Kostyál László – Straub Péter: Zalai Múzeum 19 : közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)
Régészeti és néprajzi tanulmányok - Berdán Zsuzsanna: Krisna-hívők Somogyban. Értekezés Krisna-völgy társadalmi és gazdasági életéről
ZALAI MÚZEUM 19 2010 255 Berdán Zsuzsanna: Krisna-hívők Somogyban r Értekezés Krisna-völgy társadalmi és gazdasági életéről Krisna-völgy számomra egy kis mese-birodalom megelevenedése. Hogyan jött létre, miként tud fennmaradni, kik, milyen rendszer szerint dolgoznak benne? 2009-ben készült diplomadolgozatom, mely a magyarországi Krisna-tudatú hívőkről szólt, egész más szándékkal készült. A Krisna-hívőkről és vallásukról akkor csak általában gyűjtöttem az adatokat, és ellentétben ezzel a kutatással, még nem volt célom egy kisebb csoport belső rendszerének mélyebb megértése. 2010 márciusának egy esős napján úgy döntöttem, ellátogatok a Völgybe, mert utolsó ottlétem óta lassan fél év telt el, és azóta csak a hírekből értesültem a Farm 1 életéről, fejlődéséről. Eddig minden alkalommal autóval mentem, így eszembe sem jutott, hogy a környékbeli lakossággal is találkozhatnék, és megkérdezhetném, hogyan fogadják ők a Krisna-hívők ottlétét. Most erre is sor került, mert autóbusszal történő utazásom alkalmával nagyjából 50 percet kellett várnom Somogyváron. Bár nem volt rajtam szári 2, de hosszú, kék szoknyát viseltem, és a kedvenc barna fejkendőmet. A buszmegállóban várakozó somogyvári lakosok már messziről rám köszöntek, hogy „Haribol!" 3. Kedvesen mosolyogtak, barátságosnak és segítőkésznek bizonyultak, amiből arra következtettem, hogy az itt élők kifejezetten szeretik Krisna-hívő szomszédjaikat. Délelőtt 11 óra tájban érkeztem Somogyvámosra, a buszsofőr majdnem a Völgykapu bejáratáig vitt. Onnan felsétáltam a templomhoz és megérdeklődtem, hol találom Németh Pétert és Gömöri Sándort. A fiatal hölgy, akivel elsőként találkoztam, csak sejtette, kiket is keresek, mivel a bhakták 4 inkább avatott neveikről 5 ismerik egymást. Mosolygott és készségesen segített. Körülnéztem addig a templomban, félretetettem a pujarikkal 6 az aznapi prasadamot 7, és belehallgattam egy beszélgetésbe, mely a templomi murtikról 8 szólt. Miután a templomi szolgálatos hölgytől - a viszontlátás örömében - elköszöntem, lementem az általános iskola épületétől nem messze lévő információs központba. Ez emeletes, többirodás, számítógépekkel felszerelt ház, ahol a bhakták intézik Krisna-völgy hivatalos ügyeit. Premamoya dasa-t (Németh Pétert), Krisna-völgy oktatási vezetőjét nem érte váratlanul az érkezésem. Előre elküldött kérdéseimet már többször is átolvasta, így gördülékenyen ment a beszélgetés. Természetesen a legtöbb válasz újabb kérdéseket fogalmazott meg bennem, de ezek sem okoztak gondot, beszélgetőtársam türelme nem ismert határokat. Szerettem volna egy ott élő bhaktától is hallani, hogyanjött létre a Völgy, és kíváncsi voltam, miért éppen ezt a területet választották lakhelyül? Az előzményekhez hozzátartozik a Krisna-tudat Magyarországon való megjelenése, amit röviden bemutatnék. A Krisna-tudat gyökere Indiában keresendő, vaisnavizmus néven. Szent könyvei a Védák, melynek fő részei: a 4 Véda (Rig-véda, Sama-véda, Yajurvéda, Atharva-véda), továbbá a védikus irodalom részét képezi a 108 Upanisad, 18 Purana, Vedanta Sutra, Mahabharata, Ramayana. Kiemelkednek ezek közül: a (Purana^ közé tartozó Srímad (Bhagavatam 1 0 (18000 verset tartalmaz), és a (Bhagavacf-Çita (700 verssel), mely a cMaRa6fiarata eposz része. Magának a hitnek a teológiai tételei ezeken az írásokon alapulnak." A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján megvalósuló vallási és lelkiismereti szabadságnak köszönhetően, a vaisnavizmus bengáli (gaudya) ága a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének tevékenysége nyomán terjedt el hazánkban. 1987-ben jött H. H. Sríla Sivarama Swami Maharaja l 2Angliából Magyarországra, és 1989-ben a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége (MKTHK) hivatalosan is bejegyzett egyházzá vált. Sokan ezt tekintik a kezdetnek. Sivarama Swami Maharaja, aki diplomás mérnökként Kanadában
