Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)
Horváth Sándor: A zalai horvátok néphitéből
A zalai horvátok néphitéhői 125 lett volna annak a következménye, ha a házikígyót megölik. 2 2 A Szentgotthárd környéki szlovéneknél úgy tudják, hogy a házikígyó elpusztítása miatt évekig hullottak abban a házban a háziállatok, ahol ez megtörtént. 2 3 A házikígyóval kapcsolatos hiedelem tulajdonképpen az egész magyar nyelvterületen ismert. Róheim Géza cseh, délszláv és román kapcsolatra utal, s átvételnek tekinti. 2 4 A házikígyó-amely a küszöbnél a házat és a családot őrzi minden szerencsétlenségtől, betegségtől és rosszakarótól-balkáni hiedelemvilágáról kiváló áttekintések láttak napvilágot. 2 5 A magyar kígyókultusz összefoglalásában Erdész Sándor a délszláv kapcsolatokra is utal: „a magyar házikígyókultusz egyrészt a Balkán, másrészt a német nyelvterület hitvilágához kapcsolódik. A Balkánon, főleg a délszlávoknál 'a gyermek és a kígyó tejet iszik 1; 'a kígyó mindennap ajándékot ad'; s 'a kígyó nem felejti farka vágását' epizódok egyetlen mesekeretbe ágyazva: 'a gyermek és a kígyófarka' mesetípusban élnek." 2 6 A boszorkány békává is átalakulhatott, s így ment a tejhasznot elvenni. Ennek a délszláv anyagban számos példáját találni. 2 7 A 3. csoportról a gyűjtés során nem volt szó. Átok helyett itt a rontást használták, akik erre-a közösség hitvilága alapján-képesek voltak. 4. Mitikus lények Az emberfeletti erejű lények közé a garabonciást és a boszorkányokat kell sorolni. (Figyelemre méltó, hogy a garabonciásról mindig csupán egyes számban szóltak, a boszorkányról egyes és többes számban is.) A grabancijas, azaz a garabonciás alakja a kaj horvátoknál ismert-vagy ahogy Jagié írta körül-a Mura, a Dráva és a Száva között élö horvátoknál. Ebből is kitűnik, hogy a horvát-magyar kapcsolat nyilvánvaló, hiszen a két nyelv egymással szomszédos területéről van szó. 2 8 Hogy a vándordiákok tudósnak adták ki magukat olykor még az első világháború idején is, arról Gönczi tudósít: „Garabonczás diákok még járnak e vidéken, de a nép felvilágosodottság utján lévén, nem mindenütt hisz nekik, sőt, néhol azt, a ki garabonczásnak mondja magát meg is verik annyira, hogy ez után aligha tudná a sárkányt megülni. Régebben is, most is vándorlegények csaptak s csapnak föl garabocziásnak." 2 9 Ugyan Jagié a horvátoktól való magyar átvételről beszél, míg a magyarok a fordítottjáról, a horvát átvételről-ez azonban a kölcsönhatás tényén mit sem változtat. Más horvát terülteken ugyanis a garabonciás alakja ismeretlen. (A dalmát tengerparton e fogalomnak az olasz átvétele szembetűnő, hiszen ott negromantiiák nevezik az alakot.) A garabonciásban fellelhető különböző eredetű hiedelmeket már Róheim jól megradta, amikor három réteget különböztetett meg: a vihardémonszerü egyetemes pogány európait, a vándordiák és a tudós mágia összefonódását, valamint a táltoshiedelmeket. 30 Klaniczay is kiemeli a vágáns-diák motívumot a garabonciás alakjánál, s ezt egy középkori idővarázsolóval köti össze, amelyik azonban különbözik a magyar táltostól. 3 1 A garabonciás hiedelembeli alakját nyilván erősen alakította a nem is kevés vándordiák vagy diákféle, akik gyakran országról országra vándoroltak, keresvén azokat a helyeket, ahol egy-két hónapra vagy évre befogadták, élelmezték, ellátták őket. Az 1752ben Pécsett a püspöki úriszéki gyűlésen tárgyalt garabonciás perből az is kitűnik, hogy e vándorok egymás között információt cseréltek egyes települések alamizsnás kedvéről. E pécsi perben a fiumei születésű Szvetics Mihály a vádlott, aki tanulmányai miatt több horvát és itáliai várost megjárt, rövid orvosi tanulmányok után fél évig papnak készült, de himlő miatt a látása megromlott, majd megvakult, emiatt felhagyott tanulmányaival. Reverendáját azonban nem vetette le, abban járt-később már visszanyerve látását-egyik helyről a másikra: Páduából, Velencébe, majd Triesztbe, s onnan Laibachba, ahonnét rövid zágrábi tartózkodás után Grácba, onnan Bécsbe, majd Pozsonyba ment, s innen került Pécsre. Pécs után Siklós, Buda, Kassa, Eger, Nagyvárad, Dömölk, s végül ismét Pécs következett. S amikor itt perbe fogták, még csak 35 éves volt. Állította, hogy el tudja űzni a jégesőt, mivel -Klaniczay véleményét cáfolva-hetedik gyerekként Tátos volt, ezért volt ereje a varázslók megfékezésére. 3 2 A tüzesmérnök és a visszajáró halottak—esetenként fej nélkül visszajárok!-az emberfeletti erejű lényekhez sorolhatók, azonban ezeket inkább már a természetfeletti lényekhez sorolom, mivel már nem élő emberekről van szó. A természetfeletti lények közé sorolandó az ördög, a sárkány, azaz a pozoj, a gyertyák (sveese), a m rak és a szépasszony. - Egy kiterjedtebb gyűjtés nyomán a Dráva menti horvátok körében Frankovics György a mitikus lények jóval gazdagabb tárházát gyűjthette fel, nem véletlenül, hiszen a Dráva menti horvátoknál nagyon archaikus képzetek maradtak fenn a 20. század végéig. 3 3 Míg Eperjessy szerint e horvátoknál a zmaj név helyett a magyarból átvett sárkány, azaz sarkanze" ismert, 3 4 addig Molnáriban és Tótszerdahelyen a pozoj kifejezés használata általános. 3 5 A sárkány alakja nem jelentős, leginkább a Szent György legendából ismert elemek jelennek meg. Egy esetben azonban elmondták, hogy a garabonciás lovagolta meg a sárkányt. Tehát a sárkány vihardémon-karaktere 3 6 nem jelenik meg, ezt a jelleget egyértelműen a garabonciás hordozza.
