Ormándiak

224

Cseh Valentin

amit 1549. január 4-én, csütörtökön Ormándon mutatott be a nevezetteknek Balázs szerzetes, a kapomaki kon- vent kiküldött embere.40

Ugyancsak egy hatalmaskodási ügy miatt utasították Pozsonyból a kapomaki konventet 1543. február 18-án, hogy folytassanak le eljárást Ormándi István, Ormándi János és Dénesfalvi László ellen, mert mindszenti Montor Tamás lányának, Magdolna nemes kisasszonynak tordafalvai birtokáról 200 forint értékben vittek el 12 vashordó bort, továbbá a sértett birtokának egy részét elfoglalták. Az idézést a személyes jelenlét bírósága elé pár nap múlva, 1543. február 26-án, kedden Ormándon mutatta be a kapomaki konvent szerzetese.41

Ugyanakkor nemcsak hatalmaskodási ügyek miatt szerepeltek a család tagjai ebben az esztendőben a forrásokban. Ormándi János fiai, Pál42 és Ferenc nevében többek mellett maga is tiltakozott Dénesfalvi János Zepenyekoppány, Egregy, Diás, Lak, Lórántháza birtokokba való beiktatása ellen 1543. június 7-én.43 A következő év tavaszán I. Ferdinánd király elrendelte,44 hogy Ormándi István és Kislickói Jánosa Balázs Szántói Botka Miklós kérésének megfelelően a kapomaki konvent előtt bevallást tegyen Szántói Botka Imre lányának leánynegyedével kapcsolatban.

Közben a család tagjai a hatalmaskodásokban továbbra is jeleskedtek, ugyanis Ormándi István Bán- ffy Istvánnal és Dénesfalvi Lászlóval közösen 1545- ben rátámadt Háshágyi Dénes özvegye, kányaföldi Kerecsényi Katalin és fiai Ferenc, Balázs és Imre kehidai birtokára, s az ott álló kúriájukra, és 53 ökröt, tehenet, borjút, 150 disznót, élelmiszert, házi felszereléseket és bútorokat raboltak el a családtól és jobbágyaiktól. A hatalmaskodás miatt 600 hold földet nem tudtak megművelni, és így 3000 forint kár keletkezett.45 E támadásban annak is szerepe volt, hogy Kerecsényi Katalin férje életében Nádasdy Tamás familiárisa volt, azonban a Nádasdy és a Bánffy család között komoly politikai ellentétek voltak, amelyek az egymás elleni hatalmaskodásokhoz is okot szolgáltattak.46Azonban nem mindig támadóként voltak érintettek az Ormándi család tagjai a hatalmaskodásokban, hanem időnként előfordult, hogy ők voltak a sértettjei az ilyen eseményeknek. 1546. szeptember 27-én isebori Petri Ferenc fegyvereseivel megtámadta Ormándi István isebori birtokát, ahonnan elűzték Kalamár Benedek, Mihály és Ferenc nevű jobbágyait azok telkeiről, továbbá 100 forint értékű házi felszerelést raboltak el Ormándi István nemesi kúriájából, ami miatt Nádasdy Tamás országbíró az elkövetőket a személyes jelenlét bírósága elé idézte.47

1548-ban Ormándi Mihály leányának, Annának, Szentmihályi Gáspár feleségének a Szentmihály birtokból járó hitbére és jegyajándéka miatt pereskedtek. E perben Szecsődi Tarródi Péter, Ormándi Mihály felesége, Dorottya lánya, valamint Mártának Veronika nevű

lánya, Bertalan fia, Dénesfalvi János és Ormándi Mihály Ilona nevű leánya és Dénesfalvi László fia volt a felperes, míg Szentbalázsi Zele Péter és Jakab, továbbá Háshágyi Ferenc, Balázs és Imre volt az alperes.48A család vagyoni helyzetét mutatja, hogy 1549-ben Ormándi Istvánnak és Jánosnak Ormándon és Kislickóban 8 portája, 6 zsellérje, 5 új jobbágytelke és 4 szolgája volt49 Ormándi István több birtokát is elzálogosította ebben az évben, hogy Orsolya leánya kiházasítási költségeit fedezni tudja. Mihályfalvi Jánosnak 50 forintért elzálogosította birtokrészeit Iseborban, Pacsán, Horvátiban és Búbereken. Továbbá ugyanezen birtokokon, kivéve egy pacsai jobbágytelket és szőlőt, 108 forintért Rajki Gábornak adta zálogba a maga, a felesége, Márta gyermekei: Pál, Ferenc, Gábor és Sebestyén, valamint Akosházi Sárkány Benedek és annak felesége, Orsolya, illetve Veronika, továbbá Kata nevű lányaik nevében.50

Ebben az évben Ormándi János 111 forintért elzálogosította ugyancsak Rajki Gábornak, továbbá Rajki Jánosnak felesége, Dorottya, és Aszúvölgyi Annától született gyermekei, Ormándi Bálint51 és Julianna nevében aszúvölgyi és gutorföldei birtokait.52 1550. november 21-én a kispacsai Szentes Tamás bepanaszolta Ormándi Istvánt,53 Zala megye szolgabíráját egy őt sértő kijelentése miatt, s ünnepélyes tiltakozó nyilatkozatot tett a kapomaki konvent előtt.54 Az év során Ormándi Jánost Zágorhida, lsebor, Aszúvölgy, Gutorfölde és Horváti birtokokba iktatták be.55

1551-ben56 Ormándi Jánost zágorhidai Lóránt Péter hatalmaskodási ügyben idézték meg, mert Ormándi János pölöskei Ördög Mátyással és pölöskei Ördög Lászlóval57 hatalmaskodott Zágorhida, Vagyonföl- de, Belewsy, Szőlős és Eördögfalva településeken.58 Ugyanez az Ormándi János 1549-ben a Zala megyei Aszúvölgy, Kislickó, Medes, Pórszombat és Ormánd falvakban 14 portával, 6 zsellérrel, 5 újonnan létesült jobbágytelekkel és 2 szolgálóval rendelkezett. Mint lovastiszt harcolt 1552-ben Eger ostrománál, ahol az ostrom 12-dik napján Bay Ferenc, Figedy János, Pethő Gáspár és Zolthay István lovastisztekkel kitört a várból.

Az ostromról Tinódi Lantos Sebestyén is beszámolt az „Eger vár viadaljáról való ének história” című művében:

„Tizenkettődnapön ugyanott esék. /Azon napon ebéd után történek, / Vitézökben az várból kiütének, / Az jó Pető Gáspár Zoltai Istvánval, / Főlegényökvel, Figedi Jánosval, / Bay Ferenc az Ormándi Jánosval / Szépen harcolónak azpogánokval.”59

De nem csak ő, hanem a XIX. századi költőóriás, Vörösmarty Mihály is megemlékezett erről Eger című hőskölteményében:

,JZgy gond tartja Petőt, kirohan valamennyi huszárral, /Se lövetek fészkét porral vettetni törekszik. /Zoltai vágtat, öl, űz, szaladok közt kémli Oroszlánt. / Fiasz-