Kostyál László – Straub Péter: Zalai Múzeum 19 : közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)
Régészeti és néprajzi tanulmányok - Berdán Zsuzsanna: Krisna-hívők Somogyban. Értekezés Krisna-völgy társadalmi és gazdasági életéről
260 Berdán Zs nzsanna Mi az, amiben eltér a módszerük? „Mind az eltérésre, mind a hasonlóságokra számos példát lehet mutatni. Azonosság van a táplálkozásban (lakto-vegetáriánus), de a konkrét termékekben különbözik (hiszen nem minden terem Indiában, ami itt és fordítva). A vallási életben inkább a hasonlóságok, azonosságok vannak túlsúlyban." 2 7 Krisna-völgy növénytermesztése sokszínű. Termelnek zöldségeket, gyümölcsöket, gyógynövényeket, fűszereket, olaj növényeket (fogyasztásra, világításra, főzéshez egyaránt), rostnövényeket (esetenként), gabonákat (embernek, állatnak egyaránt), takarmánynövényeket (állatoknak), dísznövényeket, és szántóföldi növényeket. Vannak speciális növények is, amelyek hazánkban amúgy nem jellemzőek. Ezek vagy szent növények, vagy élelmezési célt szolgálnak, részben gyümölcsök. Főként Ázsiából származnak, és kísérletek folynak a honosításukkal. Az országban vannak ugyan magán-kertek, de hasonló méretű bio-gazdálkodás, bio-kertészet nincs másutt. A Somogyi-dombság átlagos magyar táji adottságokkal bír. Néhány szempontból talán kedvezőbb is, mint az átlag - pl. Somogy megye felszíni vizekkel jobban ellátott, mint sok más táj. A gazdálkodáshoz szükséges eszközöket, alapanyagokat vásárlás és csere útján szerzik be, pl. nemzetközi magcsere, magvásárlás, visszavethető magvak cseréje a hazai ökofalvakkal. A hagyományos ökrös szerszámok is vásárlás és csere útján érkeznek. „Önöknek természetes ez az életforma, bizonyára szeretnék, ha másoknak is az lenne. Mit gondol arról, megváltoztatható ez a mai környezet/természetpusztító folyamat, vagy pusztulásra vagyunk ítélve? Ha megváltoztatható, milyen lépéseket kellene sorban megtenni a cél érdekében? Miért éppen ezek a fontosak?" 2 8 "Első a probléma felismerése, majd vágy a változtatásra, az egyéni felelősség felismerése és elismerése, konkrét tudás megszerzése a változtatási lehetőségekről, és a gyakorlati megvalósítás. A folyamat iteratív, vagyis egy-egy elem újra és újra megjelenik. Ez ma már létkérdés - nincs más út, mint a változtatás: vagy önként, vagy kényszer alatt." 2 9 Krisna-völgy számára a fenntarthatóság több elemből tevődik össze. Egyrészt beszélünk ökológiai/környezeti fenntarthatóságról, ami azt az oldalát vizsgálja a dolognak, hogy a természetes környezetünkkel hogy tudunk olyan kapcsolatban élni, ami fenntartható hoszszú távon. A másik elem a szociális/társadalmi fenntarthatóság, ami ahhoz kapcsolódik, hogy magának a társadalmi felépítésnek, mondjuk a családoknak, a falunak a működését hogyan kell szervezni ahhoz, hogy hosszútávon működőképes legyen. A harmadik rész a gazdasági fenntarthatóság. Hogyan lesz pénz működtetni ezt az egész rendszert. A gazdasági fenntarthatóság meglepő módon a legkönnyebb. Az ilyen projektek általában a társadalmi fenntarthatóságon véreznek el. Ugyanis amikor elindul egy ilyen projekt, van pár lelkes ember, aki mindenre képes. Ez működik egy ideig, de amikor nő a közösség, megjelennek a családok, megjelennek a gyerekek, akkor az embereknek az életében olyan változások következnek be, melyek már nem biztos, hogy beilleszthetőek az eredeti hangulatba 3 0. Pl. Krisna-völgyben, amikor ide jöttek, nem voltak házak. Az emberek, akik itt laktak, az istállóban rendeztek be egy közösségi szállót. Egy méterre aludtak a tehenek, ami egy világmegváltó vágyakkal telt 18 éves fiúnak nem okoz gondot. Csillagvizsgálónak hívták a fürdőt, mert amikor kimentek 4-kor, vagy 3-kor fürdeni, látták a csillagokat, ui. nem volt a helységnek teteje. Ezek a körülmények nekik megfeleltek. De amikor kialakultak a családok, megszülettek a gyerekek, akkor a dolgok már nem így működtek. Tehát az volt a fő kérdés, hogyan tudják megváltoztatni, fölépíteni a rendszert annyira, hogy kiszolgálja a megváltozott igényeket. Amikor húszan alszanak egy csarnokban, az húsz embert jelent, de amikor megházasodnak, az már húsz házat, húsz külön családot. Krisna-völgyben nincs vezetékes áram, állandó áramellátás pedig még a központi épületben sincsen. Az irodákban van de. 9-től este 6-ig minden nap, amit egy nagy áramfejlesztő biztosít. Ez is azért szükséges, mert vannak olyan állami előírások, melyeket nem lehet áram nélkül teljesíteni. Például nem készíthetnek papíralapú adóbevallást, mert mindent elektronikusan kérnek. Másrészt a gépek sokszor megkönnyítik a szervezési és egyéb munkákat. Az, hogy Krisna-völgyben nincs áram, nem a technika, vagy áramellenességüket fejezi ki az itt élőknek, hiszen ők minden praktikus dolgot használnak Krisna szolgálatában, ami csak szükséges a munkájukhoz. Ez inkább a külső rendszerektől való függetlenségüket próbálja támogatni. Van egy aggregátoruk, amibe az üzemanyagot kívülről szerzik be, de ha nagyobb igény lenne rá, akkor termelhetnének repcét, vagy mustárt, aminek az olajával működtethetnék. Krisna-völgy a Krisna-hívő közösségek között is különleges helyet foglal el. Az a rendszer, amit próbálnak kiépíteni, a varnásrama 3 1. Fő mondanivalója, hogy mindenkinek van egy helye és van egy helyzete a társadalomban. Ez olyan gondolkodásmód, amelyet sok Krisna-hívő közösségnek is nehéz megvalósítani. Aki nem képes a szabályaik szerint élni, az nem képes csatlakozni sem, mert nem tud beilleszkedni (pl. vegetáriánus étkezés). Annak, aki szimpatizál ugyan a Krisna-tudatos elvekkel, tevékenységekkel, de nem tud a szabályok valamelyikével azonosulni, lehet még helye és szerepe a Krisna-hívők társadalmában, de lesznek olyan fokozatok, amiket nem tud elérni addig, amíg
