Kostyál László – Straub Péter: Zalai Múzeum 19 : közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)
Régészeti és néprajzi tanulmányok - P. Barna Judit: Sormás-Török-földek. Településtörténeti áttekintés II. A késő neolitikum
Sormás- Török-földek. Településtörténeti áttekintés 97 1. táblázat Körülárkolt, -kerített házhely Kis épület Lakóház gazdasági funkció? 15. számú házhely 26. számú ház 16. számú házhely 23. számú ház 17. számú házhely 18. számú ház 21. számú házhely 19, 20. számú ház és a megújítása (20/A) ? (nem azonosítható) 25. számú ház A Sormás-Török-földekről említett példák egykorúságára utal, hogy valamilyen módon mindegyik háztartás igazodik a II. számú körárok 2. számú kapuján átvezető úthoz: A 15. számú házhely az úttól Ny-ra fekszik; a házhelyet kerítő árkok a K-i oldalát hagyják szabadon, ami arra utalhat, hogy a ház bejárata ezen az oldalon, tehát az út felé nyílt. A 16. számú házhelynél, amely az úttól K-re helyezkedik el, ennek pont az ellenkezőjét tapasztaljuk: itt a házhely DNy-i sarkát hagyják szabadon a kerítő árkok és gödrök. Ennek a háznak csakis a Ny-i oldalán lehetett a bejárata, azaz szintén az útra nyílt. A 17. és 21. házhelyek pedig megközelítőleg egy házsort alkotnak a 15. és 16. házhelyekkel. Kevésbé jól rajzolódik ki, de azért azonosítható az 1. számú kapun átvezető út, melynek vonalába mindössze két későbbi, a 4. települési fázishoz (lengyeli kultúra) tartozó ház (8. és 9. számú) északi vége lóg be. A 17. számú házhelyet kerítő egyik árokból származik a Sopot kultúra egy vörös festésű idoltöredéke: 9 zsámolyon vagy trónuson ülő, lapos testű alak, a bütykök által jelzett mellek alatt keresztezett kartartással. A 771. obj. lelete egy absztrakt állat alakú oltár (P. BARNA 2009a, 215, 1. kép 2), melynek kulturális hovatartozása nem egyértelmű, mivel az objektum anyaga a Sopot és a korai lengyeli kultúra jellegzetességeit egyaránt mutatja. A kérdést eldönthetné az objektumnak a 32. számú — tehát egy Sopot — házhoz való tartozásának igazolása, mint a házhely E-i végét lezáró nagy anyagnyerő gödör, de ez inkább csak valószínű, s nem bizonyítható. Mindenesetre az absztrakt állat alakú oltár kronológiai helyzetének tágabb kereteire utal, hogy a tárgytípus egy példánya a szomszédos Mántai-dülői lelőhelyen olyan objektumból (372. obj.) került elő, amelyben a Korenovo kultúra importlelete is jelen volt (P. BARNA 2009a, 215,2. kép 1 ), ugyanakkor két másik példány esetében a kísérőleletek közt lengyeli leletek is voltak (P. BARNA 2009a, 216). Egy radiokarbon adat hozható kérdőjelesen összefüggésbe a 3a2 települési fázissal: az 5. számú házhoz (Id. P. BARNA s.a.a. 1.3. típus) tartozó 259. objektumból nyert adat: 1 0 VERA-3535: 5210 (4,3%)5160 cal BC, 5080 (91,1%) 4830 cal BC. Sajnos, az 5. számú ház datálása kérdéses; a 3a2 települési fázishoz sorolását csak az úthoz való igazodására alapozhatjuk. Egy másik, biztosan a 3b települési fázishoz tartozó abszolút kronológiai adattal összevetve, mely egyértelműen fiatalabb, mégis elfogadhatjuk a 259. objektumnak a 3a2 fázishoz való tartozását. A 3 a fázis 1. és 2 alfázisai szorosan kötődnek egymáshoz, csak csekély időrendi különbség áll fenn köztük. A Sopot település a legnagyobb intenzitását a 3 a2 alfázisra érte el: ekkor állhatott egyidejűleg a legtöbb lakóház, közülük némelyikhez kisebb, gazdasági rendeltetésű épület is tartozhatott. A kettős körárok-rendszer is teljes egészében 1 1 megépült már ekkorra, s rajta legkevesebb három, egyidejű bejárat nyílt (1, 2. és 3. számú kapuk). 3 b fázis Ez a települési fázis szerves folytatása az előzőnek: ekkor ugyanúgy a Sopot kultúra népessége lakja a telepet, használja all. körárok-rendszert (= a II. körárokrendszer 2. fázisa), melynek nyomát őrzik a többszörös megújítások, főként a körárok-rendszer ÉK-i negyedében, a 3. számú kaputól keletre, ld. 158. obj. (6. kép 5a-b). A megújítások az árok időről-időre betemetődő aljának kitisztítását, karbantartását célozzák, s esetleg az árok ívének korrigálását is. A megelőző fázishoz képest lényeges eltérés, hogy új és a korábbiaktól eltérő szerkezetű kapukat nyitnak: az új kapuk nem egyszerű földhidakon vezetnek át, hanem a külső árkot átívelő, gerendaszerkezetű, fából épített hidakon, illetve a belső árkon ezeket biztosító kapukon. Ilyen fahíd feltételezhető a 8, 9, 10. számú (faszerkezetű) kapukban. A 8. számú kapunak megfelelő helyen fahíd jól értelmezhető nyomait tártuk fel a külső árkon, a 360 H szakaszon (9. kép 1-2). A belső árkon, a fahíddal szemközt feltárt méretes oszlophelyek (3. kép 3) feltehetőleg valamiféle masszív kapuépítmény nyomai lehetnek; az
