Kostyál László – Straub Péter: Zalai Múzeum 19 : közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)

A Kisfaludi Stróbl Zsigmond születésének 125. évfordulója alkalmából, a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban 2009. november 3-án rendezett emlékkonferencia előadásai - Kostyál László: Világhír vagy hír a világban? Kisfaludi Stróbl Zsigmond külföldön

12 Kostyál László A legtöbb munkáját azonban határainkon túl nem a szocialista tábor első hatalma, hanem Indonézia birto­kolta. Az ország elnöke, Sukarno a hatvanas évek ele­jén több alkalommal járt hivatalos látogatás keretében Budapesten, és a programok közé műteremlátogatást is beiktattak. így ismerte meg Kisfaludi Stroblt, akinek aktszobrai annyira megtetszettek neki, hogy több rész­letben mintegy tizenöt alkotását rendelte meg djakartai palotája részére, jelentős részüket teljes, némelyeket másfélszeres életnagyságban. 5 3 Stróbl 1961 szeptemberében a bécsi Künstlerhausban rendezett magyar kiállításon szerepelt, 5 4 a következő év tavaszán Mindenki Lenint olvassa c. ötalakos szo­borkompozícióját Moszkvába szállították, hogy ott az egyik téren állítsák fel. 5 5 1962 nyarán Leningrádban vett részt a magyar képzőművészeti kiállításon, 5 6 ősszel pedig Moszkvában, a Szovjet Művészeti Akadémia ha­gyományos kiállításán. 5 7 A kölni Neue Ilustrierte 1963 nyarán Magyarországról közölt egy cikksorozatot, en­nek mindjárt az első oldalán mint a talán legismertebb magyar művészt említi Kisfaludi Stroblt, aki már a régi Magyarországon is professzor volt. 5 8 Szintén ezekben a hetekben jelent meg a szobrász saját írása a moszkvai Izvesztyijában, amely a pártosság és a művészet össze­függését elemzi. 5 9 Kisfaludi Stróbl 80. születésnapja alkalmából a Szovjet Művészet Akadémia ülésén Vucsetics méltat­ta a mester munkásságát. 6 0 A jubileumhoz kapcsoló­dik az utolsó, mintegy jutalomként kapott monumen­tális állami megrendelése, a Végvári harcosok című, mozgalmas kisplasztikájának felnagyítása az egri vár alatti Dobó térre. A nagy munka három évig tartott. Ez a műve - méltán — olyannyira lenyűgözte Dmitrij Sosztakovicsot, hogy szimfóniát írt róla. 6 1 A szobrász különös tisztelettel viseltetett Kossuth Lajos iránt, a lánglelkű politikusról itthon öt közté­ri szobra áll. A kanadai magyarok 1967-ben Ottawába rendeltek tőle nagyméretű Kossuth-büsztöt. 6 2 A Parla­ment előtti monumentum kisebb változatát 1977-ben, három évvel a művész halála után, Kossuth 175. szü­letésnapja alkalmából, a bulgáriai Sumen városában, a politikus egykori lakhelyén lévő Kossuth-múzeum előtt állították fel. 6 3 De az agg mesternek még életében több más szobra is külföldre került. A Bartók- és a Ko­dály-portréját 1965 nyarán, Moszkvában tett látogatá­sa alkalmával a szovjet zeneszerzőknek ajándékozta. 6 4 A két büszt néhány hónappal később a Szovjet Képző­művészeti Akadémia kiállításán is szerepelt. 6 5 Hét év­vel később Hubay Jenőről, a neves hegedűművészről és zeneszerzőről készített mellszobra a magyar állam ajándékaként került a brüsszeli konzervatórium épü­letébe. 6 6 Rodostóban, II. Rákóczi Ferenc száműzeté­sének színhelyén a fejedelemről készült szobra került felállításra. 1967-ben egy kiállítás erejéig visszatért korábbi si­kereinek helyszínére, Londonba. Genthon István szer­vezésében a 20. század magyar művészetét bemutató kiállítás nyílt a Picadilly Galériában. A tárlaton Stróbl három, a brit fővárosban készült portréjával szere­pelt. 6 7 Külföldi szerepléseinek fő vonulata azonban már régen Moszkva felé irányult, ahol sajtó-nimbusza töretlen volt, ami 1969-ben, a szovjet fővárosban ün­nepelt 85. születésnapja kapcsán különösen is megmu­tatkozott. A moszkvai művészek által adott díszvacso­rán Nyikolaj Tomszkij szobrászművész, az akadémia elnöke köszöntötte az ünnepeltet. 6 8 A magyar-szov­jet kulturális kapcsolatokban betöltött szerepének és művészetének elismeréseként 1970-ben a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa a Lenin-centenárium tisztele­tére létesített emlékérmet, 6 9 a Szovjetunó Művelődé­si Minisztériuma díszoklevelet adományozott neki. 7 0 Kisfaludi Stróbl Zsigmond - mint a fentiekből kitű­nik - széleskörű nemzetközi ismertséggel és elismert­séggel bírt. A címben szereplő alternatíva persze nem valós, hisz a „világhír"-nek nincsenek adekvát kritéri­umai, a szobrász azonban egy fél évszázadon keresztül méltán került az elsők között említésre a magyar mű­vészet nemzetközi prominensei között. Szereplései, és különösen szerepeltetései mögött - elsősorban angli­ai és szovjet viszonylatban - nyilvánvalóan igen jelen­tős politikai érdekek is meghúzódtak, azonban súlyos hibába esnénk, ha ezek szerepének valamiféle kizáró­lagosságot tulajdonítanánk. Karrierjét nagyfokú tuda­tossággal és szívós munkával építette ki, az őt etikai oldalról ért támadások pedig nem csorbíthatják azt a tényt, hogy alkotásainak művészi kvalitásával Európa és az azon kívüli világ számos kiállítótermében és köz­terén ért el jelentős sajtóvisszhangot kiváltó elismerést, és öregbítette ezáltal az egyetemes magyar kultúra hír­nevét is.

Next

/
Thumbnails
Contents