Kostyál László – Straub Péter: Zalai Múzeum 19 : közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)
A Kisfaludi Stróbl Zsigmond születésének 125. évfordulója alkalmából, a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban 2009. november 3-án rendezett emlékkonferencia előadásai - Wehner Tibor: „E szobrokon sokat és nagy szeretettel dolgoztam." Kisfaludi Stróbl Zsigmond hősi emlékmüvei
, E szobrokon sokat és nagy szeretettel dolgoztam. " Kisfaludi Stróbl Zsigmond hősi emlékművei 25 például az ágyú, söt a kard, a babérkoszorú, a sírkereszt, az örökmécses, de akár maga a harcoló katona is több joggal pályázhatott erre a szerepre." 9 Amiként Körmenden éles ellentétben van egymással a katonaalakok naturális és a Hungária-figura finoman modellált plasztikai megformálása, ugyanúgy elmondható az is, hogy ez a mellérendeltség, a jelképhalmozás hatja át, határozza meg a teljes kompozíciót. 1924 Rákoskeresztúr A hajdani Rákoskeresztúron, a mai budapesti XVII. kerületi Pesti út mentén futó parksávban, egy ma már beépített egykori parkban áll a helység áldozatainak műkőből öntött, kis oszlopokkal tagolt vaskerítéssel körülvett egyalakos monumentuma (5. kép). A lépcsőzetes, a feliratokat és névsorokat hordozó márványtáblákkal ékesített talapzaton álló plasztikai kompozíció egynézetű: a felső részén turullal lezárt fal-architektúra előtt áll a kezét teátrálisan a szívére szorító, rohamsisakos, pillantásával átszellemülten az égre tekintő katona-alak, s a fal antiplasztikus hátsó oldalán csak egy koszorú és egy kard domborművű kompozíciója jelenik meg. A hazájáért életét áldozó vagy felajánló katona-alak-megformálással és a turul-szimbolikával élő emlékmű szobrászatilag talán legizgalmasabb motívuma az arc és a turul szenvedélyes érzelmekkel átitatott megjelenítése, illetve együttjátszása. 1924 Sopron A Kisfaludi Strobl-életrajzok változatlanul fennmaradt, 1924 óta a soproni Deák téren álló műként tartják számon a Limanovai emlékművet - illetve más nevén a Nádasdy huszárok emlékművét —, amelynek helyén ma már a negyedik monumentum-variáció gyanánt újabb, egy 1993-ben emelt emlékmű áll. A Nádasdy huszárok Kisfaludi Stróbl által megformált emlékműve (6. kép) 1924 és 1950 vagy 1951 között őrizhette a hősök emlékét a Deák tér emlékmüfüzérében, és tisztázatlan körülmények között, máig kiderítetlen okok miatt került sor a lebontására. Mint Molnár László 2007-ben közreadott tanulmányából megtudhatjuk: „A hatalmas emlékmű stílusos elhelyezést nyert a tér akkori, örökzöld falának előterében. A kiemelt talapzaton két huszár művészi beállítású, ötnegyedes nagyságú alakja állt. Az egyik a Nádasdy huszárok Mária Terézia korabeli öltözékében, a másik a világháborús egyenruhájában. Közöttük három nagyméretű márványtáblán a hősi halottak nevei voltak. Az emlékmű alsó részében elhelyezett relief a limanovai csata azon pillanatát ábrázolta drámai erővel, amint Muhr ezredes rohamra vezeti huszárjait, és Bauer Ottó hadnagy elesvén, vérét ontja hazájáért." 1 0 Az emlékműről fennmaradt, a Molnár László-tanulmány illusztrációjaként közölt fotó alapján anynyi állapítható meg, hogy ez a mű is frontális nézetre komponált, egy erőteljes architektúrával, illetve fallal lezárt és hangsúlyozott, a körplasztikát és a domborművű kidolgozást, a mészkövet és a bronzot egyszerre alkalmazó monumentum volt, amely a tisztelgő jellegű katona-idézés mellett a csata epikus megfogalmazású előadásával élt. Kisfaludi Stróbl soproni, 1924-ben állított Nádasdy huszárok emlékművének utórezgéseként valósult meg 1926-ban a hősi emlékművek műcsoportjához csak bizonyos áttételekkel kapcsolható Hűségkapu-áombormn (7. kép). A Tűztorony, vagy Várostorony belváros felé néző, napjainkra építészetileg leszűkített, eredetileg nagy köríves nyílású kapuja feletti, a világháború lezárulása utáni 192l-es népszavazás - amikor Sopron városa a Magyarországhoz való tartozásról döntött - emlékére készült dombormű szimbolikus összegzésű alkotás: a kapu felett trónoló Hungária-istenasszony lelkes soproni polgárok háromszög-kompozíciójában jelenik meg. Érdekes, hogy a Kortárs Magyar Művészeti Lexikon nyilvántartása szerint 1945-ben ezt a művet lebontották, holott ma is változatlanul, teljes épségben a helyén áll." 1926 Füzesabony A település főutcája, a Rákóczi Ferenc utca kiteresedésében, egy kis park fái alatt áll a feliratokat és neveket hordozó fehér mészkőtalapzatra helyezett, bronzba öntött, életnagyságúnál nagyobb, dinamikusan a térbe állított katonaalak, amely erőteljes kontraposztban állva, jobbjában dúsan redőződő zászlót tartva, balját pátoszosan a szívére szorítva jelenik meg (8. kép). A hősi emlékek egymástól jól elkülöníthető típusai közül e mű a gyászoló katona-kategóriába sorolható, amelynek jellemzője a lehajtott fej, puska vagy zászló. 1 2 E mücsoportról állapította meg Nagy Ildikó az első világháborús emlékműveket áttekintő tanulmányában: „Az olcsó megoldásoktól azonban a köztiszteletben álló, nagynevű szobrászok sem riadtak viszsza, kiüresedett formákat ismételnek számtalan változatban. ... Az emlékműveket elsősorban nem művészi szándék, hanem a hivatalos ideológia és egy közösség speciális igénye hozza létre valamilyen kegyhely létesítésére. ... Mindez megszabja az emlékmű kialakult - és alig változó - kifejezésbeli sztereotípiáit éppúgy, mint ábrázolási kötöttségeit. Csakis közvetlen, direkt hatásokra épülő jelképekhez fordulhat, olyanokhoz, amelyeket mindenki ismer." 1 3
