Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)

Muzeológiai tanulmányok - Müller Róbert: Késő római kori vaseszköz lelet Vindornyafokról

168 Müller Robert jobb oldala erősebben kopott. A bal köpüszámy 1,3 cm vastag, a jobb csak 0,8 cm. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy eredetileg a penge kissé aszimmetrikus volt, jobb oldalán egy keskeny vállal is rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy ez­zel az ekével már barázdaszántást végezhettek. 2. Csoroszlya (3. kép 1.). Nagy méretű, vaskos, jó minőségű vasból készült, erősen kopott példány. Súlya: 4340 gr. H: 65 cm; ebből a penge H: 19 cm. A szára négyszög keresztmetszetű, felső végén 2,6x3,9 cm, kö­zépen 3,0x3,8 cm, a pengetőnél 2,8x3,6 cm, elől kissé lekerekített. A szár végén kalapácsnyomok, az oldalán és a penge fok felőli részén kovácsolás nyomok figyel­hetők meg. A pengén jól látszik a hosszú használat nyo­ma, éle tompa, alsó része kopottabb, hegye lekereke­dett. Legn. penge Sz: 5,6 cm. Valószínűleg az ekevassal együtt szerelték fel egy ekére. 3. Ekehúzó lánc (4. kép 1.). Jó minőségű vasból kovácsolt, háromtagú, - egy tojás és két piskóta alakú láncszemből álló - viszonylag rövid példány. H: 43,7 cm. A nagy, tojás alakú karika átmérője: 22,4-16,9 cm. Keresztmetszete lekerekített sarkú négyszög: 1,2x1,6 - 1,3x2,05 cm, a legvastagabb a kerekebb oldal közepén, ahol a két végét összekovácsolták: 1,7x2,05 cm. A kö­zépső tag a legkisebb: H: 10,9 cm; Sz: 4,4 cm. Kereszt- metszete ugyancsak lekerekített négyszög: 1,25x1,4 - 1,35x1,5 cm. A harmadik szem H: 16,2 cm. Végét a típusnak megfelelően ellapították és kiszélesítették, Sz: 4,3 cm. Ez a tárgy is hosszabb ideig lehetett haszná­latban, de erősebb kopásnyom csak a tojás alakú lánc­szemen, a középső taggal való érintkezésnél figyelhető meg. Súlya 1280 gr. 4. Fejsze (2. kép 2.). Korrodált felületű, vaskos da­rab. H: 21, 5 cm. Az ovális nyéllyuk felfelé kissé tágul: 2,7x4,2 — 2,8x4,6 cm, tehát ékkel lehetett rögzíteni a fa nyelet. A megnyújtott fok 3,9 cm hosszú, és dom- borúan 3,5x4,8 cm-es felületben végződik. A levágott sarkú négyszög keresztmetszetű pengető: 2,8x3,7 cm. A penge enyhén szélesedik, lefelé kissé jobban. Az él sérült, mérhető él H: 6,7 cm. Súlya: 1320 gr miatt nem fegyverként, hanem favágó eszközként használhatták. 5. Kapa (5. kép 1.). Nagy méretű, korrodált felületű, kopott, vaskos példány. Foka 3,4x3,9 cm-es. Az ovális nyéllyuk alig tágul kifelé. Atm: belül 2,45-3,6 cm; kí­vül 2,5-3,7 cm. A nyéllyuknál a penge vastagsága eléri a 2,2 cm-t. A két váll aszimmetrikusan, enyhén csapott. Váll Sz: 20,7 cm. A lekerített élű penge végig élezett, kissé lefelé hajlik, így a nyél kb. 70°-os szöget zárt be a pengével. H: 24,2 cm; súlya: 1707 gr. 6. Kapa (6. kép 1.). Korrodált felületű, sérült, ko­pott, vaskos darab. Ez a tárgy került elő a felszínhez közel a lelettől kb. 3 m-re. Feltehetően a lelet legfelső darabja volt, és a mélyszántás hozta a felszínre. Eköz­ben