Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)
Muzeológiai tanulmányok - Müller Róbert: Késő római kori vaseszköz lelet Vindornyafokról
Késő római kori vaseszköz lelet Vindornyafokról 173 volt. A vindornyafoki abba sorolható, amelyeknél két alacsony lábú függőlegesen álló oldalszalag közé kerek vagy négyszög keresztmetszetű pálcákat erősítettek, és így jött létre az a rács, amin sütni lehetett.98 Ilyen rostély került elő hiányos állapotban a Nemesvámos balácapusztai római villa 31. helyiségének a fűtés- csatornájából mezőgazdasági eszközökkel és kézműipari szerszámokkal együtt, és Rhé Gyula „négyágú villának” nevezte.99 Ilyen rostélyhoz tartozhattak az Augsburg-Oberhausenben talált, végeiken elvékonyodó vaspálcák.100 A másik változatot különböző méretű pálcákból állították össze, amelyek kisebb-nagyobb négyszögeket zárnak be, és a sarkait lábként röviden legörbítették. Ilyent ismerünk pl. a pfünzi táborból,101 a Kreimbach melletti Heidenburgból102 és Heilbronn- Böckingenből.103 A 20. számú ládavasalás annyiban tér el késővaskortól az újkorig ismert sarokvasalásoktól, hogy nem a faládára simuló lemezszalagból készült,104 hanem a láda oldalára merőleges, négyszög keresztmetszetű pálcából. Ez talán azzal magyarázható, hogy így még merevebbé vált a vasalás. A 21. sz. vaskarika nem keltezhető, rendeltetése nem határozható meg pontosan. Kaszaörv vagy kaszakarika nem lehetett, hiszen annak a késő vaskortól a késő középkorig nem változott a formája, és azok egyik oldala, - ahol a kasza nyéllemezére simult — egyenes.105 Munkaeszköz fanyelének rögzítéséhez túl nagy az átmérője.106 A hasonló méretű kis agyagkarikák szélesebbek.107 Valamilyen fatárgyat rögzíthettek vele, mert 1 Levele szerint a fémkeresős kincsvadászok vagy 400 db római érmet gyűjtöttek a lelőhelyen. 2 A kapa közelében még talált egy kerek bronz veretet is, amit a lelethez tartozóként adott át a KÖH-nek. Véleményem szerint nem biztos, hogy a lelethez tartozott, bár az nem kizárólag vastárgyakból állt, a leletek közt egy bronzlemez töredék is van. 3 Az általunk mért EOV adatok: y: 507,560; x: 170,595. 4 GAITSCH 1984, 394-400. 54 római kori vaseszköz leletet sorol fel. 5 MRT 2, 204. 47/1. lelőhely, a korrodált vastárgyakkal, köztük kanálvésővel együtt csaknem 9000 érem került elő Gallienustól Arcadiusig. Ez a lelőhely azonos a Nagyvázsony-Kab-hegy (B. TEIOMAS 1964, 70-71.) és a Veszprém-Zsófia puszta (BÍRÓ- SEY et al. 1998, 58.) lelőhelyekkel. 6 SOPRONI 1968; MESTERHÁZY 1990. Vasüstben elrejtve 705 db 4. század végi éremmel együtt vaskapa, balták zabla stb. kerültek elő. 7 BÍRÓ-SEY et al. 1998. egy nagy bronzedényben több mint 10.000 érem, a záró veret 378-ban készült, kopásnyom nem látszik rajta, tehát nem fűzték bele egy másik vastárgyba. A 22. számú vasszalag sem keltezhető, feltehetően egy félkész termék vagy egy nagyobb vastárgyról vált le. A bronzlemez darabkánk nem keltezhető, de hasonló, félkész, kalapácsnyomokat mutató lemeztöredékek kerültek elő a Keszthely-fenékpusztai késő császárkori bronzműves műhely maradványai közt is.108 A kerámiatöredék nem keltezhető pontosan. A szürke, homokszemcsékkel erősen soványított, jól kiégetett, kihajló, függőleges peremmel ellátott kerámiák már a középső császárkorban megjelentek, és a késő császárkor egyik leggyakoribb kerámiatípusát képviselik.109 Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a vindornyafoki vaseszköz lelet egy késő császárkori, feltehetően 4. századi villagazdaság eszközkészletének egy részét tartalmazza. Ezek közt újabb bizonyítékát nyertük a taligás nehézeke használatának: együtt került elő ekevas, csoroszlya és ekehúzó lánc. Az ekevas kopásnyomai alapján feltételezhetjük, hogy ezzel az ekével már ágyszántásra törekedtek. Szőlőmetsző kés ugyan nincs a leletben, de a két vaskos kapa a szőlőművelésre utal. A gazdaságban istállózó állattartással is foglalkoztak. A takarmányt a rendszeresen gondozott rétek kaszálásával biztosították. Ehhez nem csak a Pannóniára jellemző vas pengéjű hosszú kaszát használtak, hanem a Rajna vidékéről egy sokkal termelékenyebb acél pengéjű kaszát is. Ez egyelőre unikum a Kárpát-medencében. és 9 db vaseszköz — köztük ekevas és ekehúzólánc - kerültek elő. 8 GAITSCH 1978, 11; MEIER-ARENDT 1984. A csaknem 3500 érmét és a gazdag vaseszköz leletet 348-ban ásták el. 9 Pl. a Waldmössingen-i lelet csaknem 200 db töredékből áll, amit közlője „ócskavas-depot-nak” nevezett (ROBOLD 1984. 14.). 10 GAITSCH 1978,9. 11 SACH 1961,54-58.; BALASSA 1973, 71. 12 MÜLLER 1982,426. Fonyódról (Nr. 220); Keszthely- Fenékpusztáról (Nr. 389 és 393); Camuntumból (helyesen Nr. 698) és Scarbantiaból (Nr. 1650.) 13 MÜLLER 1982, 426. Fehérvárcsurgóról (Nr. 212) és Nemesvámos-Balácapusztáról (Nr. 659). 14 MÜLLER 1982,435. 15 BALASSA 1973, 130-132. 16 PODVINSKA, 1962, 75. 17 Pl. a gyulafirátóti vaseszköz leletben ekevassal és ekehúzó lánccal együtt egy 66,7 cm hosszú csoroszlya volt (PALÁGYI 2000, 22.).
