Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Tanulmányok Asbóth Sándorról - Kurucz György: Az Asbóth család és Keszthely: Asbóth János keszthelyi tanári és uradalmi tiszti tevékenysége, 1801–1818
Az Asbóth család és Keszthely 17 se szerint való oly irásbéli rendelést tenni méltóztas- son, melynél fogva a gazdaságbéli szükséges erőnket megtartván vagy kipótolván, egyszersmind olyas újabb restantiáktól mentek lehessünk, melyeknek lefizetése a mostani és jövendő környülállásokra nézve felette bajos vagy éppen lehetetlen volna. ”55 Figyelemre méltónak tűnik ugyanakkor egy másik eset, amikor Balatonkeresztúron tűzvész pusztított. Laky István számtartó tudósítása szerint „ 48 Jobbágy - Házbul földig hamuvá lett 43 ”. A georgikoni tanárok és praktikánsok felajánlási íve szerint 43 ft 54xr (krajcár) összeget gyűjtöttek össze a károsultak részére, s ebből Asbóth 8 forintot jegyzett, s a Directióhoz küldött levelében külön köszönetét mondott felettesei hasonló jellegű adakozásáért.56 Festetics maga téglával, fával segítette a károsultakat. Ugyanilyen szomorú esemény kapcsán tett jelentést Asbóth Festetics Györgynek 1817. április 15- én. 1817. április 12-én Keszthelyen hatalmas szélvihar támadt, s a Lehenye utcában keletkezett tűz szempillantás alatt átteijedt a Papi és Szalasztó utcára, minek következtében több ház kiégett. Összesen 126 ház szenvedett károsodást, de a házaknál sajnos fosztogatás is történt.57 Asbóth prefektusként, vagyis a Directio tagjaként ellenőrzési és javaslattevő jogkörében jóval nagyobb jogosultsággal és feladatkörrel bírt mint georgikoni tisztként. Ezt példázza az 1810. február 14-i jelentése, melyben a Georgikon tangazdaságának állapotáról éppúgy beszámolt, mint az „udvari gazdaságban” tapasztaltakról, vagyis a Festetics család és a személyzet közvetlen igényeit kielégíteni hivatott egységek működéséről. Mint írja, a Georgikonban nagyobb „abusust”, lemaradást sem az állattartásban, sem a kertben, a különböző szántóföldi szakaszokban, vagy a borok kezelésében nem talált. Mindamellett általában „középszerűnek” ítélte a gazdaság „elémenetelét” ezért a nagyobb remuneratióra (pénzjutalomra) nem tartotta érdemesnek a tiszteket. Kisebb összeg, vagyis 20ft kifizetését indokoltnak látta, de a gróf szándékai szerint fizetendő, ennél nagyobb összeget a penzionális kasszába szánta. Az udvari gazdasággal kapcsolatos megjegyzései viszont igazán figyelemre méltóak, mivel a kastély fogyasztási szokásaira is rávilágítanak. Asbóth jelentése szerint a borokat jó állapotban találta, valamennyi hordó tartalmát megkóstolta. A főzelékféléket, a tartósított élelmiszereket szintén megfelelően tartották a kastélyban. Ugyanígy, a család közvetlen tejtermékszükségletét szolgáló „tehenes és bivalos svejtzeria tűrhető karban vagyon Kifogásolta viszont a kávéfogyasztás mértékét, ezért javaslata szerint az udvari gazdaságban, „ minthogy a kávéban és cukorban most is nagy a consumtió... egy font kávéból 40 fintsa főzessen”.58 Szintén Asbóth eljárását, illetve Festetics rendszerező gyakorlatát tükrözi a fenéki istálló alkalmazottjairól készített táblázat, mely Hans Kegel ménesmestertől a csikósokig valamennyi alkalmazott fizetésen felüli jutalmát magában foglalta.59 Mindemellett a beköszöntő gyapjúkonjunktúra jeleként Festetics az 1810-es évek közepétől egyre több alkalommal küldte alkalmazottját Bécsbe, hogy értékesítési, szállítási feltételekről tárgyaljon. A Directio részéről minden ebben az időben kelt szerződést elsőként Asbóth János prefektus jegyzett.60 Festetics György utolsó nagyszabású, a nyelvújítás időszakához köthető kezdeményezése részleteinek kidolgozása szintén Asbóth nevéhez fűződik. A latin nyelvű tervezet Projectum de Heliconis Keszthelyensis institutione címmel 1816. december 30-án kelt Keszthelyen, s a rendezvény lebonyolításának technikai részleteire is kiért, többek között a georgikoni hallgatók pályaműveinek előadására, a jutalmazásokra.61 A keszthelyi iskolák által 1804-től elindított nyári ünnepélyeket, amelyeken a diákság pályaműveket, verseket adott elő, illetve a Festetics által alapított keszthelyi zeneiskola növendékei koncerteket adtak, e későbbi ünnepségsorozat előzményének tekinthetjük. Az iskolaalapító keszthelyi gróf pedig kezdettől fogva igyekezett kellő publicitást adni e rendezvényeknek. Ennek egyik példáját adja Berzsenyi Dániel Festetics Györgyhöz intézett 1816. november 15- én kelt levele, amelyben felrója a grófnak, hogy a georgikoni kiadványok német nyelvűek: „Rumi [Rumy Károly György, a Georgikon ökonómia professzora — K. Gy.] megajándékoza engem a Georgikonnak legújabb nyomtatványnál. Elhültem - elhaltam látván, hogy azok mind németek! — Én Keszthelyen egy magyar Veimárt óhajtók látni. ”62 Bár közvetlenül más forrásokkal nem megerősíthető, de feltételezhetően ez a levél indította a keszthelyi grófot arra, hogy utasítsa Asbóthot a helikoni ünnepségek tervezetének kidolgozására. Az Asbóth által kidolgozott tervezet a korábbi georgikoni vizsgákat meghaladva, illetve az egyéb keszthelyi iskolai rendezvényekhez képest, kimondottan a hazai irodalmi élet vezető személyiségeinek részvételével számolt.63 Mindamellett az ünnepségsorozat elnevezése is figyelemre méltó. Az ókori mitológiai hivatkozás mellett, közvetlen utalásként is értelmezhető Keszthely új Helikonként való bevezetése a korabeli hazai irodalmi köztudatba. A névválasztás szintén nem lehet véletlen, hiszen Festetics - az egykori szabadkőműves - Bruder Heliconus-ként volt ismert.64 Asbóth egyébként a korábbi keszthelyi rendezvények előkészítésében is komoly szerepet játszott, így többek között János főherceg 1809. évi látogatása idején, illetve a georgikoni vizsgák publicitásának biztosításában.65 Asbóth az utolsó helikoni ünnepségen már nem vett részt. Berzsenyi Kazinczy Ferenchez írt levelében nemcsak Festetics betegségének, hanem a halk szavú, de nagy műveltségű és kellemes modorú, egykori göt- tingeni diák távozásának is tulajdonította a rendezvény
