Kostyál László – Straub Péter: Zalai Múzeum 19 : közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)
A Kisfaludi Stróbl Zsigmond születésének 125. évfordulója alkalmából, a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban 2009. november 3-án rendezett emlékkonferencia előadásai - Kerny Terézia: Kisfaludi Stróbl Zsigmond Szent Imre-szoborcsoportja
52 Kerny Terézia kedett hangú beszédben fölkérte Horthy Miklós kormányzót, adja meg az engedélyt a leleplezésre, Serédi Jusztinián bíboros hercegprímást a szobor megáldására, Budapest székesfőváros vezetőségét pedig a szobor gondozására. A kormányzó megadta az engedélyt a leleplezésre, és megjelent a liliomos királyfi remek alakja, amelyet Kisfaludi-Stróbl Zsigmond művész alkotott. Azután dr. Sipőcz Jenő polgármester ünnepélyes hangú beszédben vette át a „lélek harcosának" szobrát, majd Szentgyörgyi Loránd joghallgató hódolt Szent Imrének az ifjúság nevében. Ezután Serédi bíboros hercegprímás megáldotta a szobrot, és a tábori oltárnál elkezdte a szentmisét. Az evangélium után dr. Glattfelder Gyula püspök kifejtette azt, hogy Szent Imre szobra a főváros ezen forgalmas helyén (Horthy Miklós út és körtér) állandó jelképe a lelkiségnek, tisztaságnak, talpraállásnak és emelkedésnek és folytonosan emlékeztet Szent Imre lelki tisztaságának fertőzetlen viadalaira és győzelmeire. Egyúttal figyelmeztet arra, hogy az erénynek és igazságnak nem szabad elrejtőznie, hanem a vártán, a bástyán a helye, hogy a tolakodó, vakmerő bűnnel szemben megvédje a becsületet, az erényt és a szentséget." 2 0 „A Gellérthegy közelében, az egyetem s egy sereg fiú- és leányiskola fejlődő, mozgalmas világának központjában, a Horthy Miklós körtéren áll Imre herceg szobra. A gyönyörű szoborcsoportozat Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása. Az ércbeöntött nemes ifjú liliomot szorít a szívére. Alatta áll a cserkész, a levente, az emericanás egyetemi hallgató s a magyar leányifjúság három típusa. Szemük az ideálra tapad, s lelkük benne találkozik. Augusztus 17-én az egész teret s a térre vezető öszszes utcákat ellepte az élő emberáradat. A zászlóerdő lobog, örvénylik, s a zászlók alatt végeláthatatlan színes emberfolyamok kígyóznak a szobor felé. A teret átölelik az emericanások századai, a cserkészek, leventék zárt oszlopai. S az ünneplő tízezrek tömör sorai mögött ünnepelnek a százezrek, s beléjük kapcsolódnak a milliók az ország határán túl is, amerre a lélek ellenállhatatlan hullámai szétgyürüznek. Az ünnepi szónok szavai mélyen szántanak a szívekbe: Nem veszhet el az az ország, amely fővárosában szobrot állított a szüzességnek, a férfiban megtestesült ártatlanságnak. Önvérét, önvére tüzét tisztelte meg a nemzet. Mit jelent ez a szobor? Van-e hozzánk szava, vagy csak szebb idők emléke? Van hozzánk szava! Ezt hirdeti: Csak a krisztusi értelemben vett „integer vitae scelerisque gurus" férfi- és iljúnemzedék hordozza magában szebb jövőnk ígéretét. A magyar fájdalom éjszakájában világító jel ez az élő liliom: arra figyelmeztet, hogy az áldozat bátorsága a siker s a maradandó nagyság első föltétele. Ez az ezer sebből vérző kis ország fölismerte s a nagyvilág előtt fennen hangoztatja az emberiség betegségének egyetlen-orvosságát: a hitetlenség és erkölcstelenség ellen való őszinte küzdelmet. A magyar faj eljegyezte magát az örökkévalósággal, amikor kilencszáz évvel ezelőtt jórészt barbár országok között kitermelte magából a lelki kultúra legszebb emberpéldányát, a szűz iljút. A nemzetek jövője, ifjúsága elé odaállította ezt a gyönyörű, tiszta eszményképet, az igazi nagyság titkát. A szobor megállítja a magyar diákot, a magyar lányt és szóba áll vele. Ezt mondja: A tiszta vér tüzes atomjaiban lakik a hoszszú élet, a boldogságra való képesség, az öröm; az idealizmus, az áldozatos lelek, az önzetlen szeretet. Magyar fiú, magyar leány! Szebb jövőt akarsz? A szebb jövő ott lakik benned: vigyázz rá, meg ne fojtsd csirájában! A boldog jövő véred pici piros cellájában várja a kibontakozást. Vigyázz rá, felelős vagy érte!" 2 1 A monumentum leleplezésről természetesen a Zászlónk című ifjúsági lap is beszámolt Márton Lajos (1891-1953) illusztrációja és Radványi Kálmán All a szobor! El a szobor! című verse kíséretében (8. kép). 2 2 A püspöki kar 1930. évi novemberi konferenciáján Serédi Jusztinián hercegprímás megvonva a Szent Imre-év jelentőségét, a következőket proponálta: „Iparkodjunk a jubileum sikerét jól kihasználni a katolikus hitélet mélyítésére és a katolikus öntudat emelésére. Hogy a sikert állandósítsuk, a kultuszkormányzattal érintkezésbe léptem, és kértem, hogy Szent Imre ünnepét (november 5.) az állami iskolákban is megünnepeljék, mint a katolikus iskolákban a megyéspüspök urakkal én is elrendeltem. A budapesti Szent Imre szobornál minden év november 5-én Szent Imre ünnepséget tart a budapesti tanulóiljúság." 2 3 A monumentum felavatása után szinte azonnal megkezdődött főalakjának, Szent Imre kicsinyített, „hü másainak" kiöntése és sorozatgyártása az egész országban. A Pécsi Egyházmegye területén például a „Szent Imre-szoborakció" terjesztette a szobrokat 47 és 37 centiméteres nagyságban „bronz, műbronz, nemes porcellán, terrakotta, vagy gipsz majolika kivitelben kerülnek forgalomba. A szobrok ára 36 és 350 pengő között van megállapítva és hogy mindenki könnyen megszerezhesse, kedvező feltételekkel megrendelhető. A szobrok iránt igen nagy az érdeklődés és József királyi hercegtől kezdve, a katolikus társadalom minden rétege felkarolta. A szoborakció főmegbízottja fölkeresi az arra hivatottakat és kéri támogatásukat. A Szent István Társulat pécsi fiókjánál pedig az eredeti szobor megtekinthető és ugyanott a jövőben is megrendelhető." 2 4 Az emlékmű főalakjának bronzból öntött kismintája
