Kostyál László – Straub Péter: Zalai Múzeum 19 : közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)

Régészeti és néprajzi tanulmányok - Berdán Zsuzsanna: Krisna-hívők Somogyban. Értekezés Krisna-völgy társadalmi és gazdasági életéről

262 Berdán Zs nzsanna nia azon, hogy mi lesz az ebéd, ő a szakács, és egy em­bernek kell aggódnia, hogy mi lesz, ha jön az APEH, aki meg én vagyok, és egy embernek kell azon aggód­ni, hogy a gyerekek hányasra fognak vizsgázni, ő a ta­nároknak a vezetője. Itt mindenki csak egy dolog miatt aggódik, de akkor 120 emberért." 3 4 A Krisna-hívők megjelenése nem mindennapi. A megkérdezettek 80%-a szerint pedig a magyar men­talitás olyan, ha valamit nem ismerünk, ellenségesen kezdünk viszonyulni hozzá. Külföldön az a tapasztalat, ha valamit nem ismernek az emberek, odamennek, és megkérdezik. Itt inkább magukban tanakodnak, és ál­talában kihoznak valami negatív dolgot. Amikor Kris­na-völgy elindult, a faluban is volt egy bizonyos tá­volságtartás, és egy általános negatív hangulat. Majd kezdték megismerni őket, látták, hogy ugyanolyan em­berek, beindult az építkezés, sokan munkát is kaptak. Továbbá amikor nem volt a falunak orvosa, egy Kris­na-völgyi bhakta vállalta a feladatot. Ma már csak egy­két negatív hangot lehet hallani, de arra a többi falusi is azt mondja, hogy nem érdemes foglalkozni vele, mert akik hangoztatják, mindenen zsörtölődnek. Alapvető­en jó a kapcsolat a falusiakkal, de nem mindenben ér­tenek feltétlenül egyet. Néhány falusi már több mint tíz éve dolgozik itt, de az életükbe nem tudnak beleszólni a régi falusiak. Ha valami problémájuk van, és hama­rabb kell nekik a pénz, a hívők segítenek megoldani. Premamoya dasa is elmondta, hogy amikor idejöt­tek a Krisna-hívők, Somogyvámos egy elöregedő, el­néptelenedő zsákfalu volt, és pár év alatt Somogy-me­gye egyik legjelentősebb turisztikai látványosságává vált. Régen itt nem volt munkalehetőség, most az ide­genforgalmi időszakban, ha valaki korábban vetett egy tábla kukoricát és ilyenkor kiül főtt kukoricát árulni, pár hónapra biztosan meg tudja keresni a megélhetését. Rádharádya dasa van tisztában leginkább Kris­na-völgy anyagi helyzetével, neki tettem fel a kérdést, hogy mégis, miből tartják fenn magukat azon túl, hogy az élelmet megtermelik, hiszen ahhoz kell tőke is. Kezdetben jelentős volt az adományok mennyisé­ge, de ahogy elkezdett fejlődni a gazdaság, valamint a tevékenységek köre is kiszélesedett, az adományok­ból származó bevételek aránya csökkent a költségve­tésben. A teljes jövedelmük 30%-a jön adományból. Kezdetben majdnem 100% volt, amit adományokból finanszíroztak, így a vendégmunkások bérét is. Az erő mégis Krisna-völgy lakosságában rejlik. Nagyon sok mindent házon belül megoldanak. Állami támogatást nem kapnak, vagy nagyon ritkán, a személyi jövede­lemadó 1%-a szokott jelentős összeg lenni, ezt kizá­rólag fejlesztésekre és beruházásokra fordítják. Kb. a bevétel 30%-a származik a turizmusból, beleértve az ajándékboltot, az éttermet és a belépőket. A maradék 30%-ot kisebb dolgok eredményezik, mint a könyv­kiadás és -értékesítés. A Könyvkiadó 3 5 szervezetileg Krisna-völgyhöz tartozik, bár a tevékenység egy része Budapesten zajlik. A Krisna-tudat vezetői más magyarországi kis-, és nagy egyházakkal is tartják a kapcsolatot. 2008-ban megalakult a Világvallások Együttműködési Fóruma hét egyház összefogásával, és tárgyalásokat kezdemé­nyeztek az (akkori) Oktatási és Kulturális Minisztéri­um egyházi kapcsolatok titkárságával. A különböző felekezetűek találkozóinak mindig az a célja, hogy megtalálják a közös pontokat. „Vagy azt csináljuk, hogy koncentrálunk a különbözőségekre és próbáljuk agyonverni egymást, vagy a közös pontokra igyekszünk odafigyelni, és akkor rájövünk, hogy any­nyira nem is különbözünk." 3 6 A jó Krisna-hívő teljes mértékben követi a tízparancsolatot, tehát elvileg ő jó keresztény is. Az, hogy történetesen esténként nem a Bibliát olvassa, hanem a Bhagavad-Gítát, azon lehet vitatkozni, hogy mennyire jó, vagy mennyire nem, de ha a mindennapi életét nézzük, akkor semmi kivetniva­lót nem találunk. Türelmes, eljár templomba, nem csak hetente egyszer, hanem hetente hétszer, nagypénteken biztos nem eszik húst, mert egyébként sem eszik húst. Ha megnézzük a különböző vallásokat, a főbb filozó­fiai pontjaikban azonosak. Ha az elvárásaikat nézzük a mindennapok szintjén, akkor mind ugyanazt mond­ja: kövesd a feljebbvalóidat, legyél türelmes, ne akarj mindenkit eltiporni... stb. Tehát az erkölcsi tanítások­ban is sok a közös pont. A Pázmány Péter Tudomány­egyetem minden évben 2-3 csoportot elvisz a Völgybe. Voltak már ott bencés szerzetesek is, direkt a közös­ség misszionáriusi, szerzetesi részét látogatták meg. A sannjásik 3 7 élete nagyon hasonló a keresztény szerzete­sekéhez. Az utóbbiak csoportjainak általában az a vé­leménye, hogy saját vallásukban kapnak megerősítést azáltal, hogy látnak egy másik vallási csoportot, ame­lyik jól működik. A Krisna-hívők általában nem politizálnak, mert a szentírásaik leírják, hogy milyen követelmények van­nak egy társadalmi vezetővel szemben, szavazni azon­ban elmennek, mivel Somogyvámos nagyon pici falu, és nekik lényeges, hogy a polgármester, vagy a kép­viselőtestület tagjai mennyire rokonszenveznek a tö­rekvéseikkel. A választásnál az egyik fő szempont az egyházpolitikai kérdésekben rejlik. Ha valaki nagyon hangsúlyozza Magyarország keresztény múltját, ak­kor sejthető, hogy valami nem lesz rendben a kisegy­házak oldaláról. Amelyik párt elfogadja, hogy ugyan­olyan létjogosultságuk van a kisegyházaknak, az a párt már szimpatikusabb lesz számukra. Egyes politikusok az egyházak társadalmi szerepvállalását tekintik fon­tosnak, ami a Krisna-hivők szempontjából előnyös. 3 8 Társadalmi életükhöz hozzátartozik a már említett ételosztás. 3 9 Most akarják beindítani Krisna-völgyben

Next

/
Thumbnails
Contents