Kostyál László – Straub Péter: Zalai Múzeum 19 : közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)

Régészeti és néprajzi tanulmányok - Eke István - Horváth László: Késő római temetők Nagykanizsán (Anyagközlés)

Késő római temetők Nagykanizsán 179 65. sír (19. kép) Földsír, koporsós temetkezéssel, H: 375 cm, Sz: 160­170 cm, Mé: 95 cm, T: DDK-ÉÉNy (160-340°), Ré: ?, Aé: férfi, 47-57 év. Kissé szabálytalan lekerekített sarkú téglalap alakú, nagyméretű sírgödör, alján közepes megtartású, nyújtott helyzetben hátán fekvő váz, alkarjai kissé a medence szé­lére hajlítva, CsH: kb. 170 cm. Néhol megfigyelhettük a koporsó nyomát, mérhető részén Sz: 65 cm. Melléklet nélküli. 66. sír (19 kép) Földsír, H: 304 cm, Sz: 167 cm, Mé: 85 cm, T: ÉÉK­DDNy (20-200°), Ré: ?, Aé: ?. Szabályos lekerekített sarkú téglalap alakú sírgödör, alján nagyon rossz megtartású, nyújtott helyzetben hátán fekvő váz, bal alkarja derék-, jobb alkarja tompaszögben behajlítva, koponyája felszívódott, CsH: kb. 130 cm. Melléklet nélküli. 67. sír (19. kép) Földsír, H: 280 cm, Sz: 104 cm, Mé: 97 cm, T: ÉÉNy­DDK (340-160°), Ré: ?, Aé: ?, 10-11 év. Szabályos lekerekített sarkú téglalap alakú sírgödör, al­ján nyújtott helyzetben hátán fekvő nagyon rossz megtar­tású váz, alkarjai derékszögben behajlítva, kezei összekul­csolva, több része teljesen felszívódott, CsH: kb. 145 cm. Melléklet nélküli. 68. sír (19. kép) Földsír, H: kb. 255 cm, Sz: kb. 110 cm, Mé: 84 cm, T: É-D (355-175°), Ré: ?, Aé: ?, 23-50 év. A kotrógép a sír Ny-i részét megsemmisítette, foltját csak lejjebb lehetett észrevenni. Nagyon rossz megtartá­sú, nyújtott helyzetben hátán fekvő váz, a megmaradt bal alkarja kissé a medence szélére behajlítva. Az elhunytat kissé ferdén rakták a sírgödörbe. Melléklet nélküli. 69. sír (19. kép) Földsír, H: 230 cm, Sz: 110 cm, Mé: 80 cm, T: DDK­ÉÉNy ( 165-355°), Ré: férfi, Aé: ?, 23-50 év. Szabályos lekerekített sarkú téglalap alakú sírgödör, alján nagyon rossz megtartású, nyújtott helyzetben hátán fekvő váz, alkarjai kissé a medence széleire behajlítva, CsH: kb. 155 cm. Melléklet: 1. Vas csat ( 19. kép 6), a bal vállon. Nagyon erősen kor­rodált, köralakú, ovális keresztmetszetű, a pecek megma­radt, Á: 5,9 cm, V:l,2 cm, Lsz: 2006.2.30.01. Halotti ajándék vagy áldozati helyek(?): A temető területén három helyen (A-C hely) ta­láltunk közvetlenül a humusz alatt teljesen különálló edényt, amelyeknél csak azt lehetett megfigyelni, hogy az edény nagyságának megfelelő kis gödrökbe helyez­hették egykor azokat, minden egyéb tárgy nélkül. Ta­lán a hozzátartozók a halottaik számára hoztak ajándé­kot, vagy mutattak be áldozatot. „A" edény: Füles bögre, a sírkert ÉK-i sarkától ke­letre 2,5 m-re. Mé: 40 cm, részben a szántás alján, az eke által erősen megbolygatva. Szürkésbarna, durvább felületű, csak a rendkívül apró töredékeiből állapíthat­tuk meg a formáját, megközelítő méreteit: M: kb. 13 cm, Szá: 7 cm, Fá: 4 cm. Az edény annyira szétzúzó­dott, hogy nem lehetett az apró szilánkjait kiemelni, nyilvántartásba venni. „B" edény: Korsó, a 7. sír ÉNy-i sarkától Ny-ra 1 m-re, Mé: 45 cm. Korongolt, szürke, finoman iszapolt anyagú, homoksoványítású, a nyak feletti részét a kot­rógép megsemmisítette, M: 14,8 cm, Fá: 5,0 cm, sza­lagfül Sz: 2,3 cm, Fv: 0,4 cm, Lsz: 2007.1.B.1. „C" edény: Füles bögre, a 3. sírtól nyugatra 1,2 m-re, Mé: 45 cm. Korongolt, szürke, finoman iszapolt anyagú, homok-és apró kavicssoványítású, kihajló pe­remű, rövid nyakú, gömbtestű, szalagfüllel, ragasztott és kiegészített, M: 12,0 cm, Szá: 8,0 cm, Fá: 4,0 cm, Fv: 0,4 cm, Lsz: 2007.1.C.1. Temetőárok (20. obj.) Az objektum tisztázása hosszabb időt vett igény­be és a végső kiterjedése, formája csak az ásatás utol­só napjaiban vált teljesen világossá. Az objektum nem más, mint a temetőt nyugatról határoló árok, arról az oldalról, melynek szomszédos platóján a villagazdaság állt és egykor talán egy, az árkon átívelő hídon közelít­hették meg a temetőt. Maga az árok É-D-i irányú, kis­sé S-alakban hajlott, átlagos szélessége 3,7 m körüli, a mélysége pedig néhol eléri az 1,8-2,0 métert. A két szé­lét végig, az árok meredekebb középső része felé foko­zatosan mélyülő, bemosódott sáv kíséri, amely néhol, az árkot is beleértve, ail m szélességet is meghalad­ja. Az ároknak, tehát a mélyebbre nyúló középső részé­nek a betöltése sötétszürke, iszapos, többrétegű, met­szete meredekebb oldalú teknős kiképzésű. Az árok bemosódott két széle világosabb szürke, majd barnás beiszapolódású a külső oldalai felé. Az É-D-i irányban 92 m hosszú árkot egykor, a megásása után, a domb­tetőről lefolyó csapadékvíz fokozatosan bemosta föld­del. Lehetséges, hogy már korábban is volt ezen a ré­szen egy kisebb vízmosta természetes árok, amelyet ki­mélyítettek. Hasonló vízmosta árokra utaló talajviszo­nyokat a temető keleti szélén is tapasztaltunk, azonban az minden valószínűség szerint az őskorban keletkez­hetett, amit az is bizonyít, hogy az 57. sírt ebbe ásták bele. A nyugati árokból csak elvétve került elő lelet, egy római tégladarab az aljáról azonban bizonyította a temetővel való egyidejűségét. Az árok déli végének foltja szinte fokozatosan eltűnt a déli lejtőben, míg az északi, ugyancsak lekerekített alakú vége határozottab-

Next

/
Thumbnails
Contents