az ekevas lehasított egy keskeny szalagot az eszköz oldalából, amely a konzerválás során megsemmisült. A másik oldala is sérült. Foka négyszögletes: 3,1x3,4 cm. Az ovális nyéllyuk teljesen egyenletes, átmérője: 2,6-3,45 cm. A nyéllyuknál a penge vastagsága eléri az 1,9 cm-t. Ennek a darabnak is aszimmetrikusan, eny­hén csapottak a vállai. Váll Sz: 20,1 cm. A végig élezett penge trapéz alakú volt, sarkai a hosszú használat során lekerekedtek. A penge és a fanyél kb. 72°-os szöget zár­tak be. H: 24,1 cm; súlya: 1732 gr. 7. Kasza (3. kép 2.). Korrodált felületű, kissé hi­ányos hosszú kasza. A négyszög keresztmetszetű (0,7x2,5 cm) nyéllemez végén 1,7 cm-t kiemelkedő, élben végződő makk van. A nyéllemez először alig észrevehetően hátra, majd erős íveléssel előre hajlik, és megvastagított (1,0x2,5 cm). A 3 cm széles, hegyesszö­gű háromszög keresztmetszetű penge kb. 20 cm hosz- szan 76°-os szöget zár be a nyéllemez irányával, majd csaknem 40 cm hosszan előrehajlik. Ez a rész már csak 44°-ot zár be a nyéllemezzel. Itt a penge szélessége már csak 2,3 cm. A penge harmadik része egyenletes íve- lődéssel tovább hajlik előre. Az eszköz hegye hiány­zik. Penge szélessége a törésnél: 1,6 cm. Eredeti FI: kb. 100 cm; mérhető FI: 89,8 cm; mérhető él El: 82,7 cm. A nyéllemez és a penge egy síkban vannak. A fanyelet a makkal és legalább egy kaszaörvvel erősítették a pen­géhez. Súlya: 940 gr. 8. Kasza (3. kép 3.). Fliányos, két darabra törött hosszú kasza. A keskeny, 0,4x 1,8 cm-es nyéllemez vé­gére merőlegesen egy 3,3 cm hosszú, élben végződő tüske emelkedik ki. A 10 cm hosszú nyéllemez 4,5 cin­ig szélesedik, a fokánál fokozatosan emelkedik ki az acélpengét merevítő ormó. A végétől 16 cm-re, az or- móhoz közel, egy 2,6 cm hosszú szegecs töri át a pen­gét, amely egy 3,7 cm széles, rombusz alakú, lehajlított végű lemezben végződik. A fanyelet a nyéllemez végén lévő tüske és a szegecs rögzítette a kaszához. A nyélle­mez és a penge egy síkban vannak. A pengető szélessé­ge 5,1 cm; a 0,7 cm széles ormó 1,0 cm-t emelkedik ki. A penge erősen ívelődve hajlik előre, majd egy csak­nem 30 cm hosszú egyenes szakasz következik. Ez a rész kb. 53°-os szöget zárt be a nyéllel. Ezt követően enyhén még tovább előre ívelődik. Vége hiányzik. A törésfelület előtt a penge 3,4 cm széles, az ormó 0,5 cm-t emelkedik ki. A merev acélpenge feltehetően a le­let kiásása közben tört ketté. Eredeti H: kb. 80 cm; mér­hető H: 64,7 cm; mérhető él H: 58,4 cm; súly: 606 gr. 9. Sarlópenge (3. kép 4.). Korrodált felületű töre­dék. Az enyhén ívelt pengedarab szélessége 3,1 cm-től 2,3 cm-ig keskenyedik. A sérült élen fogazás nyomai nem látszanak. Az enyhén ívelt penge keresztmetszet alapján egy nagyobb méretű, jobb kezes sarlóhoz tar­tozott. H: 16,4 cm. 10. Sarlópenge (3. kép 5.).Korrodált felületű töre­dék, a penge hegyével. Az alig ívelt penge 6,9 cm hosz- szan, 2,4 cm-től 1,7 cm-ig keskenyedik, majd él nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents