Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Muzeológiai tanulmányok - Müller Róbert: Késő római kori vaseszköz lelet Vindornyafokról
Késő római kori vaseszköz lelet Vindornyafokról 175 Zugmantelből (JACOBI 1924, 72, Taf. II.), Mainz- ból (Jahresbericht 29.), Saalburgból (GAITSCH 1984, 389, Abb. 4.) és a Rajnából (KÜNZL 1993/2 132, Taf. 611.). 53 NOTH DU RFTER 1979, Taf. 22/329. 54 FEUGÉRE 2000, 170, Fig. 3/1. 55 CURLE 1911, Pl. LXII/6. 56 A Felső-Duna vidéki típusnál pl. a weissenburgi táborból (FABRICIUS 1914, 41, Taf X/l.) és Regensburg-Kumfmühlből (HENNING 1991, 52. Abb. 3/a.). A Rajna vidéki típusnál Compiégne (HENNING 1991, 52. Abb. 3/c.). 57 Pl. REES 1979, 473-480.; PIETSCH 1983, 69, Abb. 22.; POHÁNKA 1986, 155-158. 58 MÜLLER 1982, 496,21. kép. 59 Pl. a stockstadti és a zugmanteli táborból (DREXEL 1914, Taf IX/7 és 80; JACOBI 1924, Taf. II.), Newsteadból (CURLE 1911, Pl. LXII/1, 3-6.) vagy Neupotznál a Rajnából (KÜNZL 1993/2, Taf 42/39 és Taf 43/40 60 Pl. PIETSCH, 1983, Taf 24/536.; HENNING 1985, Abb. 2/1. 61 SCHÖNBERGER 1967, 142, Abb. 9/12. 62 Pl. Gattenbachból (WELCKER 1939, Taf 29), Augsburg-Oberhausenből (HÜBENER 1973, Taf. 19/7, 9, 10), Waldfischbachból (GAITSCH 1984, 386, Abb. 3) és Heldenbergenből (CZYSZ 2003, Taf. 35/B622). 63 Pl. Angliában a Newsteadben egy 1. század végi erődből kerültek elő acél pengéjű kaszák, míg a D-angliai, vas pengéjű kaszák a késő császárkorban kerültek a földbe (MANNING 1976, 4.). 64 HENNING 1985, 581; FINGERLIN 1997,132-133; KOCH 1997, 192, Abb. 199. 65 A fogazott élű sarlóknál a fogazás mindig a penge alsó felületén található (KÁNTOR 1926, 85.). 66 MÜLLER 1982,479. 67 Ezt a lehetőséget már WHITE (1967, 82-83. és 207- 208.) is felvetette. 68 Pl. MÜLLER 1982, 87-88., Nr. 266-273 (Hajmáskér); 150. Nr. 625-626 (Nagyberki-Szalacska); 291. Nr. 1273-1278 (Őcsény); MÜLLER 1994, 180-182. és 4-5. ábra. 69 TAKÁCS 1967, 5-7. 70 K. KOVÁCS 1982,609. 71 JACOBI 1974, 175-176. és Taf. 49.; NOTHDURFTER 1979, 52. és Taf. 31.; DOLENZ 1998,96. és Taf. 22. 72 A LT-D zablák karikaátmérője általában 5-9,5 cm, a két karika közötti távolság 7,5-11,5 cm (JACOBI 1974, 175-176,; NOTHDURFTER 1979, 52.). A kovácsolt cigányzablák átlagban 18 cm hosszúak (K. KOVÁCS 1982, 608.). A vindornyafoki zabla karikaátmérője 5,4-5,7 cm, a két karika közti távolság viszont 14 cm, a teljes hosszúság pedig 25,2 cm. 73 Pl. KÜNZL 1993/2, 111. G20-G21 és Taf. 544.; SCHLEIERMACHER 2000, 176. és Taf 2/2-4. 74 Pl. KÜNZL 1993/2, 112. G26-G28 és Taf 545.; SCHLEIERMACHER 2000, 185. Taf. 6/15-16,18-23. 75 GSCHWIND 1998, 120, Abb. 7/10. 76 Általános tendencia, hogy a kocsikerék mérete növekedett. A Hallstatt koriak általában 70-90 cm átmé- rőjűek voltak, a korai LT-ben 80-90 cm, a késő LT időszakban már inkább 90-95 cm (NOTHDURFTER 1979,54.). A római kocsi temetkezésekben talált kerekek átmérője hozzávetőleg 100 cm volt (KISS 1989, 29.). A Neupotznál a Rajnából kiemelt késő római kincsben a hét kerékvasalás átmérője 101,1 és 119,3 cm között változott (KÜNZL 1993/2, 79-80. F89-F94 és F97; Taf. 413-419.). Persze előfordultak kisebb vasalások is, pl. a zugmanteli táborban két kútból kerültek elő 84 cm átmérőjű kocsikerekek (JACOBI 1924, 105. és Abb. 31-32.). 77 Pl. a waldmössingeni leletben három kerékhez tartozó öt vasalás töredék volt (RABOLD 1984, 17.). 78 B. THOMAS 1964, 109-110.; MÜLLER 1982,291- 292. A 4 cm széles vasalást négy szeggel rögzítették a kerékhez. 79 JACOBI 1897, 448-449. és Taf. XXXXII/16-17.; JACOBS 1914, 41-42. és Taf. XVII/21. NOTHDURFTER 1979, 90. 80 MRT 3. 105. 19/8. lh. és 302. 10. tábla. 81 MÜLLER 1982, 261-262, Nr. 1177. 82 JACOBI 1897, Taf. 42/16 (Saalburg); JACOBS 1914, Taf. XVII/21 (pfúnzi tábor); NOTHDURFTER 1979, 91. Abb. 20/2 (Sálét bei Wagen, Kanton St. Gallen); KÜNZL 1993/2, Taf. 681, J48 (Neupotznál a Rajnából). 83 Aquincumi látványtár 161. Nr. 997. 84 A római kézbilincs csuklósán záródó, kéttagú eszköz, a másik végén a rugós zár is kéttagú, és a kettő közötti lánc hossza kb. 2 m (HERRMANN 1972, 16-17. és Abb. 33-34. 85 JACOBI 1974, 162-166. 86 MÜLLER 1994, 183 és 8. ábra 1, 3. 87 MÜLLER 1994, 8. ábra 2. 88 MÜLLER 1975,Abb. 2/11 (Cegléd-Madarászhalom, 13. század). 89 JACOBI 1974,39-40. 90 PIETSCH 1983,43. 91 PIETSCH 1983,44. és 81. Abb. 26. 92 PIETSCH 1983,43. és Taf. 14/326. 93 Pl. két kanálfúró volt a táci kovácsműhelyben (THOMAS 1964, Taf. CCXIIL); az úrkúti leletben (THOMAS 1964, 71. és Abb. 38.); a zugmanteli táborban (JACOBI 1924, Taf. XII/3-4.); a miénkhez hasonlóan három darab az osterburkeni leletben (WAGNER 1911, Fig. 338/7-9. földfúrónak meghatározva); négy
