Kostyál László – Straub Péter: Zalai Múzeum 19 : közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)
Régészeti és néprajzi tanulmányok - Berdán Zsuzsanna: Krisna-hívők Somogyban. Értekezés Krisna-völgy társadalmi és gazdasági életéről
262 Berdán Zs nzsanna nia azon, hogy mi lesz az ebéd, ő a szakács, és egy embernek kell aggódnia, hogy mi lesz, ha jön az APEH, aki meg én vagyok, és egy embernek kell azon aggódni, hogy a gyerekek hányasra fognak vizsgázni, ő a tanároknak a vezetője. Itt mindenki csak egy dolog miatt aggódik, de akkor 120 emberért." 3 4 A Krisna-hívők megjelenése nem mindennapi. A megkérdezettek 80%-a szerint pedig a magyar mentalitás olyan, ha valamit nem ismerünk, ellenségesen kezdünk viszonyulni hozzá. Külföldön az a tapasztalat, ha valamit nem ismernek az emberek, odamennek, és megkérdezik. Itt inkább magukban tanakodnak, és általában kihoznak valami negatív dolgot. Amikor Krisna-völgy elindult, a faluban is volt egy bizonyos távolságtartás, és egy általános negatív hangulat. Majd kezdték megismerni őket, látták, hogy ugyanolyan emberek, beindult az építkezés, sokan munkát is kaptak. Továbbá amikor nem volt a falunak orvosa, egy Krisna-völgyi bhakta vállalta a feladatot. Ma már csak egykét negatív hangot lehet hallani, de arra a többi falusi is azt mondja, hogy nem érdemes foglalkozni vele, mert akik hangoztatják, mindenen zsörtölődnek. Alapvetően jó a kapcsolat a falusiakkal, de nem mindenben értenek feltétlenül egyet. Néhány falusi már több mint tíz éve dolgozik itt, de az életükbe nem tudnak beleszólni a régi falusiak. Ha valami problémájuk van, és hamarabb kell nekik a pénz, a hívők segítenek megoldani. Premamoya dasa is elmondta, hogy amikor idejöttek a Krisna-hívők, Somogyvámos egy elöregedő, elnéptelenedő zsákfalu volt, és pár év alatt Somogy-megye egyik legjelentősebb turisztikai látványosságává vált. Régen itt nem volt munkalehetőség, most az idegenforgalmi időszakban, ha valaki korábban vetett egy tábla kukoricát és ilyenkor kiül főtt kukoricát árulni, pár hónapra biztosan meg tudja keresni a megélhetését. Rádharádya dasa van tisztában leginkább Krisna-völgy anyagi helyzetével, neki tettem fel a kérdést, hogy mégis, miből tartják fenn magukat azon túl, hogy az élelmet megtermelik, hiszen ahhoz kell tőke is. Kezdetben jelentős volt az adományok mennyisége, de ahogy elkezdett fejlődni a gazdaság, valamint a tevékenységek köre is kiszélesedett, az adományokból származó bevételek aránya csökkent a költségvetésben. A teljes jövedelmük 30%-a jön adományból. Kezdetben majdnem 100% volt, amit adományokból finanszíroztak, így a vendégmunkások bérét is. Az erő mégis Krisna-völgy lakosságában rejlik. Nagyon sok mindent házon belül megoldanak. Állami támogatást nem kapnak, vagy nagyon ritkán, a személyi jövedelemadó 1%-a szokott jelentős összeg lenni, ezt kizárólag fejlesztésekre és beruházásokra fordítják. Kb. a bevétel 30%-a származik a turizmusból, beleértve az ajándékboltot, az éttermet és a belépőket. A maradék 30%-ot kisebb dolgok eredményezik, mint a könyvkiadás és -értékesítés. A Könyvkiadó 3 5 szervezetileg Krisna-völgyhöz tartozik, bár a tevékenység egy része Budapesten zajlik. A Krisna-tudat vezetői más magyarországi kis-, és nagy egyházakkal is tartják a kapcsolatot. 2008-ban megalakult a Világvallások Együttműködési Fóruma hét egyház összefogásával, és tárgyalásokat kezdeményeztek az (akkori) Oktatási és Kulturális Minisztérium egyházi kapcsolatok titkárságával. A különböző felekezetűek találkozóinak mindig az a célja, hogy megtalálják a közös pontokat. „Vagy azt csináljuk, hogy koncentrálunk a különbözőségekre és próbáljuk agyonverni egymást, vagy a közös pontokra igyekszünk odafigyelni, és akkor rájövünk, hogy anynyira nem is különbözünk." 3 6 A jó Krisna-hívő teljes mértékben követi a tízparancsolatot, tehát elvileg ő jó keresztény is. Az, hogy történetesen esténként nem a Bibliát olvassa, hanem a Bhagavad-Gítát, azon lehet vitatkozni, hogy mennyire jó, vagy mennyire nem, de ha a mindennapi életét nézzük, akkor semmi kivetnivalót nem találunk. Türelmes, eljár templomba, nem csak hetente egyszer, hanem hetente hétszer, nagypénteken biztos nem eszik húst, mert egyébként sem eszik húst. Ha megnézzük a különböző vallásokat, a főbb filozófiai pontjaikban azonosak. Ha az elvárásaikat nézzük a mindennapok szintjén, akkor mind ugyanazt mondja: kövesd a feljebbvalóidat, legyél türelmes, ne akarj mindenkit eltiporni... stb. Tehát az erkölcsi tanításokban is sok a közös pont. A Pázmány Péter Tudományegyetem minden évben 2-3 csoportot elvisz a Völgybe. Voltak már ott bencés szerzetesek is, direkt a közösség misszionáriusi, szerzetesi részét látogatták meg. A sannjásik 3 7 élete nagyon hasonló a keresztény szerzetesekéhez. Az utóbbiak csoportjainak általában az a véleménye, hogy saját vallásukban kapnak megerősítést azáltal, hogy látnak egy másik vallási csoportot, amelyik jól működik. A Krisna-hívők általában nem politizálnak, mert a szentírásaik leírják, hogy milyen követelmények vannak egy társadalmi vezetővel szemben, szavazni azonban elmennek, mivel Somogyvámos nagyon pici falu, és nekik lényeges, hogy a polgármester, vagy a képviselőtestület tagjai mennyire rokonszenveznek a törekvéseikkel. A választásnál az egyik fő szempont az egyházpolitikai kérdésekben rejlik. Ha valaki nagyon hangsúlyozza Magyarország keresztény múltját, akkor sejthető, hogy valami nem lesz rendben a kisegyházak oldaláról. Amelyik párt elfogadja, hogy ugyanolyan létjogosultságuk van a kisegyházaknak, az a párt már szimpatikusabb lesz számukra. Egyes politikusok az egyházak társadalmi szerepvállalását tekintik fontosnak, ami a Krisna-hivők szempontjából előnyös. 3 8 Társadalmi életükhöz hozzátartozik a már említett ételosztás. 3 9 Most akarják beindítani Krisna-völgyben
