Kostyál László – Straub Péter: Zalai Múzeum 19 : közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)

Régészeti és néprajzi tanulmányok - Vörös István: A nagykanizsai római kori ló- és kutyasír archaeozoológiai vizsgálata

A nagykanizsai római kori ló- és kutyasír archaeozoológiai vizsgálata 231 2. Kutya A kutya csontváza a sír E-i végében E-i tájolásban a bal oldalán „fekvő helyzetben" feküdt. A kutya nyaka (v. cervic. I-VI.) és a feje (koponya és állkapocs-pár) a feltáráskor megsemmisült. A kutya mellső lábai könyöktől K-i irányban kinyújtott, a hátulsó lábai felhúzott helyzetben feküdtek. Kutyamaradványok - 139 db Törzs - 61 db nyakcsigolya hátcsigolya ágyékcsigolya keresztcsont farokcsigolya borda mellcsont 1 db (v. cervicalis VII), 13 db (v. thoracalis I-XIII), 7 db (v. lumbalis I-VII), 3 db (v. sacralis I-III), 10 db (v. cervicalis I-X), 22 db (costa 11 + 11 db), 6 db (stenebra) Végtagok - 77 db mellső végtag: scapula-humerus-radius/ulna-4 carpus-4 metacarpus sin.-dext., hátulsó végtag: pelvis-femur-patella-tibiaastragalus-calcaneus-4 tarsus-4 metatarsus sin.dext.; 11 phl., 7 ph.II., 6 ph.III., os priapi fr. (h. 63 mm). A kutya neme: a peniscsont (priapi) megléte alapján kan. A kutya életkora: kifejlett (4 évesnél idősebb) életkorú. A kutya marmagassága: az 5 végtagcsont hosszméretéből (3. táblázat) számítható módszerrel (KOUDELKA 1886) a marmagassági átlag: 67,2 cm. A kutya fajtája (típusa): a hosszúcsontok méretei, alakja és karcsúsága alapján az agarak (Canis familiaris leineri Studer 1901) alakkörébe tartozik. 3. táblázat. Nagykanizsa, Római temető I 42. sír. Kutya csontméretek (mm, cm) Csont hossz prox.sz. diaph.sz. dist.sz. Prox.m. diaph.m. dist.m. Mmag. hum. 13 335 14 28,5 Rad. 208 20 13 27,5 7 67,0 13 28 6,5 24 Fem. 221 47,5 14,5 34 21 13 36 66,5 220 47,5 14,5 34 20,5 13 36,5 66,2 tib. 233 37 12,5 25 42 14 17,5 68,0 233 38 12,5 24 42 14 17,5 68,0 hossz szélesség magasság astrag. 29,0 20 14 28,5 20 14 calc. 51,5 19 20 50,0 20 21