Kostyál László – Straub Péter: Zalai Múzeum 19 : közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)
A Kisfaludi Stróbl Zsigmond születésének 125. évfordulója alkalmából, a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban 2009. november 3-án rendezett emlékkonferencia előadásai - Kostyál László: Világhír vagy hír a világban? Kisfaludi Stróbl Zsigmond külföldön
12 Kostyál László A legtöbb munkáját azonban határainkon túl nem a szocialista tábor első hatalma, hanem Indonézia birtokolta. Az ország elnöke, Sukarno a hatvanas évek elején több alkalommal járt hivatalos látogatás keretében Budapesten, és a programok közé műteremlátogatást is beiktattak. így ismerte meg Kisfaludi Stroblt, akinek aktszobrai annyira megtetszettek neki, hogy több részletben mintegy tizenöt alkotását rendelte meg djakartai palotája részére, jelentős részüket teljes, némelyeket másfélszeres életnagyságban. 5 3 Stróbl 1961 szeptemberében a bécsi Künstlerhausban rendezett magyar kiállításon szerepelt, 5 4 a következő év tavaszán Mindenki Lenint olvassa c. ötalakos szoborkompozícióját Moszkvába szállították, hogy ott az egyik téren állítsák fel. 5 5 1962 nyarán Leningrádban vett részt a magyar képzőművészeti kiállításon, 5 6 ősszel pedig Moszkvában, a Szovjet Művészeti Akadémia hagyományos kiállításán. 5 7 A kölni Neue Ilustrierte 1963 nyarán Magyarországról közölt egy cikksorozatot, ennek mindjárt az első oldalán mint a talán legismertebb magyar művészt említi Kisfaludi Stroblt, aki már a régi Magyarországon is professzor volt. 5 8 Szintén ezekben a hetekben jelent meg a szobrász saját írása a moszkvai Izvesztyijában, amely a pártosság és a művészet összefüggését elemzi. 5 9 Kisfaludi Stróbl 80. születésnapja alkalmából a Szovjet Művészet Akadémia ülésén Vucsetics méltatta a mester munkásságát. 6 0 A jubileumhoz kapcsolódik az utolsó, mintegy jutalomként kapott monumentális állami megrendelése, a Végvári harcosok című, mozgalmas kisplasztikájának felnagyítása az egri vár alatti Dobó térre. A nagy munka három évig tartott. Ez a műve - méltán — olyannyira lenyűgözte Dmitrij Sosztakovicsot, hogy szimfóniát írt róla. 6 1 A szobrász különös tisztelettel viseltetett Kossuth Lajos iránt, a lánglelkű politikusról itthon öt köztéri szobra áll. A kanadai magyarok 1967-ben Ottawába rendeltek tőle nagyméretű Kossuth-büsztöt. 6 2 A Parlament előtti monumentum kisebb változatát 1977-ben, három évvel a művész halála után, Kossuth 175. születésnapja alkalmából, a bulgáriai Sumen városában, a politikus egykori lakhelyén lévő Kossuth-múzeum előtt állították fel. 6 3 De az agg mesternek még életében több más szobra is külföldre került. A Bartók- és a Kodály-portréját 1965 nyarán, Moszkvában tett látogatása alkalmával a szovjet zeneszerzőknek ajándékozta. 6 4 A két büszt néhány hónappal később a Szovjet Képzőművészeti Akadémia kiállításán is szerepelt. 6 5 Hét évvel később Hubay Jenőről, a neves hegedűművészről és zeneszerzőről készített mellszobra a magyar állam ajándékaként került a brüsszeli konzervatórium épületébe. 6 6 Rodostóban, II. Rákóczi Ferenc száműzetésének színhelyén a fejedelemről készült szobra került felállításra. 1967-ben egy kiállítás erejéig visszatért korábbi sikereinek helyszínére, Londonba. Genthon István szervezésében a 20. század magyar művészetét bemutató kiállítás nyílt a Picadilly Galériában. A tárlaton Stróbl három, a brit fővárosban készült portréjával szerepelt. 6 7 Külföldi szerepléseinek fő vonulata azonban már régen Moszkva felé irányult, ahol sajtó-nimbusza töretlen volt, ami 1969-ben, a szovjet fővárosban ünnepelt 85. születésnapja kapcsán különösen is megmutatkozott. A moszkvai művészek által adott díszvacsorán Nyikolaj Tomszkij szobrászművész, az akadémia elnöke köszöntötte az ünnepeltet. 6 8 A magyar-szovjet kulturális kapcsolatokban betöltött szerepének és művészetének elismeréseként 1970-ben a Szovjetunió Legfelső Tanácsa a Lenin-centenárium tiszteletére létesített emlékérmet, 6 9 a Szovjetunó Művelődési Minisztériuma díszoklevelet adományozott neki. 7 0 Kisfaludi Stróbl Zsigmond - mint a fentiekből kitűnik - széleskörű nemzetközi ismertséggel és elismertséggel bírt. A címben szereplő alternatíva persze nem valós, hisz a „világhír"-nek nincsenek adekvát kritériumai, a szobrász azonban egy fél évszázadon keresztül méltán került az elsők között említésre a magyar művészet nemzetközi prominensei között. Szereplései, és különösen szerepeltetései mögött - elsősorban angliai és szovjet viszonylatban - nyilvánvalóan igen jelentős politikai érdekek is meghúzódtak, azonban súlyos hibába esnénk, ha ezek szerepének valamiféle kizárólagosságot tulajdonítanánk. Karrierjét nagyfokú tudatossággal és szívós munkával építette ki, az őt etikai oldalról ért támadások pedig nem csorbíthatják azt a tényt, hogy alkotásainak művészi kvalitásával Európa és az azon kívüli világ számos kiállítótermében és közterén ért el jelentős sajtóvisszhangot kiváltó elismerést, és öregbítette ezáltal az egyetemes magyar kultúra hírnevét is.