Kostyál László – Straub Péter: Zalai Múzeum 19 : közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)
A Kisfaludi Stróbl Zsigmond születésének 125. évfordulója alkalmából, a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban 2009. november 3-án rendezett emlékkonferencia előadásai - Boros Géza: A Felszabadulási emlékmű metamorfózisai
A Felszabadulási emlékmű metamorfózisai 61 Projekt városszerte kiragasztott matricáján a Szabadság-szobor színes bőrű nőalakok képében látható Budapest multikulturális metropolisz jellegét hirdetve (20. kép). A matrica az Európai Unió Integrációs Alapjának támogatásával megvalósuló Bevándorló Budapest című program honlapját reklámozza, mely program célja, hogy felhívja a figyelmet a fővárosban élő bevándorló közösségekre, hozzájárulásukra Budapest kulturális sokszínűségéhez. 9 A Szabadság-szobor nemzeti színben látható a Budapesti Olimpiáért Mozgalom lógójában (21. kép). Hogy miért éppen a szobrot választották jelképként, arra a BOM honlapján Bojár Iván András - a főváros városképvédelmi tanácsnoka - ad magyarázatot: „Mint Rio de Janeiro egén a kitárt kezű Jézus, Budapest felett ez a különös, ellentmondásosságával együtt is a legszebb eszmény, a szabadság gondolatát képviselő nőalak áll őrt. Csapkodhatja a szél, verheti eső, szidhatják jobbról és balról is akár, egy emberöltőnyi ideje minden nappal egyre inkább a folyamatosság, a szabadság mindenekfelett való fontosságának szimbóluma. (...) Stróbl Zsigmond Szabadság szobra maga az ellentmondás és maga a folyamatosság. S mint ilyen, önellentmondó, ugyanakkor a város felett kifeszülve álló hatalmas szobor képes arra, hogy megjelenítse, képviselje, szimbolizálja Budapestet, a magyarokat. Ezt az ellentmondásos, szabadságvággyal teli, az Olimpia művének megvalósításához, ha kell, akár politikai kurzusokon átívelő folyamatosságot is megteremteni képes nemzetet." 10 A választás igen találó, hiszen a mozgalom célja, egy budapesti olimpia megrendezése is meglehetősen ellentmondásos, akárcsak a szobor története. Végül még egy kampányalkalmazást, a Magyar Cukorbetegek Országos Szövetsége (MACOSZ) akcióját említeném. A Nemzetközi Diabétesz Világnap alkalmából november 14-én világszerte több száz közismert épületet és városjelképet világítanak meg kék színű reflektorokkal. Az akció célja, hogy nagyobb nyilvánosságot és figyelmet kapjon a cukorbetegség felismerése és kezelése. A MACOSZ szervezésében 2008-ban a magyar főváros is bekapcsolódott a nemzetközi kampányba. A budapesti éjszakában szokatlanul sejtelmes kék fényben tündöklő szobor (22. kép) itt már eredeti rendeltetését teljesen elveszítve, csupán mint városi látványosság jelent meg. Összegezve elmondhatjuk, hogy a szobor tömegkommunikációs használata, a különféle köztéri kereskedelmi, közcélú és művészi alkalmazások, az újabb és újabb jelentések és profán összefüggések erősítik a köztudatban a szobor általános Budapest-szimbólum jelentését és segítenek elkoptatni annak eredeti politikai emlékmű-jelentését. Úgyis mondhatnánk, hogy a politikai legitimáció helyébe a városképi legitimáció lépett. Ha ez a konszolidációs folyamat folytatódik a következő években is - s nem rángatja elő valamelyik politikai-hatalmi erő a terhes múltat, hogy politikai-ideológiai (vagy üzleti) érdekből valami más monumentális jelképet építsen Kisfaludi Stróbl alkotása helyére" - akkor az átalakulás visszafordíthatatlan lesz, s a következő generációk számára a szobor eredeti funkciója és jelentése már csak történeti-filológiai adatként él tovább. Zárszóként szeretném megjegyezni, hogy a Szabadság-szobor a Duna-parti világörökség részét képezi, ez azonban inkább csak elvi, mint sem gyakorlati védettséget jelent. Komolyabb védettséget a műemléki státusz biztosítana. Kisfaludi Stróbl Zsigmond születésének 125. évfordulója alkalmából rendezett konferenciánk jó alkalomnak kínálkozik a műemléki védettségi eljárás kezdeményezésére. Jegyzet 1 A témához kapcsolódó korábbi publikációm: Géza Boros: The metamorphosis of Liberty: the monument to Hungarian liberation. In: Figuration/Abstraction: Strategies for Public Sculpture in Europe 1945-1968. Ed. Charlotte Benton. Ashgate Publishing Ltd. - Henry Moore Institute, 2004; 69-84. 2 Szabadság Lelkének Szobra. A Projekt műleírása. Bartók 32 Galéria, Budapest, 1991. Kézirat. 3 Az akció 10. évfordulója alkalmából dokumentumokat közöl a művész archívumából: A Dunánál, 2002. július; 5-19. 4 A Szabadság Lelkének Szobra. Ismeretterjesztő film. Rendező: St.Auby Tamás. MTV Fríz Produceri Iroda Balázs Béla Stúdió, 1992. (A művész 1991 óta használja a St.Auby nevet is, melyet a pápa magyarországi látogatásának tiszteletére „vett fel".) 5 A kiírhatatlannak tűnő legenda terjesztésében tevékeny részt vállalt a Magyar Televízió népszerű sorozata, a Szomszédok is, melynek 82. részében hosszasan fejtegetik a hamis tényeket, http://www.youtube.com/ watch?v=NPkLfejyS_c 2008-ban az RTL Klub XXI. század című műsorának „A Szabadság-szobor titkai" című
