Kostyál László – Straub Péter: Zalai Múzeum 19 : közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)

Régészeti és néprajzi tanulmányok - Eke István - Horváth László: Késő római temetők Nagykanizsán (Anyagközlés)

156 Eke István — Horváth László gondoltuk, hogy jó ideig nincs remény a temető teljes feltárására. Ugyanekkor még azt hittük, hogy ez lehet a majorgazdaság egyetlen temetkezési helye. A villa rusticától közvetlen nyugatra, a Zalaegerszegre veze­tő 74. sz. műút mellett a nagykanizsai Ipari Park és az M7 autópálya építését megelőző ásatáskor, 2004-ben előkerült egy másik hasonló, 3-4. századi temető. Ezt a temetőt 2005-ben sikerült csaknem teljesen feltárnunk. Szerencsére a korábban talált keleti temető teljes ku­tatását is 2005-ben elvégezhettük az ipari parki beru­házások megkezdése előtt, melynek költségeit Nagy­kanizsa MJV önkormányzata biztosította. Itt, a koráb­ban lelt sírokkal (25 sír) együtt összesen 71 temetke­zés (69 sírgödörben) látott napvilágot és az egyszerűbb megkülönböztetés miatt a „Római temető I." elneve­zést kapta (2. kép), míg az újabban talált nyugati a „Ró­mai temető II."-t. Az utóbbi temetőben a feltárt sírok száma 61 lett és még két sírépület is feltárásra került itt (20. kép). A két, csaknem teljesen átkutatott temetőről egy rövid beszámolót készítettünk (EKE-HORVÁTH 2006). Legújabban a Római temető I. két sírjában (59. és 61a. sírok) talált feltűnően nagyszámú érem mellék­letekkel Torbágyi Melinda foglalkozott (TORBÁGYI 2009). A Római temető I. első 25 sírját — mint em­lítettük — ugyan korábban publikáltuk (HORVÁTH 2003), azonban ésszerűnek tűnik, hogy a teljes lelet­anyagot egyben közöljük a könnyebb kezelhetőség mi­att, nem beszélve arról, hogy a Függelékben megjelenő embertani anyag feldolgozásában a temető teljes anya­ga, tehát az első 25 sír is szerepel. Az első 25 sír újra­közlésénél a korábban leírtakat néhol új adatokkal egé­szítettük ki, a hiányzó és fontos információkat pótol­tuk, az esetleg helytelen meghatározásokat helyreiga­zítottuk." 3. Római temető I. (Horváth László) A Római temető I. (2. kép) leleteit a nagykanizsai Thúry György Múzeum régészeti gyűjteményébe lel­tároztuk be. 2 T. sír (3. kép) Sírkert téglasírral, korabeli rablás és modern bolygatás nyomaival, a téglasír H: 340 cm, Sz: 200 cm, Mé: 117 cm, T: DK-ÉNy, vagy ÉNy-DK (140-320°), Ré: ?, Aé: férfi, 40-50 év. A nagyméretű téglasír falazata vegyesen tégla- és ho­mokkő darabokból állt, alja tetőfedő téglákkal volt lerak­va. Falai 65-70 cm szélességüek, belső oldalán néhol meg­maradt a fehér habarcsos fedőréteg, a falát hasonló anyag­gal kötötték össze. A téglasír oldalfala a tetőzete felé egy­kor egy keskenyebb falban folytatódhatott. A sírt teljesen kirabolták, csupán a felnőtt férfi koponyája maradt meg a sírban. A sírt É-D irányban egy kábel árkával kettévágták. A temető e központi sírját egy nagyjából négyzet alakú árok vette körül, amelynek mérete középen, a fő égtájak tengelyében 13,5 m, a sírkert árkának átlagos Sz: 60-80 cm, Mé: 60-65 cm. Az árok alja néhol kissé teknőszerű, betöltése mindenhol barnás, egy-két helyen faszénszilán­kos, téglatörmelékes és az ÉK-i részen több, néha összeil­lő edények (tál, hombár: Lsz: 2007.1.6.1-9.) töredékei fe­küdtek vízszintes helyzetben 45-50 cm közötti mélység­ben. Az árok a DNy-i résznél megszakad. Ennek oka le­hetséges az, hogy a déli részen középen lehetett a bejárat a sírkertbe és a nyugat felé hozzákapcsolódó árok-részt nem ásták olyan mélyre. 2. sír (3. kép) Földsír, koporsós temetkezéssel, korabeli bolygatással, H: 235 cm, Sz: 90 cm, Mé: 100 cm, T: DDK-ÉÉNy (148­328°), Ré: nő, Aé: nő?, 18-20 év. Szabályos lekerekített sarkú téglalap alakú sírgödör, alján nyújtott helyzetben hátán fekvő, közepes megtartá­sú váz, melynek alkarjait és mellrészét korabeli bolyga­tás érte, CsH: 156 cm. A jól kirajzolódó koporsó H: 205 cm, Sz: 50 cm, csak közvetlenül a csontváz fölött rajzoló­dott ki a körvonala, a koporsó külső oldalán két helyen ho­mokkő béleléssel. Mellékletek: 1. Fülbevaló (3. kép 1), a fej jobb oldalánál. Arany, ro­vátkolt felületű, karikás és horgos végű, Á: 1,6 cm, Lsz: 76.44.1. 2. Bronz pénz, a fej jobb oldalánál. Teljesen széttörede­zett, elporladt 4. századi kisbronz. 3. Nyaklánc (3. kép 8), körben a nyakon. Kék lencse (bikónikus), zöld és barna hasáb-, barna gömb alakú üveg­paszta szemekből áll. A kék lencse Á: 0,7 cm, zöld hasáb H: 1,0 cm, barna hasáb H: 0,9 cm, barna gömb Á: 0,7 cm, Lsz: 76.44.2-4. 4. Üveg pohár (3. kép 3), jobb váll alatt. Zöldes, alja kú­pos és benyomott, ragasztott, M: 11,7 cm, Szá: 8,5 cm, Fá: 3,5 cm, Lsz: 76.44.6. 5. Bronz pénzek, a jobb könyöknél (eredetileg legalább 5-6 db volt). Rendkívül rossz állapotúak, valószínűleg II. Constantius pénzeinek töredékei, 3 nagyobb töredéket tudtunk beleltározni, a többi szétporladt a restauráláskor, Lsz: 76.44.15-17. 6. Bronz karperecek (2 db) a jobb alkaron: 6/1. Bronz karperec (3. kép 6). Körátmetszetű, nyitott végű lehetett, végei hiányosak, Á: 5,5 cm, Lsz: 76.44.10. 6/2. Bronz kar­perec (3. kép 6). Körátmetszetű, nyitott végei lapítottak, rovátkolt díszűek, Á: 5,8 cm, Lsz: 76.44.9. 7. Karperecek (3 db) a bal alkaron: 7/1. Csont karperec (3. kép 6). Töredékes, körátmetszetű, egymásra futó vége­it bronzszegecsekkel rögzítették, Á: 6,5 cm, Lsz: 76.44.8. 7/2. Bronz karperec (3. kép 6). Töredékes, drótokból csa­vart, vastagabb testű, végei hiányosak, horog-hurok vég­ződése lehetett, Á: 5,8 cm, Lsz: 76.44.11. 7/3. Bronz kar­perec (3. kép 6). Töredékes, drótokból csavart, vékonyabb testű, végei hiányosak, Á: 5,8 cm, Lsz: 76.44.12.

Next

/
Thumbnails
Contents