Kostyál László – Straub Péter: Zalai Múzeum 19 : közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)

Régészeti és néprajzi tanulmányok - P. Barna Judit: Sormás-Török-földek. Településtörténeti áttekintés II. A késő neolitikum

Sormás- Török-földek. Településtörténeti áttekintés 97 1. táblázat Körülárkolt, -kerített házhely Kis épület Lakóház gazdasági funkció? 15. számú házhely 26. számú ház 16. számú házhely 23. számú ház 17. számú házhely 18. számú ház 21. számú házhely 19, 20. számú ház és a megújítása (20/A) ? (nem azonosítható) 25. számú ház A Sormás-Török-földekről említett példák egykorú­ságára utal, hogy valamilyen módon mindegyik háztar­tás igazodik a II. számú körárok 2. számú kapuján át­vezető úthoz: A 15. számú házhely az úttól Ny-ra fek­szik; a házhelyet kerítő árkok a K-i oldalát hagyják szabadon, ami arra utalhat, hogy a ház bejárata ezen az oldalon, tehát az út felé nyílt. A 16. számú házhely­nél, amely az úttól K-re helyezkedik el, ennek pont az ellenkezőjét tapasztaljuk: itt a házhely DNy-i sarkát hagyják szabadon a kerítő árkok és gödrök. Ennek a háznak csakis a Ny-i oldalán lehetett a bejárata, azaz szintén az útra nyílt. A 17. és 21. házhelyek pedig meg­közelítőleg egy házsort alkotnak a 15. és 16. házhe­lyekkel. Kevésbé jól rajzolódik ki, de azért azonosítható az 1. számú kapun átvezető út, melynek vonalába mind­össze két későbbi, a 4. települési fázishoz (lengyeli kultúra) tartozó ház (8. és 9. számú) északi vége lóg be. A 17. számú házhelyet kerítő egyik árokból szár­mazik a Sopot kultúra egy vörös festésű idoltöredéke: 9 zsámolyon vagy trónuson ülő, lapos testű alak, a büty­kök által jelzett mellek alatt keresztezett kartartással. A 771. obj. lelete egy absztrakt állat alakú oltár (P. BAR­NA 2009a, 215, 1. kép 2), melynek kulturális hovatar­tozása nem egyértelmű, mivel az objektum anyaga a Sopot és a korai lengyeli kultúra jellegzetességeit egy­aránt mutatja. A kérdést eldönthetné az objektumnak a 32. számú — tehát egy Sopot — házhoz való tartozá­sának igazolása, mint a házhely E-i végét lezáró nagy anyagnyerő gödör, de ez inkább csak valószínű, s nem bizonyítható. Mindenesetre az absztrakt állat alakú ol­tár kronológiai helyzetének tágabb kereteire utal, hogy a tárgytípus egy példánya a szomszédos Mántai-dülői lelőhelyen olyan objektumból (372. obj.) került elő, amelyben a Korenovo kultúra importlelete is jelen volt (P. BARNA 2009a, 215,2. kép 1 ), ugyanakkor két má­sik példány esetében a kísérőleletek közt lengyeli lele­tek is voltak (P. BARNA 2009a, 216). Egy radiokarbon adat hozható kérdőjelesen össze­függésbe a 3a2 települési fázissal: az 5. számú házhoz (Id. P. BARNA s.a.a. 1.3. típus) tartozó 259. objektum­ból nyert adat: 1 0 VERA-3535: 5210 (4,3%)5160 cal BC, 5080 (91,1%) 4830 cal BC. Sajnos, az 5. számú ház datálása kérdéses; a 3a2 települési fázishoz soro­lását csak az úthoz való igazodására alapozhatjuk. Egy másik, biztosan a 3b települési fázishoz tartozó abszo­lút kronológiai adattal összevetve, mely egyértelműen fiatalabb, mégis elfogadhatjuk a 259. objektumnak a 3a2 fázishoz való tartozását. A 3 a fázis 1. és 2 alfázisai szorosan kötődnek egy­máshoz, csak csekély időrendi különbség áll fenn köz­tük. A Sopot település a legnagyobb intenzitását a 3 a2 alfázisra érte el: ekkor állhatott egyidejűleg a legtöbb lakóház, közülük némelyikhez kisebb, gazdasági ren­deltetésű épület is tartozhatott. A kettős körárok-rend­szer is teljes egészében 1 1 megépült már ekkorra, s raj­ta legkevesebb három, egyidejű bejárat nyílt (1, 2. és 3. számú kapuk). 3 b fázis Ez a települési fázis szerves folytatása az előzőnek: ekkor ugyanúgy a Sopot kultúra népessége lakja a tele­pet, használja all. körárok-rendszert (= a II. körárok­rendszer 2. fázisa), melynek nyomát őrzik a többszörös megújítások, főként a körárok-rendszer ÉK-i negyedé­ben, a 3. számú kaputól keletre, ld. 158. obj. (6. kép 5a-b). A megújítások az árok időről-időre betemetődő aljának kitisztítását, karbantartását célozzák, s esetleg az árok ívének korrigálását is. A megelőző fázishoz ké­pest lényeges eltérés, hogy új és a korábbiaktól eltérő szerkezetű kapukat nyitnak: az új kapuk nem egyszerű földhidakon vezetnek át, hanem a külső árkot átívelő, gerendaszerkezetű, fából épített hidakon, illetve a bel­ső árkon ezeket biztosító kapukon. Ilyen fahíd feltéte­lezhető a 8, 9, 10. számú (faszerkezetű) kapukban. A 8. számú kapunak megfelelő helyen fahíd jól értelmez­hető nyomait tártuk fel a külső árkon, a 360 H szaka­szon (9. kép 1-2). A belső árkon, a fahíddal szemközt feltárt méretes oszlophelyek (3. kép 3) feltehetőleg va­lamiféle masszív kapuépítmény nyomai lehetnek; az

Next

/
Thumbnails
Contents